Képviselőházi napló, 1896. XIX. kötet • 1898. november 28–deczember 30.
Ülésnapok - 1896-367
;-f 867. ortKágos Uée 1898. november 28-án, hetföa. ben neki része nincs. Enyhébb megítélésre késztet ez tehát bennünket a nemzeti párt feliratával szemben. (Felkiáltások hálfeWl: Köszönjük!) Nincs mit köszönni! Mert hiszen kétségtelen dolog, hogy a nemzeti pártnak nincsen módjában az 1896-iki általános választások megbírálásáuál magától a keserűséget teljesen távol tartani és szigorú, elfogulatlan, objektív ítéletet mondani. Már pedig az a felirati javaslat mi más, mint bírálat, melyet az 1896-iki választások ellenében a nemzeti párt utólagosan gyakorol és a korona elé vinni szándékozik? Azt hiszem, bogy ha már a választásokról, azok eredményéről és az eredményeket előidéző okokról tanulmányt akarunk a korona elé terjeszteni, abba a felirati javaslatba mi nem vehetjük bele a mi izzó szenvedélyünket, hanem a korona elé csak azon állításokkal léphetünk, a melyeket higgadt megfontolás után mint meggyőződésünket fejezünk ki, és csak oly érveléseket használhatunk, melyek teljesen bebizonyodott tényeken alapszanak. (Nagy zaj a bal- és szélső baloldalon.) Polónyi Géza; Kérdezze meg Schlesingert ! Elnök (csenget) : Ne méltóztassanak folyton közbeszólni! A legszigorúbb szakaszt leszek kénytelen önök ellen alkalmazni. Zmeskál Zoltán: Egy szót se szóltam ! Elnök: Kérem, sem az egyikre, sem a másikra nem vonatkozott a figyelmeztetés, hanem általában a közbeszólókra. Mezei Mór A felirati javaslat — bocsánatot kérek, t. ház, ha ennél egy kissé immorálok — a 96-iki választásoknak azt az eredményét, mely önök szerint e többséget állandósította, mely törvénytelen eszközökkel tartja fenn nnigát, és mely uralmát a szabadság elnyomására használja fel, két okra vezeti vissza, tudniillik a kormány vesztegetéseire és erőhatalmi beavatkozására. Ha valamely választás eredményeiből annak okaira következtetést akarunk vonni, uem szabad elfelejteni azt, hogy utóvégre az általános választások eredménye az egyes választások eredményeiből áll elő, és vájjon midőn önök elvesztett választókerületeiket erről az oldalról visszareklamálják, sohasem csináltak-e maguknak veszteségeik felől statisztikát? Vagy elhigyjem-e önöknek és hiszik-e önök, hogy báró Bánffy Dezső miniszterelnök úr egy fillért is költött volna, vagy egy falusi baktert is kapaczitálni igyekezett volna arra, hogy például abból a kerületből, melyet a múlt országgyűlésen gróf Károlyi Sándor képviselt, most Molnár János, vagy abból a kerületből, melyet a múlt országgyűlésen gróf Zichy Jenő képviselt, most Zmeskál legyen itt a képviselő? (Folytonos, nagy zaj a bal- és szélső baloldalon.) Zmeskál Zoltán: Hogy hívnak engem? Nem tudja a nevemet? (Felkiáltások jobbról: Jól mondta !) Elnök: Az ön neve nem tartozik a vitába. (Berűltiég.) Tessék folytatni! Mezei Mór: Én azt hiszem, rábízhatom m/gukra a nevezett urakra, hogy ezt ők maguk sem hiszik, és így engem fognak igazolni. (Zaj balfelöl.) Még több példát is felhozhatok. De most még csak azt jegyzem meg, hogy ha én el tudnám hinni az uraknak, hogy báró Bánffy Dezső miniszterelnök úr okozta ezt az eredményt, méltóztassanak meggyőződve lenni, époly kevéssé dicsérném őt, mint önök. (Derültség balfélól.) Hát ha bebizonyodott tényeket akarunk a korona elé vinni, akkor legyünk kimerítők; ha a korona előtt az 1896-iki általános választásokról akarunk beszélni, nem lehet elhallgatni azt, a mi ezekre a választásokra jellegzö és döntő volt. Szentiványi Árpád: A három milliót! Mezei Mór: Bocsánatot kérek, képviselő úr, én sem nem kezeltem milliókat, sem nem láttam és azt hiszem, hogy az ország nem is olyan gazdag milliókban. Buzáth Ferencz: 0 csak hivatalos jelölt voltí Elnök Buzáth Ferencz képviselő urat figyelmeztetem, hogy ne zavarja a szónokot. (Helyeslés jobbfelől.) Mezei Mór: Jellemző vonása az 1896-iki általános választásoknak az, hogy felére redukálta, illetve elsöpörte az ellenzéki pártok közül azokat, a melyek az egyházpolitikai kérdésekben eléggé határozott álláspontot nem foglaltak el. Visontai Soma: Még mindig azaal áll elő? (Zaj.) Mezei Mór: Bocsánatot kérek, én meghallgattam nagyon sokszor Visontai Soma képviselő urat, pedig nem mindig volt érdemes. (Derätség jobbfelől.) És ez igen természetes, mert az 1896-iki választások részint az ezen törvények behatása alatt tekintélyében és rokonszenvekben szükségkép megnövekedett szabadelvű pártot gyarapították, részint a visszahatás, az ezen törvények revíziója körűi megkezdődött mozgalom dominálta ezen választásokat. Ha már most önök, igen tisztelt nemzeti párt, ebben a választási küzdelembe azzal mentek, hogy az önök pártjában helyet foglalhat egymás mellett az is, a ki revizionista, az is, a ki a revíziót határozottan elítéli, (Zaj bálfelől.) akkor lehet-e csodálni, hogy azon kerületekben, melyekben a klerikális irány emelkedett túlsúlyra a liberális fölött, önök nem voltak elég klerikálisok és viszont azokban a kerületekben, melyekben a liberális elvek voltak túlsúlyban, nem találták önöket eléggé liberálisnak?
