Képviselőházi napló, 1896. XIX. kötet • 1898. november 28–deczember 30.
Ülésnapok - 1896-382
292 8 &2. orst&gou Blés 1898. deczember 28-4u, pénteken. Justh Gyula: Ilyen tisztességtelen embert ki kell dobni ! (Nagy zaj balfelől.) Horánszky Nándor: A törvény méltósága és tekintélye tiltja én nekem, hogy ezen eljárást a maga nevén nevezzem; de egyet, azt hiszem, megmondhatok és ez az, hogy, miután nekünk a garancziát nem a politika nyújtotta, mert hiszen a politikában, fájdalom, ma már különbséget teszünk a magán- és politikai tisztesség között, hanem nyújtotta az egyén, a kinek a szavában hittünk; én meg vagyok győződve, hogy nincsen az országnak olyan kaszinója, vagy olyan olvasóköre, a mely ilyen eljárást a maga kebelében megtűrne. (Igaz! Ügy van! a bal- és szélső baloldalon. Folytonos zaj.) Korelnök: Kérem a t. képviselő urakat, legyenek szivesek közbekiáltásaikkal, (Ralijuk! Halljuk!) közbeszólásaikka) legalább azon beszédet nem zavarni, a melynek következtében a nemzet magának kellő tájékozást szerezhet. (Élénk helyeslés és éljenzés a bal- és szélső báloldalon.) Figyelmeztetem azonban a képviselő urakat a baloldalon, hogy tartózkodjanak az elnököt beszédében meggátolni. (Élénk helyeslés johbfelöl) mert még nem fejezhettem be azt, a mit mondani akartam. Óhajtottam azt mondani, hogy tartózkodjanak a képviselő urak a közbeszólásoktól akkor, a midőn odakín mind az ellenzékiek, mind a jobboldaliak, az előadandó indokok és okmányok alapján kell, hogy ítéljenek. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Horánszky Nándor: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Ez a választás, a melyet igen tisztelt képviselőtársara, Tisza István, nemzeti szabadelvű intézménynek tart, volt az, a mely — mint mondom — a nemzeti pártot letérítette. A választások után beláttuk, (Halljuk! Halljuk!) hogy a politikának normális, sőt a normálicáson túlmenő, egészen a tisztesség határáig terjedő megnyilatkozásai olyanok, hogy a politikában azok számára, a kik az ország érdekében hajlandók feláldozni összes szerény tehetségeiket és szolgálataikat, helyük többé nincs. Rezignáezióval léptünk tehát ebbe a házba. A tények mutatják, hogy így történt. Nem vállaltam semmiféle bizottságban tagságot, valamint a párt, is az első esztendőben a költségvetés tárgyalásában való részvételtől tartózkodott. Mert ha nem is nyíltan, de osztotta azt a lehetetlenséggel szemben való további megmaradást a politikai téren, a melyet imént jelezni bátorkodtam. Egyetlen egy misszió volt tehát, melyet számomra fentartottam: a közgazdasági kiegyezés, melynek folyamán még az ország érdekében szolgálataimat meghozni kívántam. Csodálatos, hogy midőn a kiegyezés megindult, és a politikával ismét természetszerűleg épen azon missziónál fogva, melyre vállalkoztam, foglalkozni kívántam: a t. miniszterelnök úrtól egy felhívást kaptam, a melyben arra kért, hogy látogassam meg őt egy fontos kérdésben való bizonyos megbeszélések érdekében. (Halljuk, Halljuk! a bal- és szélső baloldalon.) T. barátom/ gróf Apponyi Albert tartózkodott a találkozástól (Halljuk! Halljuk!) Ki is fejezte ezt. En nem tartózkodtam. Miért? Mert alárendeltem egyéni érzelmeimben minden mozzanatot, minden moti-. vumot, a mely megakadályozott volna abban, hogy a közgazdasági kiegyezésnek meghozzam és meghozhassam még tevékenységem összeségét, és egy bizonyos önmegalázással is igyekezzem megmenteni az ország számára azt a hasznot, a melyet megmenthetőnek tartottam. (Éljenzés.) Ez a találkozás megtörtént; de ennek részleteiről ez alkalommal szólani nem akarok, bárha nem kevésbbé fontosak és érdekesek is ennek részletei. (Halljuk! Halljuk!) Eredménye az 1898 : I. törvényczikknek, akkor még törvényjavaslatnak támogatása, a melynek a t. képviselőház tanúja volt. Ez a támogatás feltételekhez volt kötve, ezekről beszámolni nem akarok, de tény az, hogy ezen törvényjavaslat megalkotását támogattam és ezt ma sem sajnálom, sőt azt tartom, hogy a fejlemények alapján és ezt mindjárt ki fogom mutatni, t. szomszédaim sem sajnálhatják, hogy ezen törvény létrejött az 8 inteneziójukkal szemben és pedig azért nem, mert újabb támpontot nyújtott azon törekvéseknek, a melyeknek alapján ők kezdettől fogva a kiegyezé- kérdésében állanak. (Ügy van! balfelől.) Meg vagyok győződve, hogyha ezea támogatás meg nem történik, azóta már meg volna sebezve közjogunk, azóta talán már az országnak gazdasági érdekeiben is súlyos bajok állottak volua elő. Az 1898 : I. törvényczikk megalkotása megtörtént és talán ezen törvénynek megalkotása képezi és képezheti kiindulási pontját Magyarország közélete megjavulásáuak is. (Halljuk! Halljuk!) A mint ezen törvényczikk megalkottatott, mi — mindig a kiegyezésről szólok, — az események további folyását néztük és figyeltük. Megtörténtek nyáron az ischli találkozások, megtörténtek a budapesti találkozások. Hogy ott milyen megállapodások létesíttettek, azt én nem tudom, de tény az, hogy a félhivatalos közleményeknek tartalma olyan volt, hogy azokból mi joggal következtethettük azt, hogy az 1898 : I. törvénycikknek mind intencziói, mind pedig tartalma dezavuálva, hogy úgy fejezzem ki magamat, kijátszva lett, (Igaz! Úgy van! balfelől) bár ugyanakkor hirdettetett, hogy egy második provizórium már nem jöhet, hogy a monarchia másik államában sem provizórium, sem más egyezményes javaslat a 14. §. alapján életbe nem léptethető, de a közleményekkel kapcsolatos körülmények világossá tették azt is, hogy a megállapodások lényege és tartalma kell, hogy olyan legyen, a
