Képviselőházi napló, 1896. XIX. kötet • 1898. november 28–deczember 30.

Ülésnapok - 1896-385

885. országos ülés 1898* decssember 29-én, csfit5r£Sk5n. 353 jobbfelöl. Zaj és ellenmondások a bal- és szélső bal­oldalon.) Hát, t. ház, habár gróf Apponyi Albert fej­tegetéseihez járultam, (Zaj. Halljuk ! Halljuk!) nem lehettem abban a nézetben, hogy úgy értelmez­zem, bogy az, a mit ő elmondott, és a mit én magamévá tettem, konzequeneziájában a harma­dik czikknek a törvényjavaslatban való benmara­dása daczára érvényesüljön. Mert ha ezt az értel­mezést adjuk annak a közjogi fejtegetésnek, a melyet gróf Apponyi Albert képviselő úr most beszédének ismételt olvasása folytán adott, akkor a harmadik ezikk ebben a törvényjavaslatban benn nem állhatott Miután pedig a mi állás­pontunk az volt, hogy a harmadik czikk benn legyen a törvényjavaslatban, gróf Apponyi Al­bert képviselő úr pedig Bécsben ezen módosítás nélküli szöveghez járult, ahhoz az értelmezéshez, a melyet most beszédének ad és a melyei akkor én úgy nem érthettem, nem is járulhattam. (Nagy zaj a bal- és szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Ezekre való tekintettel abban a meggyőző­déshez vagyok, hogy egyáltalán nem jogos sem az egyik, sem a másik kérdésre vonatkozólag az az állítás, a mely bizonyítva egyáltalán nincs, mintha valamely félrevezetés történt volna. Tu­dom, hogy három, vagy négy hónap óta szoro­san véve ebben a házban csak e felett az egy kérdés felett van szó, az egész hosszú vita e körííi forog, én azonban nyugodt lelkiismerettel mondhatom, . . . (Nagy zaj a bal- és szélső balolda­lon. Bendre ! Rendre ! jobbfelöl.) Ivánka Oszkár: Van is magának lelki­ismerete ! B- Bánffy Dezső miniszterelnök:... hogy azokkal, a mik történtek, daczára annak, a mik itt mondattak, egyáltalában nem lehet megálla­pítani és nem jogos megállapítani azt, hogy a kormánynak parlamenti állása nem volna, sőt ellenkezőleg azt hiszem, hogy kötelességéhez híven ragaszkodnia kell ahhoz, hogy itteni állásá­nak megtartásával a parlamenti rendet helyre­állítani törekedjék. (Élénk helyeslés jobb felől. Egy hang a szélső baloldalon: És hogy a szavai meg ne tartsa! Nagy zaj.) Erre fogunk is törekedni, mert meggyőződésünk az, hogy lehetetlen megengedni, hogy ilyen hosszú harcz és hajsza után érvé­nyesüljön egy kisebbségnek én szerintem alap­talan (Hosszantartó, nagy zaj balfelöl. Felkiáltások jobbfelöl: Rendrel Rendre!) terrorisztikus eljárása és ezáltal maga a parlamentarizmus inogjon meg alapjaiban. (Helyeslés jobbfelöl.) Különben is, t. ház, határozathozatalnak sem szüksége, sem lehetősége nem lévén, ha gróf Apponyi Albert képviselő úr szükségesnek látta ezen kérdésről beszélni, én is jogomban lévő­nek láttam ezeket elmondani azért, hogy meg­KÉPVH. NAPLÓ, 1896—1901. XIX. KÖTET. győzzem a í. házat arról, (Zajos felkiáltások bal­felől: Nem hiszi el senki! Halljuk ! Halljuk! jobb!elöl.) hogy azon meggyőződésben vagyunk, hogy mikor ezen támadó, jogtalan harczezal szemben állok, akkor nemcsak kötelességet, de a magyar parla­mentarizmus, :i magyar alkotmány védelmét is teljesítem. (Hosszantartó, nagy zaj a hal- és ssélsH baloldalon. Élénk helyeslés és éljenzés jobbfelöl.) Korelnök: T. képviselőház! Következnék a napirend. (Halljuk! Halljuk!) Mielőtt azonban a napirendhez szólót felhívnám, engedje meg a t. képviselőház, hogy kötelességemet teljesítsem és figyelmeztessem a képviselő urakat, — a kik pedig beszédem közben okokkal fognak felszólni, azokat fel fogom kérni, hogy akkor adják elő okai­kat, mikor a szó reájuk kerül, — nekünk egyedül ügyünk igazsága védelmünk akár jobbra, akár balra. (Nagy zaj. Halljuk! Halljuk! balfélől. Kor­elnök csenget.) Nemcsak arról van szó, hogy a kisebbség akadályozza a tanácskozást, arról sem, hogy a többség uralma a kisebbséget a tanács­kozási jogtól megfosztja, hanem kötelességünk és jogunk elmondani indokainkat, meghallgatni az ellenindokokat, azután odakünn a nemzet köz­véleménye ítél alfeleit, hogy melyik a helyesebb. (Általános helyeslés és éljenzés.) Most ki következik ? Perczel Béni jegyző: Sándor József! Sándor József: Eiőre boesátom, t. ház, (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon. Zaj a bal- és szélső baloldalon.) Korelnök* Kérem a képviselő urakat, fog­lalják el helyöket. Sándor József: Egyik t. képviselőtársam azt a . . . (Folytonos zaj.) Korelnök: Ha a képviselőházban a kellő csend nem lenne meg, kénytelen volnék a ház ülését néhány perezre felfüggeszteni. (Helyeslés a jobboldalon. Folytonos zaj.) Mivel látom, hogy a zaj nem csendesedik, az ülést 10 perezre fel­függesztem. (Szünet után.) Korelnök: Képviselő urak, foglalják el helyöket. Az ülést folytatjuk. Ki következik? Dedovics György jegyző: Sándor József! Sándor József: T. ház! Az imént, a midőn szólani kezdtem, egy hang a t. túloldalról azt kiáltotta át nekem, hogy »mutassa be magát«. Én nem ismerem ei annak a jogát, hogy egy veri­fikált képviselőt itt a házban külön bemutatásra szólítsanak fel. (Helyeslés a jobboldalon.) Mind­azonáltal elismerve a jó társaságbeli tónust itt a házban is, méltóztassanak megengedni, hogy mégis bemutassam magamat, (Halljuk ! Halljuk!) Előrebocsátom, hogy engem választókerületem egyhangúlag és ellenjelölt nélkül küldött e par­te

Next

/
Thumbnails
Contents