Képviselőházi napló, 1896. XVIII. kötet • 1898. november 3–november 26.

Ülésnapok - 1896-348

848. országos ülés 1898. november 4-én, pénteken. 41 (Helyeslés halfelöl.) hogy mi lesz a kiegyezéssel és mi lesz ő vele: akkor nincsen kétség az iránt, sőt egész bizonyosnak tartom, hogy a t. miniszterelnök úr magát a koronát is nagyon bizonytalan és tájékozatlan helyzetben tartja és e tekintetben a számadásnak a napjai úgy a nemzettel, mint a koronával szemben nagyon erősen közelednek. Ennek az évnek csak néhány napja van még hátra és akkor kell, hogy a t. miniszterelnök úr beszámoljon a koronának, hogy micsoda kormányzattal juttatta a magyar parlament és az ország sorsát oda, hogy nem rendelkezik újévre indemnityvel, tehát költségvetési felhatalmazással, hogy nem lesz az ujonczelőállításra joga, de nem lesz a t. miniszterelnök úrnak adóbehajtása sem, bár olvastam egyik kormánypárti lapban, hogy üres erőlködés az ellenzék részéről akként akarni a miniszterelnök urat sarokba szorítani, hogy kibeszéli az évet, nem ad indemnityt, nem lesz újoncztörvény. (Egy hang a szélső baloldalon : Nem lesz kiegyezés!) A kiegyezés, az más kérdés! . .. Szóval nem lesznek meg a miniszterelnök úrnak az eszközei arra, hogy az államkormányzat funkczióját törvényes alapon föntartsa. Erre azt mondja egyik kormánypárti lap: Hiszen eljön az újév, de azért ne gondolják, hogy lesz baj; mert törvény nélkül is, ha nem lesz, újonczozunk, törvény nélkül, ha nem lesz is, adót hajtunk be. (Felkiáltások: Ezt nem kormánypárti lap irta!) Engedelmet kérek, a »Pesti Napló«írta s én úgy emlékszem, a »Pesti Napló* -nak Neményi Ambrus képviselőtársunk a szerkesztője s úgy rémlik előttem, mintha Neményi Ambrus kormánypárti ember volna, sőt úgy sejtem, — ezt már nem állítom, mert nem tudom — hogy nem is a legcsekélyebb politikai tekintélylyel jár és kel a kormánypártban. Miután ő a »Pesti Napló« felelős szerkesztője, ha ő a kérdést úgy állítja fel, hogy törvény nélkül is lehet adót behajtani, katonát előállítani, ez mind meglehet; hanem akkor a miniszterelnök úr a magyar nemzetet a forradalom küszöbére állította, a mikor minden becsületes magyar ember a törvény védelmére, oltalmára és annak szigorú és következetes végrehajtására a legvégső eszközökhöz és fegyverekhez nyúl, (Igás! Űgy van! a hal- és szélső haloldalon.) mert egy független nemzet meg nem tűri, egyetlenegy hazafias polgár el nem szívelheti azt, hogy e tekintetben egyetlenegy perezig is törvényenkivűli állapotban tarthassa az országot a miniszterelnök úr. Azt megteheti, hogy közgazdasági kérdésben, ha úgy alakúinak a helyzetek, a mint alakúinak és a mint az ő vezetése alatt örökkön-örökké fognak alakulni, bogy provizórikus állapotokat teremthet; hanem adóbehajtás, katonaállítás már nem provizórikus kérdés. (Igaz! Űgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Az a kormány, a mely az országot, a KÉPVH. NAPLÓ 1896 —1901. XVIil. KÖTET. nemzetet ehhez a határvonalhoz vezeti, felhívta Magyarországon a forradalmat, (Igaz! Úgy van ! a hal- és szélső baloldalon.) a korona minden bizalma daczára is -*- legyen bár a koronának akármilyen rendíthetetlen bizalma a miniszterelnök úrral szemben, pedig nem lehet, mert Magyarország alkotmányos királya meg nem tűri a törvényenkiyííli állapotot ott, a hol törvény van. (Igaz! Űgy van! a bal- és szélső baloldalon.) így tehát van remény arra, ha majd a királynak választania kell, hogy törvény kell-e neki, vagy báró Bánffy Dezső, nemzet kell-e neki, vagy báró Bánffy Dezső, vagy más valaki, (Felkiáltások a szélső halolda-ról; Nem fogja Bánffyt választani!) a miniszterelnök el fog bujkálni, mert nem mi juttattuk oda a helyzetet, nem mi vittük oda az állapotokat . . . (Felkiáltás a jobboldalról: Hát kicsoda?) Kicsoda? Önök! (Igaz! Űgy van! a balés szélső haloldalon. Felkiáltások: Ezt csak nem lehet az ellenzékre fogni! Nagy zaj és ellenmondások jobbfdől.) Elnök S Öt perez szünetet adok. (Általános derültség.) (Szünet után.) Elnök: Az ülést újra megnyitom. (Halljuk! Halljuk! a hal- és szélső baloldalon.) Sima Ferencz: T. ház! Hegedüs Sándor t. képviselőtársam ideszólt, hogy mi vagyunk az okai annak, vagy mi leszünk, ha a kormány 1899. január 1-ére a költségvetés végrehajtására vonatkozó ideiglenes felhatalmazást meg nem kapja és egyéb oly törvényeket nem kap, a melyekkel életét január 1-én túl csak egyetlenegy perezig is fentarthatja. Endrey Gyula: Tengeti! Sima Ferencz: Semmi tengetés! Csak egyetlenegy perezig is fentarthatja. A t. képviselő úrnak ez a kijelentése oly komoly vád az ellenzékkel szemben, a mely felett napirendre térni annyi volna, mint az ellenzéknek elhallgatni egy olyan vádat, a mely az ellenzék egész eljárását és magatartását a legnagyobb hazaflatlanságban tüntetné fel. Mi, t. uraim, nem akarjuk a kormánynak útját állani abban, hogy megkapja az indemnitást; bár útjába ál Ihatnánk és ezt megérdemelné, és ha mindenki úgy gondolkoznék ebben a parlamentben, a mint én és úgy.bima cselekedni, a mint én: akkor egyetlenegy perezig sem volna ez a kormány itt, mert már réges-régen megszűnt volna. És habár nem mindenki gondolkozik is úgy, mint én: abban az egyben egyetért velem az egész ellenzék és e tekintetben kétség nincsen, hogy mi magunk részéről a kormányt nem gátoljak, hogy hazafias úton haladva, az ország érdekeit és jogait megvédve, törvényt alkosson, törvényt ül6