Képviselőházi napló, 1896. XIX. kötet • 1898. november 28–deczember 30.

Ülésnapok - 1896-378

378. országos ülés 189$. deczember 19-én, hétfőn. 193 liol látjuk az alapos gyanuokokat arra nézve, hogy az 1897 végén egyértelműleg elfogadott közjogi magyarázatoktól el akarnak ugrani, az 1867 : XII. törvényczikk integritásán csorbát akarnak ejteni. (Úgy van! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) T. képviselőház! Ez a kontroverzia húzódik tovább az összes parlamenti tárgyalásokon szep­tember 4 étől egészen a mai napig. (Úgy van! balfelöl.) Október 18-án tértünk vissza erre a tárgyra és akkor a következőleg nyilatkoztam az ellenzéknek a napirend megállapítása körííli küzdelmében: »Én azt, a mi most történik, az ellenzék részéről nem] tartom obstrukcziónak. Nekem nem is az a szándékom, hogy ennek az a jellege legyen. De azt igenis akarom, hogy a kormány olyan könnyen ég gyorsan azoknak az eszközöknek a birtokába ne jusson, a me­lyekkel azután korlátlan ura lesz a helyzetnek négy hónapig. A miniszter úr igen könnyen segíthet ezen a bajon. (Egy hang a szélső bal­oldalon: Mondjon le!) Nem, hanem tárja fel az ország előtt a kiegyezési politikáját, oszlassa el az aggodalmakat, hogy esetleg az ország közjogának súlyos megsértése elő ne álljon.« És Horánszky Nándor t. barátom is azt mondta a miniszterelnök úrnak, még az előbbi, a szep­temberi vitában: Igen egyszerűen eloszlathatja a miniszterelnök úr aggodalmainkat. Abban a beszédben, a melyet én az 1898 : I. törvény ­czikk megalkotása alkalmából mondtam és a melynek közjogi tartalmához egész kiterjedésé­ben hozzájárult a miniszterelnök úr, többek kö­zött a következő kijelentések foglaltatnak: »Az 1867 : XII. törvényczikk 68. §-a a vám­szövetséggel ellenkező, tehát önálló vámterületet jelent.* A másik kijelentés ez (olvassa): »Az 1867 : XII. törvényczikk 68. §-a alapján az állandó íendezés máskép, mint önálló vámterület alapján nem képzelhető.« A harmadik kijelentés az, hogy az a javaslat, a melyet majdan az ön­álló intézkedés alapján a végleges közgazdasági rend tekintetében tenni kell, nem hasonlíthat ahhoz, a mely most —• tudniillik akkor — a ház asztalán fekszik. *És ezen kijelentését, a melyet t. barátom­nak azon beszédére tett,« — így szól Horánszky Nándor, — »a melyet végighallgatott a miniszter­elnök úr, és a melyet egészben véve minden észrevétel nélkül nemcsak magáévá tett, hanem ki is jelentette, hogy azt kifejezni nem képes, állj a-e ma a t. miniszterelnök úr, igen, vagy uem?« T. képviselőház! Erre az egyszerű" kérdésre mind e mai napig választ nem kaptunk. (Derült­ség balfelől.) A miniszterelnök úr abban a levél­ben, a melyet most az aradi szabadelvű pártnak végrehajtó bizottságához intézett, (Élénk derűlí­KÉPVH. KAPLO. 1896 — 1901. XIX KÖTFF. ség balfelől.) hivatkozik arra, hogy ő nyilatkozott a kiegyezés kérdésében, (Egy hang balfelől: Hol?) hogy az ellenzék, ha bona fide akar eljárni, a kormánynak kiegyezési politikáját minden eshető­séggel szemben ismerheti. Hát igenis, mondott sok mindenfélét a miniszterelnök úr, de arra az egy kérdésre, —• pedig ez a punetuin saliens, — (Igaz! Úgy van! balfelől.) hogy állja-e azokat a közjogi meggyőződéseket, a melyek mellett állást foglalt a múlt év végén, ezt az egyszerű ki­jelentést egész bőbeszédú'ségében egyetlenegyszer sem tette meg. (Igás! Úgy van ' Elénk Mszés és helyeslés balfelől.) És, t. képviselőház, ezzel a hallgatással szemben, a kormánynak erre a punetum saliensre vonatkozó hallgatásával szemben előállanak a kormány szomszédságában ülő interpretátorok, előáll Pulszky Ágost, a ki nekünk egész nyiltan azt mondja, hogy az önálló intézkedés a kor­mánynak kommünikéi szerint azt jelenti, hogy a gazdasági közösséget Ausztriával önálló in­tézkedés útján és — erre kérek figyelmet — a monarchia két államának kifelé való vámpolitikai egységét fentartja. No hát, t. képviselőház, ha ez a tétel áll, és a kormány e tételt magáévá teszi, akkor a kormány megszegte (Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) az 1898: 1. törvényczikknek létre­jövetele alkalmával történt megegyezést, (Úgy van! balfelöl.) akkor a kormány megszegni készííl az 1867: XII. törvényczikket; (Úgy van! bal­felől.) mert kifejtettük bőven, hogy abban az esetben, ha az 1867 : XII. törvényczikk szerint vámszövetséget Ausztriával nem köthetünk, szer­ződésünk utján berendezhetjük a mi gazdasági viszonyainkat Ausztriával ágy, a mint azt az országnak az érdeke meg fogja kívánni, de egyet nem tehetünk: azt nem tehetjük, hogy ez a két állam ezentúl idegen államokkal szemben Qgy vámpolitikai egységet képezzen. (Élénk he­lyeslés balfelől.) T. képviselőház! Ezeket csak azért reka­pituláltam, — nem újak a ház előtt, magam is elmondtam, de ezekre sohasem méltóztattak reflektálni beszédeikben, —- rekapituláltam, hogy megmutassam, hogy az ellenzék küzdel­mének czélja, az ellenzék vezető egyéniségeinek felszólalásai és az ellenzéki pártoknak határo­zatai szerint semmi más nem volt, mint az, hogy a parlament a maga kezében birja azt a hatalmi eszközt, a mely az állami kiadások és bevételek feletti rendelkezésben rejlik, és ezt át ne adja a kormánynak előbb, mig meg nem győződött arról, hogy a kormány először is az 1867: XII. törvénczikk és az 1898:1. törvény­czikk által előirt alkotmányos bázison meg fog maradni és a hatvanhetes alapon álló többi pártokkal szemben vállalt erkölcsi köte­ss

Next

/
Thumbnails
Contents