Képviselőházi napló, 1896. XIX. kötet • 1898. november 28–deczember 30.

Ülésnapok - 1896-383

314 * 8 8" * rtU! &g»B flWs 1898. deczember 27-én, kedden. uek, alkotmányosságnak, (Igaz! Úgy van!a szélső baloldalon.) az önzetlen hazafiságnak minden időkön át szimbóluma lesz Magyarországon. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Önök nem törtek el obstrukczió nélkül három éven át ilyen tiranniz must, mint a milyet egy gróf Andrássy Gyula kifejtett Magyarországon. Közel 25 éve annak, hogy Tisza Kálmán tartja kezében Magyarország politikai sorsát, természetellenesnek tartják-e a mai állapotot épen önök, kik lejárták Magyar­országon a politikai élet minden nemes vonását, (Felkiáltások a szélső baloldalon: Önmagukat isi) a kik elmentek — a mint beszédem folyamán majd rámutatok, — az alkotmány megtámadásáig. Miért? Tán azért, mert egyedül önök vannak hivatva Magyarországon megtartani és megmen­teni az alkotmányt? Nem, hanem azért, hogy egy része saját egyéni önzését kielégítse és fenn­tartsa, másrésze pedig azért, mert még várja, hogy kielégíthesse. Hát, t. ház, önök vádolnak minket terrorizmussal; öuök hirdetik azt, hogy a parlament ellenzéke az alkotmányt és a parla­mentarizmust veszélyezteti? Ez, t. ház, még Tisza Kálmán úrtól is, a ki — hiszem, — minden időkön át Magyarországon egyedül áll az elv­tágadások nagy merterségében, (Ügy van! a bal­és szélső baloldalon.) oly vakmerőség, hogy attól elpirulna mindenki Magyarországon, egyedül csak ő nem képes elpirulni. (Felkiáltások a bal- és szélső baloldalon: Ez egészséges beszéd!) Isem is lehet már itt egészségtelenül beszélni! Annak ideje lejárt, a mikor glasszé-keztyűt hord­tunk a parlamentben s egyáltalában a legnagyobb, a legfinnyásabb válogatással igyekezett mindenki a maga eszméjét a vele szemben állóval kicserélni. Azon idő lejárt és fellépett egyrészt az erkölcsi megtisztulásnak rendkívül nagy és az egész nemze­tet lekötelező jelensége akkor, a mikor a kormány­pártnak lelkét láttuk a nagy testből kiszállani. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) A lélek megvált önöktől, csak a hulla maradt még ottan, (Úgy van! Úgy van! bal felől.) a mely hullát a kormány még exparimentálja, galvanizálja, hogy némi életet mutassanak. Evvel azonban, t. kép­viselőház, önök nagy válság küszöbén sem nem bír­nak erkölcsi jogosultsággal,sem nembirnak erkölcsi erővel, sem nem bírnak hitellel a nemzet előtt, hogy a magyar nemzetet a válság nagy fordu­lataiban egy útra vezessék, a mely a kibontakozás­nak, a haza, a nemzet megmentésének útja. (Úgy van! Helyeslés bal felől.) Azt mondja, t. képviselőház, a többség, illetve a kormány, hogy a kormány mindaddig meg­marad helyén, míg a többség támogatásával bír. Nem tagadom, t. képviselőház, a parlamentariz­mus és az alkotmányos elvek tiszta magyarázata szerint a kormánynak ezen álláspontja megdönt­hetetlen. De meddig áll ez alkotmányos szem­pontból dönthetetlen alapon ? Csak január eléé" jéig. (Úgy van! bal/elől) Mihelyt, t. képviselőház, egy kormány bármily okon, bármilyen czímen odajutott, hogy a fennálló törvények keretében az ország ügyeit vezetni nem képes, abban a pillanatban abdikálnia kell (Úgy van! balfelől.) Ebben a tekintetben, t. képviselőház, alkunak továbbra nincs helye. (Úgy van! balfelől.) Az nem játszik itt szerepet, hogy a kisebbség erőszaka, a kisebbség heves ellenállása, a kisebbségn-k alkut nem ismerő kitartása, juttatta a helyzetet oda, hogy a kormány nem képes fennálló tör­vényeink alapján tovább vezetni az országot. A döntő kérdés az, hogy beállt-e az a pillanat? A mely pillanatban az beáll, a kormánynak távoznia kell a helyéről, (Úgy van! balfelől.) mert az a kormány, a melyik ezt nem teszi, fellázad a nemzet ellen, az alkotmány ellen, az a kormány a hazaárulás zászlóját emelte fel. (Úgy van! bal' felől.) Evvel a kormánynyal szemben sem a tör­vények megtartására, sem az evvel kapcsolatos honpolgári kötelesség teljesítésére senkisem köteles Magyarországon. (Úgy van! balfelől.) Azt mondja, t. képviselőház, a többség, hogy ő nem engedheti a kormányt, mert hisz ez a kormány többséggel bir. Ez, t. képviselőház, a parlamentarizmus tiszta elvének, az alkotmány tulajdonképeni fundamentumának nyilt megtáma­dása, (Úgy van! balfelöl.) mert ha a többség azt látja, hogy az a kormány, a melyiket ő támogat, és a melyiket ő vezet, irányoz, az a kormány törvényes alapon immár nem képes az ország ügyeit vezetni, akkor a többségnek, ha szintén abba a bíínbe nem akar esni, a melybe a kor­mány, hogy fellázad a nemzet ellen és a haza­árulás zászlóját emeli fel, akkor neki kötelessége keresni kompromisszumok útján a pärtkeretek közt egy oly parlamentáris helyzetnek teremtését, a mely megmenti a nemzetet attól, hogy a parlament és a kormány együtt alkotmánykivtíli állapotba sodorja az országot s egyúttal törvényes kötele­zettségeik alól felmentse a haza polgárait. (Úgy van! balfelől.) Á helyzet, t. képviselőház, ma ez; azt mondják a t. túloldal részéről, a mikor ostro­molnak egy gróf Csáky Albint, Szilágyi Dezsőt, és a társait, a kiknek előbb a talpát nyalták, (Ügy van! balfelél.) hogy nem fért hozzá a nem­zet ... (Zaj balfelől.) Korelnök (csenget): T. képviselő urak! Az olyan közbeszólásoktól kivált, a melyek a tör­vényhozás tekintélyével semmiképen sem egyez­nek meg, tartózkodjanak és véleményöket ren­deljék alá a törvény és a házszabályok tisztele­tének, (Helyeslés. Egy hang jobbfelél: Az illemnek!) Sima Ferencz: T. képviselőház! Kérdem, hogy lehet-e a politikai immoralitásnak nagyobb színjátéka, mint a mikor azt látja az ember,

Next

/
Thumbnails
Contents