Képviselőházi napló, 1896. XIX. kötet • 1898. november 28–deczember 30.

Ülésnapok - 1896-378

.178. országos ölés 1898. űeczember 19-én, nétf&n. 201 lépése által, a foree majeur szempontjából kell megítélni. Mert ha csakugyan vis major állott be, akkor feléled a kormány sziikségjoga, a melynél fogva jogszabályt alkothat és a jogszabály megáll addig, mig a törvényhozás máskép nem határoz. Ez volt t. képviselőtársam álláspontja január 7-én ; visszatérve azt mondja, hogy a szükségben, a törvény létre nem jöttében, a vis majorban jogezímet lát a kormányra nézve. (Folytonos zaj a szélső baloldalon. Élénk felkiáltások jobbról: Halljuk! Halljuk!) Én azt hiszem, nekünk ná gyón kell óvakodnunk attól, hogy ilyen indokolások kapcsán ne akarjunk preczedenseket alkotni. Mert méltóztassanak nekem megengedni, (Zaj a bal- és szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk ! a jobbóldalon.) ez egyike a legszomorúbb, a lekiáltőbb pékiáknak annak illusztrálására, ho^y nálunk Magyarországon még a közélet kiváló férfiai közt is, (Zaj a szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk! jobb felől.) még az ország legelső gondolkozói közt is mily veszedelmesen harapóznak el azoknak a német theóriáknak a tanai, méhek elvi negáczióját képezik a parlamentarizmusnak, (Zaj a bal- és szélső haloldalon. Halljuk! Halljuk ! jobhfélol.) melyek egyenes igazolását képezik oly kormányok eljárásának is, melyek parlamenti kormányoknak nem tekintetnek, melyeknek a képviselőház többségével kifejlődött konfliktusa idézheti elő a vis major esetét. (Folytonos zaj a szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk ! a jobboldalon.) T. képviselőtársaimnak nem lesz nehéz ezzel az eszmecserével, melyet t. képviselőtársaim folytatnak, odáig elfárasztani a hangomat, hogy ne legyek képes megértetni magamat a ház minden tagjával. Engedjenek meg nekem t. képviselőtársaim, egyfelől kérem önöket, méltányosságra hivatkozva, (Zaj balfelő!. Élénk felkiáltások: Halljuk! Halljuk!) legyenek szívesek azzal a mértékével a figyelemnek megajándékozni, a melyben az önök szónokai a ház ezen oldaláról részesülnek. (Zaj a szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk J a jobboldalon.) Meg kell egyúttal jegyeznem azt is, hogy a szónok hangjának mesterséges kifárasztása nem ezáfolat, (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) hogy t. képviselőtársaim csak azt árulják el az ily eljárás által, hogy nem bíznak ügytik igazságában, (Élénk helyeslés és tetszés a jobboldalon. Élénk mozgás és zaj a bal- és szélső baloldalon.) hogy félnek azon hatástól, melyet a teljesen tárgyilagos ezáfolat és okoskodás előidézhet. (Folytonos zaj a szélső baloldalon. Élénk felkiáltások jobbról; Halljuk! Halljuk! Csendet kérünk!) Ez t. képviselőtársaim dolga; én a csendet, ha megajándékoznak vele, őszinte köszönettel fogadom, ellenkező esetben, míg hangom fizikai ereje engedi, igyekezni fogok kö'teKÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. XIX. KÖTBT. lességemet teljesíteni. (Helyeslés. Halljuk! Hulljuk! a jobboldalon.) T. ház! Gróf Apponyi Albert most előadott álláspontjával szemben igénytelen nézetem szerint a magyar alkotmány szeplotlenségének álláspontja csak fiz lehet, hogy nincs szükségjog, nincs vis major, nincs az a körülmény, mely jogezímet adjon egy kormánynak bárminő körülmények közt túllépni hatáskörét és jogszabályt alkotni azon a téren, a melyen Magyarországon jogszabályt csak a törvényhozás alkothat, (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) Igenis állhat be az az eset, hogy a kormánynak ezt meg kell tennie a magasabb közérdek szempontjából, de akkor teljesen ki van szolgáltatva a képviselőház határozatának, akkor teljesen a képviselőháztól függ megadni a felmentést, vagy ráhúzni a kormányra eljárásának büntetőjogi következményeit. (Zaj a bal és szélső baloldalon.) Nincs tehát szükségjog és nincs szükségből merített jogezím, hanem igenis van valami, s ez az, hogy minden ilyen eljárásra lesz erkölcsi bátorsága és lesz lehetősége, egj olyan kormánynak, a mely a parlamentáris kormány előfeltételeivel rendelkezik, a mely bírja Ő Felségének és birja a képviselőház többgégének bizalmát. (Úgy van! a jobboldalon. Nagy zaj és ellenmonddsok a bal- és szélső baloldalon.) Hát, t. képviselőtársaim, bárhogy ítéljék meg a jelen többséget és a jelen kormányt, mégis csak, méltóztassanak megengedni, ha nem ismerik eí azt, hogy rendes körülmények közt a kormányoknak a többség bizalmával birniok kell, elvi negáczióba helyezik magukat a parlamentarizmussal. (Igaz! Ügy van! a jobboldalon. Nagy zaj a bal • és szélső baloldalon.) Mondom tehát, ebben látom a garancziát, ebben látom az alkotmány és az állam érdeke összeegyeztetésének a módját, ha igenis egy ilyen akczióra, a mely törvénysértés, a mely a büntetőjogi felelősséget angazsirozza, a mely a kormányt a ház tetszésszerinti szabad elhatározásának kiszolgáltatja, csak egy olyan kormány vállalkozhatik, a mely a korona és a ház többségének bizalmával bir, (Zaj balfélől.) és csakis egy olyan akczióra vállalkozhatik, (Folytonos, nagy zaj a bal- és szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl. Elnök csenget.) a mely akczióról joggal feltehető, hogy az tartalmilag is megfelel a többség programmjának, helyeseitetni fog a többség által. (Nagy zaj balfélől.) Ebben az irányban tisztázza az eszméket, megnyugvásul szolgálhat, ha ez a többség, a mely annak idején hivatva lesz itt a házban az alkotmányjog által előirt formák között utólag nyilatkozni e kérdésben, egy vagy más formában — a forma nekem mellékes — (Nagy zaj és nyugtalanság a bal- és szélső balolddon,) előzetesen nyilatkozik, konstatálja akaratát, (Folytonos zaj S6