Képviselőházi napló, 1896. XVIII. kötet • 1898. november 3–november 26.

Ülésnapok - 1896-350

7 fi 350. oreeágos illés 1898. november 7-én, hétfőn. az ülés idejének kimerülte okából kérte beszédének a következő* ülésre való halasztását, mire a mélyen tisztelt elnök úr az én felfogásom szerint a házszabályok 160. §-át helytelenül, de jóhiszeműleg és tiszteletreméltóan interpretálva azt mondotta, hogy ezen kérés feltételéhez a képviselő árnak sincs joga. Ha tehát a képviselőnek nem volt joga azt kérni, hogy a következő ülésen beszélhessen, úgy ennek konzequencziája feltétlenül az lett volna a házszabályok szerint, hogy azonnal beszéljen. Azonban nem ez történt, hanem a t. elnök úr megtagadván a kérdés feltételét, nem azt mondta, hogy a képviselő úr azonnal beszéljen, hanem áttért egy másik kérdésre, tudniillik a névszerinti szavazásnak más napra való halasztására és így Sima Ferencz képviselő úr sem a felett nem kapott határozatot, hogy az nap beszélhessen, sem a felett, hogy másnap nem beszélhet-e. Ezt a jegyzőkönyvben kérném hííen visszaadva beiktatni s azért erre és általában a jegyzőkönyvre vonatkozólag a következő ellenindítványt teszem (olvassa): »A jegyzőkönyv utolsó előtti bekezdésének ezen szövege helyett: » Elnök a névszerinti szavazást elrendeli« tétessék: Elnök a kérdés feltevését azon indokolással, hogy erről a házszabályok nem rendelkeznek, megtagadta.« Az utolsó bekezdés e szöveg helyett: »Az elnök a kérdés feltevésének megtagadása után«, tétessék: »Elnök a kérdés feltevésének megtagadása után a helyett, hogy Sima Ferenez képviselő urat beszédének azonnal való elmondására szólította volna fel, áttért a Molnár János képviselő úr interpellácziójának a következő ülésre való áttétele kérdésére és a 20 képviselő úr által kért névszerinti szavazásnak 20 képviselő úr kérelmére a következő ülésre való halasztását elrendelvén, az ülést bezárta.* Ez felel meg szerintem a tényeknek, tisztelettel kérem, hogy a jegyzőkönyv ily módon szövegeztessék. Rakovszky István jegyző: Sághy Gyula! Elnök: T. ház ! Méltóztassanak megengedni, hogy némely kontroverziákat kizárhassak és azonnal nyilatkozzam. (Halljuk! Halljuk !) A mi azt a kívánságát illeti a képviselő úrnak, hogy a jegyzőkönyvbe ne vétessék be az, hogy megtagadtam a névszerinti szavazást, abban teljesen egyetértek vele, mert hiszen én sem mondtam egyebet, mint hogy a kérdést nem teszem fel. Ezzel természetesen elesik a jegyzőkönyv illető szövege, a mi, megvallom, kikerülte a figyelmemet és ezért a ház elnézését kérem. Azonban a képviselő úr szövegezését, a mint az beadatott, nem fogadhatom el. A jegyzőkönyv ugyanis így hangzik: »Elnök kijelenti, hogy Sima Ferencz képviselő úr kérelmét, miután az a házszabályokkal nem indokolható« — ez a jegyző úr és a köztem megállapított textus — »kérdés alá nem bocsátja, abban a névszerinti szavazást nem rendeli el«. E szövegnek utolsó része, tudniillik hogy: »abban a névszerinti szavazást nem rendeli el« okvetlenííl kihagyandó; míg a többire nézve az eredeti szöveget kérem fentartani. (Helyeslés.) Már most következik a képviselő úr másik kifogása. Bocsánatot kérek, de miután a házszabályokhoz mindig szólhat valaki, a képviselő úrnak tehát csak jelentkeznie kellett volna ma, hogy szólni akar és én ezt megengedtem volna neki, mert nem lett volna okom tőle megtagadni, hogy beszéljen. Azonban nem vettem észre, hogy jelentkezett, vagy hogy azt a kívánságát nyilvánította volna, hogy beszélni akar. Ezekre a dolgokra, t. ház, kiterjeszkedni a jegyzőkönyvben felesleges. Én tehát, kérem, méltóztassék a jegyzőkönyv szövegét avval a korrekczióval elfogadni, hogy e szavak »névszerinti szavazás alá nem bocsátja* kimaradjanak, mert azt tényleg nem is tettem. (Helyeslés.) A képviselő úr indítványának első részéhez tehát hozzájárulok és ezért oly értelemben kérem indítványának elfogadását, a mint indítványoztam, hogy tudniillik az imént idézett szavak kihagyandók. Polónyi Géza: Az elnök urnak indítványom első részére vonatkozólag tett javaslatához készségesen hozzájárulok s azt úgy kérem annak szövegezését, a mint az javasoltatott, s azért erre a szavazás szüksége elesik, a második részre nézve azonban fentartom eredeti indítványomat. Sághy Gyula: T. ház! A jegyzőkönyv azon része, mely Polónyi Géza t. képviselőtársam részéről diffikultáltatott, el lévén intézve, ahhoz szavam nincsen; azonban indítványa második részét illetőleg nem értek vele teljesen egyet. Én ugyanis nem abban látom a házszabályok szempontjából a tévedést, melyben ő, mert én osztozom a t. elnök úr nézetében, hogy ezt a kérdést szavazás alá bocsátani nem lehet, talán nem azon indokokból, a melyekből a t. elnök úr, hanem más indokból. És megmondom mindjárt az okát is, hogy miért. A házszabályok szerint tulajdonképen kétségtelen, hogy akármilyen ügyben akar valaki felszólalni, ha egyszer hoszszabb ideig akar beszélni, jogosítva van háromnegyed kettő után felszólalásának másnapra való halasztását kívánni. E tekintetben a házszabályok ide vonatkozó intézkedése nem tesz különbséget, itt áll a »de lege non distinguenten nec nostrum est distinguere« elve. Ha egyszer a házszabályokban nincs kimondva , hogy bizonyosnemíí felszólalásoknak másnapra való halasztása nem kérelmezhető, ak-