Képviselőházi napló, 1896. XIX. kötet • 1898. november 28–deczember 30.

Ülésnapok - 1896-377

176 377. orsiágos Wés 1898. deczember 17-én, szombatos. meg, hogy méltó megütközést keltett mindenkiben, midőn példának okáért a miniszter úrnak eszébe jutott, Iiogy egy fiatal tisztviselőt magasabb rangba emeljen az idősebbek mellőzésével. Nem magában ebben a tényben fekszik a sérelem, mert feltehető volt, hogy a fiatalabb kitűnőbb tulajdonságokkal bir, mint az előtte levő idősebbek. De mikor azután bekövetkezett az, hogy másfél, vagy két év múlva az előbb pretereált tisztviselőt ugyanazon állásra nevezték ki, a melynél őt előbb pretereálták, akkor méltó aggodalom támadt mindenkiben, hogy ez az igazságszolgáltatás rovására történik és minden esetben, sőt sokszor más tekintetek indítják a miniszter urat cselekvésében, mint csupán csak az igazságszolgáltatásnak igaz szolgálata. Ha mindezek az általános tünetek forogtak fenn, lehetett többkevesebb embernek aggodalma; hanem mikor azt látjuk, hogy immár az igazságszolgáltatásnak legfőbb alapja, a birói függetlenség támadtatik meg épen a t. miniszter úr által, akkor már hallgatni tovább bűn volna és erre a specziális esetre, a mely iránt a t. miniszter urat meg akarom kérdezni, tartozom reámutatni annyival inkább, mert én megvallom, hogy azt a hirt, mely szerteszét kolportáítatik, oly horrendus dolognak tartom, hogy kész vagyok és alkalmat is akarok adni a t. miniszter úrnak arra. hogy ezt a hirt megözáfolja. (Halljuk! Halljuk! a balés szélső baloldalon.) A kérdés az, t. ház, hogy szavahihető emberek kolportálják azt, hogy a legutóbbi évek alatt kinevezett kir. törvényszéki elnököktől okiratban foglalt reverzálisokat vett ki a miniszter úr kineveztetésük előtt, (Felkiáltások a bal- és szélső baloldalon: Igaz ez?) a melyben az illető elnökjelölt arra kötelezi magát, hogy ha az ő elnöki működése a miniszternek bármily okból tetszeni nem fog, azonnal joga leend a miniszternek őt bármely a miniszter által választandó királyi táblához biróképen berendelni. (Felkiáltások a bal- és szélső baloldalon: Igaz ez ?) Hátha ez igaz, t. miniszter úr, mi ez? A bírói függetlenségnek a legflagransabb megsértése. De nemcsak ez, hanem az összes bírói működésnek a miniszter úr kezébe ragadása. Mert a ki ismeri az elnökök működését és azokat az eszközöket, a melyekkel a bírákra szelid nyomást gyakorolhatnak, az tudhatja, hogy oly törvényszékeknél, a hol véletlenül gyöngébb emberek találkoznak össze, minden ítélet, az összes eljárás úgy történik, a mint azt az elnök akarja. Ha már most a miniszter úr csakugyan így járt el, a mint mondatik, akkor nagyon természetes dolog, hogy az elnök útján tulajdonképen a miniszter úr tartja a kezébe az összes törvényszékeknek működését, nemcsak tartja, hanem azt tetszése szerint irányítja is. Azt hiszem, nem szükséges tovább kiterjeszkednem, míg a miniszter úrnak válaszát meg nem hallottam. Azért most csak azt a kérdést intézem a t. miniszter úrhoz (olvassa): Igaz-e, hogy a legutóbbi évek alatt kinevezett királyi törvényszéki elnököktől okiratba foglalt nyilatkozat vétetett ki a kineyeztetés előtt, . . , Erdély Sándor igazságügyminiszter: Nem igaz! Szalay Károly: ... a melyben az elnökjelölt arra kötelezi magát, hogy ha elnöki működése a miniszter úrnak bármi okból tetszeni nem fog, azonnal joga leend a miniszter úrnak öt bármely általa választandó királyi táblához bíró • képen berendelni ? Ha igaz, mivel tudja a miniszter úr ezen, a bírói függetlenséget sértő, tehát törvénytelen eljárását igazolni ?« (Helyeslés a szélső baloldalon. Felkiáltások balfelől: Halljuk a minisztert!) Erdély Sándor igazságügy miniszter: Nem igaz ! (Zaj és felkiáltások a szélső baloldalon: Hát miért nem mondja megf) Korelnök: Közöltetik az igazságiigyminisztérrel. (Zaj.) Erdély Sándor igazságügyminiszter: T. ház! Miután a ház nincs teljesen megalakulva, az interpelláczióra most érdemileg nem felelek. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Dehogy nincs!) Miután azonban t. képviselő úr egyetlen kérdésben összpontosítva adta elő azon kérdését, hogy ilyen reverzálisok vétettek-e, előlegesen, nem az interpelláczióra felelve, kijelentem, hogy ez egyáltalában nem igaz. (Helyeslés jobbfelöl.) Kubinyi György: Hát hogy lehet az ilyen dolgokat elhinni? (Nagy zaj a bal- és szélső baloldalon.) Meszlény Pál: Sok minden történt, a mit bebizonyítani nem lehet! (Zaj.) Szalay Károly: T. ház! Ha én azt kérdeztem, hogy igaz-e ez a hir és a miniszter úr azt feleli rá, hogy nem igaz, akkor, bocsánatot kérek, a felfogását nem igen irigylem, mikor azt méltóztatik mondani, hogy ez csak előleges válasz. (Derültség a szélső baloldalon.) Hát utólagos válaszban méltóztatik ezt talán módosítani? (Mozgás jobbfelöl.) Máskép én nem tudom ezt megérteni. Egyébként, miután épen ilyen határozott választ akartam a miniszter úrtól és ezt megkaptam, válaszát tudomásul veszem. (Felkiáltások jobbfelöl: Nem lehet!) Korelnök: Közöltetik az igazságügyminiszterre 1. Szluha István képviselő úr következik. Szluha István: T. ház! Daczára a világos és határozott törvénynek, a mely előírja, hogy a hátralékos ezőlődézsma-váltságot csakis a szőlőterméséből lehet és szabad behajtani, és daczára annak, hogy már Í896. febrnár 26-án a péns-