Képviselőházi napló, 1896. XVIII. kötet • 1898. november 3–november 26.
Ülésnapok - 1896-349
349. országos ülés 1898. november 5-én, szombaton. BS nizmusában, (Igaz! Úgy van! balfelöl.) úgy, hogy ha a nemzet öntudatra nem ébred, ha az ország kormányzatát vezető férfiak ezt orvosolni nem sietnek, úgy a legnagyobb magyar azon jóslata, hogy »Magyarország nem volt, hanem lesz«, soha teljesülni nem fog, hanem igenis teljesülni fog ellentéte, az tudniílik, hogy Magyarország csak volt, de nem lesz, (Mozgás balfelől.) Mindezen röviden előadottakból kifolyólag mindaddig, míg ez átkozott rendszerrel a kormány nem szakít, mindaddig, míg nem győződöm meg a felől, hogy e kormány a multak példám okulva politikáját meg nem változtatja; mindaddig, míg nem törekszik arra, hogy úgy a politikai, mint a társadalmi téren eldudvátryosodott, korrupt felfogás és szellem kiirtassék; mindaddig, míg e kormány nem szakít jogfeladó politikájával s helyébe nem is inaugurál egy önérzetes, minden téren becsületes, tisztességes politikai irányzatot: mindaddig én, t. ház, e kormánynyal szemben bizalommal nem viseltetem s ebből kifolyólag neki nemcsak az indemnityt, de még annak napirendre tűzését sem szavazom meg. (Élénk helyeslés balfelől.) Lakatos Miklós jegyző: Bogyay Máté! Bogyay Máté: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Midőn ma a szőnyegen levő napirend feletti vita alkalmával és annak harmadik hetében felszólalok, jól tudom, hogy az ellenzék minden árnyalatáról elhangzott felszólalások a napirenden levő tárgy ellen felhozható érveket majdnem egészen kimentették, de teszem azt azon kötelesség, hűség és ragaszkodásból kifolyó érzelmektől vezéreltetve, a íne'ylyel hazám és alkotmánya iránt viseltetem. (Él' ; nk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Harminezegy éve múlt február 18 ikán, hogy Budapest városa egy szebb jövő reményétől kecsegtetve kivilágított, mert akkor a nemzet alkotmányát visszanyerte és felséges királyunk a magyar felelős minisztériumot kinevezte és az alkotmányunkat ezen ténye által biztosította. A nemzet egy részének vezérférfia Deák Ferencz volt, de hogy az kicsoda ma, azt a t. miniszterelnök úr sem tudja megmondani. Harminezegy év óta az országnak ezen jeles férfiai mind elhunytak, de nevük élni fog, mert a nemzet története az utókor számára követendő példákként híven meg fogja őrizni emléküket és ezek között utolsó, kit csak néhány nap előtt kisértünk örök nyugalomra, Horvát Boldizsár, az /r 1867-ben kinevezett igazságügyminiszter volt. 0 a szó legnemesebb érteiméhen szabadelvű, igazságos és szabadságszerető férfiú vala. Ideálja volt a birói függetlenség és ő volt ki a bíráskodást a politikai hatóságoktól elkülönítette. Keménynyel volt eltelve a nemzet, mert visszanyerte alkotmányát, szabadságát és állami létét, a melyért 1825-től 1848-ig küzdött, 1848-tól 1849-ig vérét ontotta és 1849-től 1867-ig az abszolutizmus terhes járma alatt nyögött, (Helyeslés a baloldalon.) a mikor azonban a nemzet minden hatalomtól, minden befolyástól és minden vesztegetéstől menten szabadon választotta képviselőit (Igás! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon,) és az ország független elemei siettek a parlamentbe, hogy az ország jogait megvédhessék és az ország méltányos kívánságait és annak jobblétét szavazatukkal biztosítsák. (Igaz! Ugy van ! a bal- és szélső baloldalon.) Tagadhatatlan, t. képviselőház, hogy ezen időközben a kormányok sokat tettek, a Dunát, Tiszát szabályozták, vasutakat építettek, (Egy hang balfelől: Igen drágán!) Budapest városát világvárossá emelték, és több törvényt alkottak, mint talán Szent István óta 1840-ig, (Igaz! Ügy van! balfelöl.) az 1875-ben uralomra jutott szabadelvű pán pedig teremtett egy egész hivatalnoksereget, a katonaság létszámát felemelte, csináltak sok ezer millióra menő adósságot, az állami javakat idegen kézbe juttatták, csakhogy a korrupezió és protekezió meleg ágyában elhintett magvak annál jobban burjánozhassauak. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) És a mostani t. miniszterelnök úr, a midőn ő a populus Bánffyanust megteremtette s a választásokat meghamisította, mert a tudja Isten, honnan összeharácsolt milliókkal megmételyezte a választók lelkiismeretét; (Igaz! Ugy van ! a baloldalon.) pedig tudhatta volna a történelemből, hogy minden ország támasza és talpköve a tiszta erkölcs, mely ha elvész, a trónt alapjában is megingatja. (Helyeslés a baloldalon.) A parlamentarizmust meghamisította és a képviselőház nálunk megszűnt a nemzet akaratának tolmácsa lenni. (Igaz! Úgy van!'a baloldalon.) Többször felszólíttatott a miniszterelnök úr ezen oldalról, ama, némelyek szerint három millió, mások szerint öt millió eredetéről való nyilatkozásra. A miniszterelnök úr jónak látta mindannyiszor hallgatással válaszolni. Talán ezt is az ország érdekében tette, mint azt, a mikor a kiegyezés érdekében történt megállapodásoknak nyilvánosságra hozatala iránt különösen ezen oldalról felszólíttatott? (Helyeslés a baloldalon.) Legyen meggyőződve a miniszterelnök úr, hogy ezt megtudni az ország kizárólagos és eldisputálhatlan joga, mert a kiegyezés mikénti megtörténtétől függ tíz évi gazdasági helyzetünk. (Igaz! Úgy van! a balolalon.) És én kénytelen vagyok — bár sajnálattal — kijelenteni, hogy a miniszterelnök úrnak már majdnem négy évi működése nem nyújt elég garancziát arra, hogy az 1867 : XII. törvényezikkben letéíeményezett jogokat, melyeket hazánk nagy fia, Deák Ferencz örökségképen hagyott ránk, csorbíthatlanúl fentartani fogja. (Igaz! Úgy van! Élénk helyeslés a baloldalon.) Mert tudjuk azt, hogy Ausztria quótabizottsága Magyarországtól már is
