Képviselőházi napló, 1896. XIX. kötet • 1898. november 28–deczember 30.

Ülésnapok - 1896-368

18 368. országos ülés 1898. november 29-én, kedden. kittízni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Tisztelettel kérem tehát a házat, méltóztassék e szerint intéz­kedni, de fentartom magamnak mindenesetre azt a jogot, hogy ha ilyen értelemben nem méltóz­tatik intézkedni, annak idején a dolog érdeméhez is hozzászóljak. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: A miniszterelnök úr kivan szólani. B, Bánffy Dezső miniszterelnök: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Az a nézetem és a gyakorlat is az, hogy elnöki bejelentések, elnöki előterjesz­tések külön napirendre sohase tűzettek. (Úgy van! Úgy van! jobbfélől. Zaj a szélső baloldalon.) Elnök: Csendet kérek! (Halljuk! Halljuk! jobbfélől.) B. Bánffy Dezső miniszterelnök: Rö­viden ezt jegyzem meg; így van az egy hosszú gyakorlat folytán. A dolog érdemére nézve, t. ház, volt alkal­mam nekem, és volt alkalma a közoktatásügyi miniszter árnak a múlt hét egy ülésében a napi­rend előtti felszólalások rendjén nyilatkozni, tehát erre kitérni újabban nem akarok. Elfoglalt állás­pontunkat fentartjuk; ma is azon nézetben va­gyunk, hogy az 1867: III. törvényezikkre való tekintettel egyáltalában közjogunkon sérelem nem történik (Zajos ellenmondások a bal- és szélső bal­oldalon. Halljuk! Halljuk/ jobbfélől.) akkor, midőn egy ily javaslatát elfogadva az elnök urnak, örömünket és háláukat fejezzük ki a felett, . . . (Nagy zaj és ellenmondások a szélső baloldalon. Úgy van ! Úgy van ! jobbfélől.) Elnök (csenget): Csendet kérek! B. Bánffy Dezső miniszterelnök:... hogy a gondviselés fenséges urunknak ezt a hosszú életet az ország javára való uralkodásra ajándékozta. (Élénk helyeslés jobbfélől.) Ilyen körülmények között én egész határozottan járulok az elnök úr javaslatához, és kérem, méltóztassék azt el is fogadni. (Élénk helyeslés jobbfélől. Nagy saj a szélső baloldalon.) Elnök: T. ház! A házszabályokra nézve csak annyit jegyzek meg, hogy bölcsen méltóz­tatik a háznak tudni, hogy mindannyiszor, midőn a ház érzelmeinek és hódolatteljes ragaszkodásá­nak alkalomszerű kifejezés adatik (Mozgás a szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk!) ő Felsége, vagy a királyi család irányában, mint ez történik névnapok vagy valamely más esemény alkalmá­ból, ez külön nem tűzetik napirendre, hanem régi, állandó szokás által szentesített gyakorlat szerint egyszertíea elnöki előterjesztés tétetik. (Helyeslés a jobboldalon.) Ugyanennek lett elég téve ezen alkalommal, minthogy ez nem egyéb, mint ezen alkalomból a ház érzelmeinek kifeje zése. Méltóztassanak megengedni, szabályszerűség szempontjából az előterjesztés az én nézetem szerint semminemű alapos kifogás alá nem eshetik. (Helyeslés a jobboldalon.) Rakovszky István jegyző: Olay Lajos! Olay Lajos: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A magyar nemzet koronás királya iránt mindig alattvalói hűséggel, tisztelettel és szeretettel adózik. A magyar nemzet sohasem tért ki az elől, mi sem térünk ki, hogy a ma­gyar királynak minden tisztelet megadassák. Ugyanazért a huszonötéves koronázási jubileum alkalmával a ház, úgy tudom, egyhangúlag meg­adott minden tiszteletet, mely a koronás főt megilleti. Engedelmet kérek, én részemről nem tartom tapintatosnak, politikusnak, helyesnek, hogy mi az osztrák császár jubileumában részt veszünk. Mi az osztrák császárság korszakára esak szomorúsággal gondolhatunk, az volt a nemzet elnyomatási korszaka, az volt a nemzet­nek legborzasztóbb időszaka. Én nem tudom érteni, t. képviselőház, hogy a kormány hiper­loyalitásból most, mikor csakugyan nagyon vi­gyáznia kellene minden tényre, mint azt t. elnö­köm mondotta, a Hentzi-szoborra való tekintetből, túlmegy még az ezelőtt huszonöt évvel tör tént kormányintézkedéseken. Ezelőtt huszonöt évvel ünnepelt, a ki akart, ünnepelt a kormány és a nemzet nem vett tudomást az ünnepségekről. Mi történik most ? Most kormányrendelettel a nemzet ifjúságát, színe-javát kényszeríteni akar­ják, hogy ezen ünnepségben részt vegyen. Itt nagyon tállőtt a kormány a czélon, először is nézetem szerint nem lehet kötelezni az ifjúságot, hogy ezen az ünnepségen, mely minden, csak magyar ünnep nem, rt'szt vegyen. De másodszor a vallások legszentebbjét, az autonómiát sérti ezzel a rendelettel a kormány, mert a mi orszá­gunkban a vallásfelekezek többségének olyan autonómiája vau, hogy teljes joga van a kor­mányrendeletet egyszerűen félretenni, úgy, mint azt az ünneplendő császárság időszakában tette, és ha még mindig a régi igazi magyar, ezt nem fogja foganatosítani most sem. A vallások auto­nómiája volt egyik vára a magyar nemzetnek a múltban. Épen ezen szerencsétlen császári idő­szakban az alkotmány helyreállítására ezen autonómián belül követtek el mindent és ez lesz a nemzeti érzelmek vára talán most is, hogy a kormány hatáskörének túllépése ellen nyíltan ellenszegüljön és nyíltan ellene cselekedjék. És miután ez a kormány mindennek ellenszegül, a mi nemzeti, ellenszegült márczius 15-ének és októ­ber 6-ának, én teljes szívvel és lélekkel csatla­kozom elnököm indítványához és kérem, hogy a képviselőház ezen nemzetietlen, jogtalan és törvénytelen aktusban részt ne vegyen, (Helyes­lés a szélsőbalon.) Rakovszky István jegyző: Endrey Gyula! Endrey Gyula: T. báz! Két irányban terjesztetett most elő indítvány. Egyrészről az

Next

/
Thumbnails
Contents