Képviselőházi napló, 1896. XIX. kötet • 1898. november 28–deczember 30.

Ülésnapok - 1896-378

100 878, országos ülés 1898, deezember 19-én, hétfőn. jobbfelől.) Engedjen meg nekem a t. képviselőtársam . . . (Folytonos, nagy zaj. Halljuk ! Halljuk.

1 jobbfelöl,) Bartha Miklós: Csak szabad társalogni! (Élénk mozgás. Halljuk! Halljuk! jobbfelől. Felkiáltások balfelöl: Helyre ! Helyre!) Korelnök (csenget): T. képviselőház! Kérem t. képviselőtársaimat itt a baloldalon, én már kértem egyszer, (Ügy van! Úgy van! jobbfelöl.) hogy midőn bármelyik képviselő bármelyik oldalon felszólal, legyenek szívesek a folytonos, hosszabb közbeszólásaikkal nem zavarni és meghallgatni a képviselőt. Most másodszor vagyok kénytelen itt a baloldalon t. képviselőtársaimat figyelmeztetni, hogy nekem az elnöki székben, míg én itt vagyok, részrehajlatlanúl kötelességem (Éljenzés jobbfelől.) a vélemény szabad nyilvánítását, a képviselő szabad szól hatását megvédenem. (Élénk helyeslés jobbról.) Arra figyelmeztetem t. képviselőtársaimat, hogy ha netalán máskor ily közbeszólásokkal a képviselők majdnem hallhatatlanná akarnák tenni, kötelességemnek tartom azokat, a kik e részben így viselkednek, rendreutasítani. (Élénk helyeslés és éljenzés. Felkiáltások balf elől: Helyre! Helyre!) Kérem itt a képviselőtársaimat. (A baloldalra mutat.) menjenek helyükre. (Halljuk! Halljuk /) Gr. Tisza István: T. ház! Én azt hiszem, hogy előttem szólt képviselőtársamnak imént idézett állításában, engedjen meg nekem a kifejezésért, de bizonyos fogalomzavart kell konstatálnom. Engedjen meg nekem, a képviselőház soha, semmi körülmények közt mint biró nem jár úgy el a felel ős, kormány ügyeiben, hogy a birói inkompatibifasnak, a birói tiszttel összeférhetetlen nyilatkozatoknak a képviselőház tagjainak előzetes állásfoglalása prejudikáína. ( Elknmondások és zaj balfelől. Élénk felkiáltások jobbról: Halljuk ! Halljuk !} Engedjen meg nekem, a képviselőház csakis a vád alá helyezés ügyében határozhat és mindaz, a mit t. képviselőtársam e ezímen felhozott, csakis a főrendiházra, illetőleg a főrendiháznak a miniszterek fölött ítélkezni hivatott bíróságára vonatkozhatik. De egyenesen lehetetlenné is tenné az aktuális politikai kérdések megvitatását az, hogyha itt e házban a kisebbséget és a többséget feszélyezné a vitában az, hogy abban a kérdésben esetleg vád alá helyezésre kerülhet a sor és nekem esetleg mint bírónak keli a kormánynyal szemben állást foglalnom, tehát nem prejudíkálhatok mai politikai nyilatkozatommal a birói határozatnak. (Ügy van! Ügy van! Élénk helyeslés és tetszés jobbról. Nagy zaj és mozgás a bal' és szélső baloldalon.) A másik kifogás, a másik ellenérv a felelősség szempontja. Engedjen meg nekem, t. képviselőtársam, én teljesen osztom azt a nézetet, hogy sem a háznak, nem a ház egyes részeinek vagy tagjainak bárminő ilyen előzetes nyilatkozatai a felelősséget nem érinthetik. Teljesen jogosult volna tehát t. képviselőtársam ezen kifogása, ha bármely oldalról észrevette volna azon intencziót, hogy itt a felelősség kisebbítése, a felelősség alóli kibúvás czéloztatik. De ha t. képviselőtársam figyelemmel kisérte az ott felhangzott nyilatkozatokat, kellett konstatálnia, hogy a leghatározottabban kifejezést nyert a kormány részéről is az az álláspont, hogy határozzon a párt bármit, ez a kormány felelősségét semmi tekintetben nem érinti, a kormány a maga teljes felelősségével fog eljárni. (Igaz! Úgy van! jobb felöl.) Engedjen meg tehát t. képviselőtársam, ez a vád, ez a kifogás a nyilvánosság előtt elhangzott nyilatkozatokkal szemben a fair argumentáczió, a fair vitatkozás szempontjából meg nem állhat. Következik már most mindaz, a mit t. képviselőtársam a preczedens szempontjából elmondott, és talán a kérdésnek a magva valóban e körűi forog. Igen helyesen mondta t. képviselőtársam, (Zaj balról. Halljuk! Halljuk ! jobbról.) hogy nem minden cselekedet képez preezedenst és igen helyesen tette hozzá azt is, hogy hasonló esetekben preczedeusíü felhasználtatni csak oly előzmények szoktak, a melyeknek jogszerűsége is állíttatik. Ebből indulok ki én is, t. képviselőház. Sima Ferenczl Vitatkozzunk a bihari pontokról. (Zaj jobbról. Halljuk ! Halljuk! balról.) Gr. Tisza István ; Bátor leszek a házat és t. képviselőtársamat is figyelmeztetni rá, hogy az adott esetben nagyon helyes bizonyos óvatossággal eljárni, nem azért, hogy preczedens alkottassák, (Folytonos zaj balról. Halljuk! Halljuk ! jobbról.) de azért, hogy preczedens ne alkottassák. Mert a közelmúlt nyilatkozataiban látjuk előjeleit annak, hogy bizonyos tények a jogszerűség színével is ruháztatnak fel némelyek által, a melyek szerintem a jogszerűség színével nem bírnak. Xagy sajnálatomra t. képviselőtársam — és ez megerősített nézetemben — ma is használta a szükségjog kifejezést. Egy okkal több arra, hogy felhívjam a t. ház figyelmét azon argumentáczióra, a melylyel t. képviselőtársam tavaly januárius 7-én a törvény enkívűli állapotot megítélni igyekezett. T. képviselőtársam azt mondta, hogy a kormány eljárásának czélszerű vagy czélszerűtlen volta, illetve azon szempont, hogy mennyiben hibás a kormány a force majeur előidézésében, a politikai felelősséget nem érinti. T. képviselőtársammal eddig tökéletesen egy úton járunk. A jogi felelősséget azouban, vagyis azon tényt, hogy a büntetőjogi felelősséget a kormány angazsirozta-e hatáskörének túl-