Képviselőházi napló, 1896. XIX. kötet • 1898. november 28–deczember 30.
Ülésnapok - 1896-371
871. orsiAgos Més Í898. győződve, hogy ha ő a véleményét erről az ügyről akkor mondja el, mielőtt határozott az a bizottság, éB elnöki előterjesztésben mondja el azokat, a mikett itt e házban máma elmondott, az a bizottság máskép határoz, hanem tisztán az elnöki tisztségnek egész tisztasága lebegett előtte akkor, midőn a bizottságot befolyásolni nem akarta, és mint önálló és független ember mondta meg a véleményét. T. képviselőház ! Itt mindig arról beszélnek, hogy egy szóval sem említették a szónokok a mentelmi ügy mivoltát, a kik e kisebbségi véleményt el nem akarják fogadni, hanem arról beszélnek, hogy Krecsányi kapitány úr a Műzeum-körút sarkán meg lett sértve Rakovszky István t. képviselőtársam által.fÉs, t. képviselőház, ehhez — és ezt hangsúlyozom, — semmi köze sincsen ennek az ügynek, itt mi mentelmi jogot tárgyalunk, és mivel érvel Molnár Béla t. képviselőtársam ? Azzal érvel, hogy ily körülmények között egy képviselő, ha rendetlenkedni akar és nem szabad letartóztatni, tovább rendetlenkedhet, és a rendőrségnek eljárását teljesen irrelevánssá teheti. Hát, igen tisztelt ház, utóvégre az a képviselő nem utezagyerek, mert az a felfogás arra mutat, hogy egyes képviselőtársaimról feltételezi, hogy ők a fennálló renddel, daczára a figyelmeztetésnek és mindennek, szembeszállanak, és az immunitást privát czélokra akarják kihasznüni. Már pediglen, igen tisztelt ház, a mentelmi jog nem privát privilégium, s a ki azt állítja, hogy a mentelmi jog privilégium, az a legjobb meggyőződése ellenére állítja azt. Az önök táborában hol vannak azok a kiváló jogászok, a kiknek ismert nevűk van az országban. Hol van Beksics Gusztáv, az a híres közjogász, hogy álljon fel itlen és mondja el a mentelmi jogról, a mit ő mondott. Számos czikkeit, számos könyveit ismerem, a melyekben a mentelmi jogot ugyanazon irányban magyarázta, mint dr. Chorin Ferencz, és hol van kérem most, mikor ilyen kérdésről van szó, Emmer Kornél igen tisztelt képviselőtársam, a ki a kúriában hosszú éveken át mint bíró működött az igazságszolgáltatás terén és azt hiszem, nem egy kúriai döntvény van épen a kihágásokkal éa épen az ilyen rendőri eljárásokkal szemben, a melyet ő állapított meg és az ő tanácsában tárgyaltatott. De hol van a mentelmi jog szintén egyik illetékes védője, hol van Mezei Mór, a ki különben igen kiváló és éles eszű jogász? Miért nem fejti ki azokat a jogi felfogásokat, melyek őt arra késztetik, hogy privilégiumnak tekintse a memelmi jogot? (Zaj balfelől.) De én nagyon kíváncsi volnék, szemben dr. Chorin Ferencz képviselő úr felfogásával, megint hallani Erdély Sándor miniszter úr felfogását, a kinek a jogi tudományokban való jártassága már egyalkalommal mber 3-án, szombaton. JQ7 élénken szembe volt állítva dr. Chorin Ferencz jogi állításával. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Hol van Erdély ?) Polónyi Géza: Az egész ülés alatt nem volt itt az igazságügyminiszter! (Felkiáltások: Skandalum! Zaj.) Pichler Győző: Micsoda az a mentelmi jog. Lapidális definicziója, hogy a mentelmi jog szankcziója a népakarat érvényesülésének. Á parlamentarizmus a demokráczia alapján áll. Az a demokrata-jog, hogy a nép nagy rétegei válaszszák a képviselőket, megadja a parlamentnek demokratikus jellegét. De e jognak a kezelése, a parlamenti hatalomnak érvényesülése a mentelmi jog nélkül lehetetlen. Valamint a vérkeringés tartja az emberben az életet, élteti az izmokat és adja meg az izomerőt, úgy e képviselőház életének egész vérkeringését a mentelmi jog éleszti; mert a mint arra a meggyőződésre jutunk, hogy a képviselőház e jogát tiszteletben nem tartják, ma egy kihágási ügyben, holnap a szólásszabadság tekintetében, abban a pillanatban a mi szabad akaratunk, véleményünknek gzabad kifejezése, működésünk teljessége is érintve van. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Ezt a vérkeringést akarják tehát önök megmérgezni, nyilast akarnak metszeni rajta, a hol kicsöpögjön lassankint a vér és elsorvaszsza ennek a parlamentarizmusnak az életét. Nem elég súlyos csapást mértek már önök a parlamentarizmusra a közjogi kérdésekben? Most az egyes képviselőknek adott jogaiban, a melyek azonban a parlament egészét illetik, akarják megsérteni? (Igazi Úgy van! a szélső baloldalon.) Azt hiszik önök, — saját pártállásom alapján is azt mondom^ ne adja Isten hogy úgy legyen — de azt hiszik önök, nem lehetséges-e az, hogy ott a túloldalon egy nemzetellenes párt kerülhet kormányra, például egy nemzetiségi párt? Uraim, a modern politikai életben példát erre már magam is láttam. Én láttam azt a Csehországot, a melyben a Habsburgcsaládot jelképező szobrai nyakára odaakasztották a kenderkötelet, én láttam azt, mikor a feketesárga postaszekrényeket megfertőztették a cseheknek százezrei és mindenféle osztrák jelvényt bemocskoltak, mikor az Ausnahmezustand-ot jelentették be Prágában; és az a párt ma, három év múlva, dobzódva uralkodik Ausztriában. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) T. ház! A politikai életnek ez a változása nem régen múlt időben történt, hanem a legközelebbi múltban, a velünk szoros szövetségben álló Ausztriával történt meg, hogy egy teljesen forradalmi jelleggel biró párt magához rántotta az uralmat. Ha már most egy olyan kormány jöhet — Isten mentsen meg tőle, —- a mely nemzetiségi, vagy bármely irányban haladva e nemzet létét akarja megtámadni, akkor, uraim, önöknek 14*
