Képviselőházi napló, 1896. XIX. kötet • 1898. november 28–deczember 30.

Ülésnapok - 1896-372

124 872, országos fllés 1898. áeczember 5-án, hétfőn. mikor a mentelmi jog megsértéséről szólott, — ez esetben, ismétlem, — nem maradt a mentelmi jog keretei között, nem maradt a mentelmi jog körében, hanem szükségkép a hivatalos hatalommal való visszaélés terére tévedt át. Mert ha a hivatalos hatalommal való visszaélést nem konstatálja, akkor ez esetben nem konstatálhatja (Folytonos zaj a szélső baloldalon. Elnök csenget.) a mentelmi jog megsértését sem, és miután azt hiszem, hogy itt nem feladatunk, de lehetőség sincsen arra, hogy a hivatalos hatalommal való visszaélést konstatáljuk, akkor az 8 beismerése szerint . , . Pichler Győző: Ez nem tartozik ide! Nem tartozik ránk ! (Zaj. Halljuk !) Pulszky Ágost: Igaza van a t. képviselő urnak, én is épen azt mondom ; de Chorin Ferencz képviselő úr igenis idetartozónak tekintette. Blaskovics Ferencz : Csak mellékesen ! Pulszky Ágost: Nem mellékesen, hanem mint beszédének fő argumentumát hozta ezt fel. (Halljuk! Halljuk!) A képviselő úr ugyanis azt mondja: (olvassa): »Azt hiszem, a jelen esetben nemcsak a képviselői immunitás, hanem még a személyes szabadság megsértésével is állunk szemben.* Mit mond evvel szemben a bizottság t. előadója és a bizottság véleménye? Két érvre támaszkodik: először arra, hogy a rendőrkapitány nem ismerte az illető képviselőt, tehát nem akart véteni, nem is véthetett a mentelmi jog ellen, mert nem a képviselő ellen intézte kényszerét. A másik az, hogy az illető képviselő tulajdouképen nem is volt megfosztva személyes szabadságától, hanem csak rendőrökkel vétetett körül. Ezzel polemizál aztán a t. képviselő úr és azután azt mondja: (olvassa): »A büntető törvénykönyv szerint köztisztviselő, midőn hivatali hatalmával visszaélve, jogtalanul letartóztat valakit, a személyes szabadság megsértését követi el s egy évig terjedhető fogsággal büntetendő.« Tehát itt konstatálja, hogy az illető tisztviselő a képviselőt személyes szabadságától megfosztotta és evvel a hivatalos hatalommal való visszaélés vétségét követte el. Pichler Győző : Szuppoziczió ! (Folytonos mj a bal- és szélső baloldalon.) Elnök: Alkalmuk lesz a t. képviselő uraknak refutálni, a mit a szónok mond, ez az örökös közbeszólás nem járja. (Helyeslés jobbról. Halljuk!) Pulszky Ágost: Nem szuppoziczió, mert igenis mondotta az igeu tisztelt képviselő úr és ő ugyan nincsen jelen, de én felszólítom, hogy ha visszajön, a terembe, jelentse ki, mondotta-e vagy sem, hogy a hivatalos hatalommal való visszaélés esete itt fenforog. Mert ha nem mondotta, akkor egész okoskodása megdől; ha pedig mondotta, akkor bátor leszek kimutatni, hogy helytelenül mondotta azt, s hogy épen ezért az ő okoskodása és következtetése meg nem állhat. Ez az én véleményem. (Nagy zaj bal- és szélső baloldalon.) Kérek egy kis türelmet. Elnök (csenget): Csendet kérek! (Halljuk! Halljuk! jobbról.) Pulszky Ágost: Mit tesz a képviselő úr ? Idehozza a királyi kúria döntvényét, a melyben a királyi kúria állítólag azt mondja, hogy hivatalos hatalommal való visszaélés esetében a tényálladék be van fejezve a letartóztatási parancscsal. Igen természetes; a kúriának ebben tökéletesen igazsága van. Miért van ezzel befejezve ? Azért, mert ha valakinek szándéka van hivatalos hatalmával visszaélni, — és ez a szándék a hivatalos hatalommal való visszaélés vétségéhez megkívántatik, — s ha ez akaratát kinyilvánítja, és ha mindent megtesz a maga részéről, a mi ezen szándék valósítására megkívántatott ; akkor ő a maga részéről elkövette a hivatalos hatalommal való visszaélés vétségét, akkor rávonatkozólag, a ki ezt elkövette, a szubjektív és objektív momentumok is megvannak. De vájjon a mentelmi jog sértésének esetében ez áll fenn ? A mentelmi jog megsértéséről lehet e azt mondani, hogy ha az idézési parancs kiadatott, akkor már a mentelmi jog meg van sértve ? Hiszen száz parancsot adhatnak ki, a nélktíl, hogy a mentelmi jog tényleg meg lenne sértve. (Helyeslés a jobboldalon. Mozgás balfelöl.) Meglehet, hogy az illető szándékolta a mentelmi jogot megsérteni, — ez esetben ez is ki van zárva, — de a mentelmi jog sértése világosan csak objektív dolog és csak akkor követtetik el, ha valaki tényleg megakadályoztatott abban, hogy képviselői kötelességeit teljesíthesse, vagy oly állapotba helyeztetett, a melybea képviselői kötelességeinek eleget nem tehet. (Helyeslés jobbfélöl.) Ez esetben ez az objektív momentum elmaradt. A mentelmi jog megsértéséhez pedig nem elég az, a mi a szubjektív mozzanatot megadja a hivatalos hatalommal való visszaélés esetében, tudniillik, hogy az elfogatási parancsot az illető kiadja, . . . Kálmán Károly: Szegény ! (Nagy mj. Az elnök csenget.) Pulszky Ágost: Meglehet, hogy azt tartják, hogy szegény, méltóztassanak azonban komolyan, a jogtudomány szabályai (Folytonos zaj. Felkiáltások. Az elnök csenget. HaUjuk! Halljuk ! jőbbfélől.) és a józan ész szabályai szerint okoskodni (Derültség balfelől. Halljuk! Halljuk! jobbról.) és az esetet tárgyalni, és méltóztassanak azután abból a szükségképeni konzequeucziákat levonni. Mert ha ezt rabulisztikának tartják; ha azt tartják, hogy ezen megkülönböztetés nem helyes, hét álljon fel valaki a képviselő urak