Képviselőházi napló, 1896. XVIII. kötet • 1898. november 3–november 26.

Ülésnapok - 1896-350

350. országos ülés 1898, november 7-én, hétfőn. 7? kor mindenféle felszólalásra áll az, hogy elhalasz­tását kérelmezői lehet (Ellenmondások jobbfelől.) De én nem ezért nem tartom eíhibázottnak, hogy a t. elnök úr nem bocsájtotta szavazás alá ezt a kérdést. Mert ha így történt volna a dolog, akkor szükséges lett volna szavazás alá bocsá­tani ; azonban nem így történt, hanem úgy, hogy mikor Sima Ferenezet, a ki jelentkezett, felszó­lították szólásra, akkor nem háromnegyed kettő volt, hanem egynegyed három. A mi üléseink­nek időtartama két órára van megszabva, két óra után senki sem kényszeríthető szólásra, sem pedig azért, mert két óra után hívják fel szó­lásra, szólási jogától el nem üthető. Ezért nem lett volna egyéb szükséges, mint annak konsta­tálása az elnök úr részéről, hogy miután a kép­viselőház ülésére kiszabott idő ki vau merítve, ennélfogva a képviselő nem kötelezhető a mai napon való szólásra, és eo ipso fenmarad a szólás joga, a nélkű), hogy ezt szavazás alá kellene bocsátani, másnapra. Azt hiszem, ez lett volna a házszabályoknak megfelelő eljárás. (Helyeslés balfelöl. Ellenmondás jobbról.) De úgy látom, néhány közbeszólásból és fejrázásból, hogy az én felfogásom a túloldalon nem talál helyeslésre. Abban a helyzetben nagyon sokszor vagyunk, hogy a t. túloldal velünk nem ért egyet, nemcsak e tárgyban, hanem más tár­gyakban is. Épen a házszabályok tekintetében, a melyekhez ez mezidens alkalmával szólni kí­vánok, láttuk a szombati ülésen azt, hogy milyen eltérő felfogás nyilvánult, mert bennünket, a kik az ellenzéken az egyik interpeílácziónak hétfőre halasztását támogattuk, azzal vádolt a t. túl­oldalról felszólaló képviselő urak egyike, hogy ez komédia, a másik, hogy ez visszaélés a ház­szabályokkal. Én csak szeretném látni Gajári Ödön t. képviselőtársamat a házszabályok vé­delmére sietni akkor, mikor a házszabályoknak épen a betíí szerinti értelme, a melyet annyira hangsúlyoz Pulszky Ágoston t. képviselőtársam, oly eklatánsán szegetik meg, a mint megszegte ezt egy alkalommal Pulszky Ágost t. képviselő­társam maga, a mikor ő odaült az előadói székbe a nélkül, hogy előadó lett volna. (Igaz! Úgy van! balfelöl. Zaj a jobboldalon.) Akkor nem láttuk Gajári Ödön t. képviselőtársunkat a ház­szabályok védelmére sietni, hanem azt látjuk, hogy mikor a kisebbség a házszabályok keretén belül marad, és ezt nem sérti, hanem a többség hatalmaskodásának túlterjeszkedése ellen védelmi eszközül használja fel, akkor felsziszszennek, mint a kigyó, a melynek a farkára taposnak (Derült­ség jobbfelől.) A komédia igazán abban van, ha valaki a házszabály ellenére mint nem előadó előadóként szerepel, és a komédiát azok űzik, kik ezt nem­csak hogy nem támadják, hanem jóváhagyó he­lyeslésükkel a valótlaságot még a jegyzőkönyv­ben is hitelesítik. (Zaj jobbfelöl.) Elnök: Kérem a t. képviselő urat, úgyis két névszerinti szavazás lesz ma, méltóztassék talán a tárgyhoz szólni. Sághy Gyula: Köszönettel veszem at. elnök úr figyelmeztetését, de egy kérésem van, kérést szabad intézni a t. elnök úrhoz is; engedje meg nekem, midőn a házszabályokhoz szólok, hogy azon keretben mozogjak, a mely keretben moz­gott szombaton Gajári Ödön és Pulszky Ágost t. képviselőtársam, (Zaj a jobboldalon.) mert az a jogunk nekünk is megvan. Elnök: A képviselő urnak teljesen joga van a házszabályokhoz szólni bármikor, de most nem a házszabályokról, hanem a jegyzőkönyv hitelesítéséről van szó, arról, hogy méltóztatik-e helyeselni a jegyzőkönyvet úgy, a mint van. Nem az én szerepem kitanítani a képviselő ura­kat arra, hogy mikor lehet beszélni ; a ház­szabályokhoz mindig lehet szólani, most azonban más tárgyról van szó, a t. képviselő űr ehhez a tárgyhoz kért szót, tessék tehát a tárgynál maradni. Sághy Gyulai Én azt gondoltam, hogy ezzel rövidítem a dolgot, (Élénk derültség a jobb­oldalon.) ha a jegyzőkönyv kapcsán mindjárt a házszabályokhoz is szólok. Azonban a t. elnök ár figyelmeztetése előtt meghajlok, mert tökéle­tesen igaza van s majd máskorra tartom fenn magamnak ezt a jogot. (Zaj a jobboldalon.) Elnök: Kivan még valaki a jegyzőkönyv hitelesítéséhez szólani ? Ha nem kivan senki, a vitát bezárom. Következik a kérdés feltétele. Elsősorba i áll a jegyzőkönyv azokkal a ki­igazításokkal, melyeket magam proponáltam, s melyekhez méltóztatnak hozzájárulni. (Helyeslés.) Másodsorban áll Polónyi Géza képviselő úr indítványa, s minthogy ennek első részét maga a t. indítványozó úr visszavonta, következik a második rész. Kérem ezt felolvasni. Rakovszky István jegyző (olvassa): »Az utolsó bekezdés szövege helyett tétessék: Az elnök a kérdésfeltevésének megtagadása utána helyett, hogy Sima Ferencz képviselő urat be­szédének azonnal való elmondására szólította volna fel, áttért Molnár János képviselő úr in­terpellácziójának a következő ülésre való áttéte­lének kérdésére és a húsz képviselő által kért névszerinti szavazást és ennek húsz képviselő a következő ülésre való halasztását elrendelvén, az ülést bezárta.« Elnök: T. ház! Azt hiszem, miután maga a jegyzőkönyv szövege ellen most már Polónyi Géza képviselő úrnak sincs kifogása, egész egy­szerűen lehet a kérdést feltenni. Á jegyzőkönyv szövegét tehát méltóztatnak elfogadni azzal a módosítással, melyet jeleztem. (Helyeslés.) Ezt

Next

/
Thumbnails
Contents