Képviselőházi napló, 1896. XIX. kötet • 1898. november 28–deczember 30.
Ülésnapok - 1896-372
372, országos ülés 1898. deczember 5-én, hétfőn. 115 kereset alá veszi a képviselőt a nélkül, hogy előbb kikérné. Nincs törvény rá, mely azt mondaná, hogy büntetendő cselekmény követett el, pedig a mentelmi jog megsértetett. Magáról az esetről nézetem az, a kisebbség véleményével konstatálva van az, hogy itt csak rendőri elővezetésről volt szó. Oly preventív intézkedést kívánt a rendőrtisztviselő foganatosítani, a melyhez az 1881; XXI. törvényczikk 17. §-ának b) pontja alapján jogosítva volt, mely szerint: a rendőrség bekísérhet, ha"az előidézett rendetlenség, vagy csendzavarás csak a tettes elfogatásával szűntethető meg. Eltekintve ettől, én egyáltalában nem látom kimutatva a zaklatási czélzatot, hogy az a rendőrtisztviselő azért akarta volna őt elfogni, hogy meggátolja képviselői tevékenységének gyakorlásában. (Helyeslés jobbfelél.) Végül pedig elfogadom a véleményt azért, mert tényleg nem gátoltatott képviselői jogának gyakorlásában, (Igazi Úgy van! a jobbóldalon.) ebben nem akadályoztatott, mert a mint maga mondja, nem hagyta magát. Pusztán elméleti megsértését pedig a mentelmi jognak konstruálni, azt hiszem, nem lehet. (Igás! Úgy van! a jobboldalon. Nagy zaj a bal- és szélső baloldalon.) Ezért ajánlom elfogadásra a mentelmi bizottság többségének javaslatát. (Zajos helyeslés a jobboldalon Nagy zaj a bal- és szélső baloldalon.) Győry Elek: T. képviselőház! Á t. szónok úrnak az én személyemre való hivatkozása folytán, mivel azzal kapcsolatban félremagyaráztatok az, a mit közbevetőleg megjegyeztem, kötelességem kérni a t. házat, hogy egy rövid felszólalásra méltóztassék nekem engedélyt adni. (Halljuk!) Azt mondotta tudniillik az igen tisztelt képviselő úr mostani felszólalásában — én legalább így értettem,— hogy Győry Elek képviselő úr hivatkozott a villamos vasútra. Bocsánatot kérek, ez igen furcsa színben tüntethetne fel engem, azért vagyok kénytelen tiltakozni ellene, mert erre a t. képviselő úr hivatkozott az ő tudományos fejtegetései során. Azt mondotta ugyanis, hogy hátha a villamos vasút jönne és a rendőr megakadályozza azt, hogy a képviselőt a villamos vasút el ne gázolja, ez a személyes szabadság megsértése ? Erre kiáltottam azután közbe, — megvallom, nem volt helyes, mert közbekiáltás volt, de hát reflektált leá a t. képviselő úr, hogy hiszen ha az életét megmenti, az nem a személyes szabadság megsértése — bát Rakovszky képviselőt el akarta a villamos gázolni ? Hogy félre ne értessék és félre ne magyaráztassék ez a kijelentésem, én ezt azért tettem, mert az öngyilkosságra való jogot és szabadságot nem ismerek. Ha a t. képviselő úr ismer, akkor felállíthatja úgy a tételt; én azonban nem * ismerek, és ha ily esetben megakadályoz valakit a rendőr, abban nem látom a személyes szabadság megsértését. (Tetszés és helyeslés balfelől.) Hock János jegyzői Hódossy Imre! Hódossy Imre: T. képviselőház ! (Halljuk! Halljuk!) Az előttem szólott igen tisztelt képviselő és államtitkár úr bi&onyos szokatlan felindulással és animozitással látszott az imént szólani, még pedig egyenesen azzal a czélzattal, hogy Chorin képviselő úrnak múltkori beszédét és az abban kifejtett elveket és álláspontot megczáfolja. En reám már a hang is, a melyen a t. képviselő űr szólott, azt a benyomást tette, hogy neki igaza aligha lesz, . . . Plósz Sándor államtitkári Nem vagyok énekes! (Derültség jobbfelöl.) Hódossy Imre: . . . mert a ki haragszik, annak nincs igaza. (Igaz! Úgy van! balfelől.) Beszéde folyamán az igen tisztelt képviselő úr azután arra törekedett, hogy előttünk fekvő, alapjában véve igazán nagyon egyszerű kérdést részint szőrszálhasogató szubdisztinkeziók, részint pedig igen magasra emelkedőnek látszó tudományos fejtegetések ködébe beleburkolja. (Igaz ! Ügy van! a bal és szélső baloldalon.) Ez a legveszedelmesebb két eljárás minden igazság elhomályosítására. (Igaz! Ügy van! a bal- és szélső baloldalon. Felkiáltások: Ezt akarta !) Nekünk magunkat erre a térre csábíttatni, oda csalogattatni nem szabad. Mert mit jelent az, t, képviselőház, ha egyrészt a t. képviselő úr azt fejtegeti, hogy mily rendelkezések állanak fenn a ház tagjaival szemben azon esetre, ha valamely tag a ház együttuemléte idejében tanúkihallgatásra idéztetik és azután abból von le következtetéseket a most fenforgó kérdésre nézve, a mikor a ház együtt ?an, és egy, az országgyűlésre jönni törekvő képviselőt ott az utczán letartóztatnak? (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Ilyeneket egymással párhuzamba vonni nem lehet, ha csak ez nem azzal a czélzattal történik, hogy az igazság elhomályosíttassék. (Folytonos zaj és közbeszólások a bal- és szélső baloldalon.) Elnök (csenget): T. ház! Méltóztassanak megengedni, de az utóbbi időben annyira szokássá váltak a közbeszólások, hogy még azokat a szónokokat is, a kik különben elég hangos előadással bírnak, azokat sem lehet jól hallani, és azokat is zavarni méltóztatnak. Kérem tehát, ne méltóztassanak folytonosan közbeszólni. (Mozgás és zaj balfelől.) Polónyi Géza: Utóvégre a közbeszólás meg van engedve, ezzel nem zavarjuk a szónokot ! Elnök I Ne tessék engem utasítani. Csendet kérek! Polónyi Gézaí Nem arról van szó! De ez nem iskola, hanem parlament! 16*
