Képviselőházi napló, 1896. XVIII. kötet • 1898. november 3–november 26.
Ülésnapok - 1896-363
363. országos illés 1898. november 23-án, szerdán. 311 Ezeknek az elmondása után a következő interpelláeziót bátorkodom a belügyminiszter úrhoz intézni (olvassa): »Interpelláczió a t. belügyminiszter úrhoz ! Van-e tudomása arról, hogy Újvidék szabad királyi városban a folyó évi október 6-iki városi közgyűlésen megejtett főügyészi választás törvényellenesen ejtetett ? Különösen van-e tudomása arról, hogy 1. a megüresedett főügyészi állás betöltésére és közbiiré tételére vonatkozólag tanácsi ülés törvények ellenére nem tartatott? 2. hogy a pályázati folyamodványok benyújtására negyvennyolcz órai határidő adatott csak? 3. hogy a köztörvényhatósági bizottság a választás alkalmával nem volt törvényszerűleg megalakulva ? 4. hogy a fenti okok alapján dr. Nemes Sándor biottsági tagnak a választási másik közgyűlésre áttevő indítványát a főispánnak az 1886. XXI. törvényezikk 87. §-ra való téves hivatkozása folytán sem nem tárgyalták, sem abban határozatot nem hoztak? 5. hogy a titkos választás ennek minden attribútuma nélkül ejtetett meg? Ha ezekről értesülje nem volna, 6. van-e szándékában e választást megvizsgálni, azt törvénytelensége miatt megsemmisíteni 6 a köztörvényhatóságot új és törvényszerinti választásra utasítani.« Ezzel kapcsolatosan még csak azt említem fel, hogy ezen törvény ellenesség szanálására vállalkozott és általam felemlített bizottsági tag, dr. Nemes Sándor ügyvéd két beadványt is adott be a köztörvényhatósághoz, még pedig a polgármesterhez magához. Áz egyik a közigazgatási bírósághoz, a másik pedig a belügyminiszter úrhoz volt intézve. A polgármester úr, mint a tanácsnak tagja, illetőleg maga a főispán azt mondotta, hogy beadványát a közigazgatási bírósághoz nem fogja elküldeni, mert ezen czím »bűntény« nem volt felírva, (Mozgás balfelöl.) szóval valami alaki hibát találtak a kérvényben, daczára annak, hogy az illető expressis verbis kijelentette, hogy az egyik beadvány a közigazgatási bíróságnak, a másik a belügyminiszter urnak szól. Ezen előterjesztésem után egész tárgyilagosan és elfogulatlanul kérem a t. belügyminiszter urat, szíveskedjék ezen ügyet megvizsgálni és megvizsgálás után, ha meg fogja találni a törvénytelenséget, az illető törvényhatóságot új választásra utasítani. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Az interpeíláczió közöltetik a belügyminiszter úrral. Perczel Dezső belügyminiszter: T. képviselőház! Leszek bátor az interpelláczióra a választ azonnal megadni. (Halljuk! Halljuk!) Az interpelláló képviselő úr, úgy látszik, tudomásul vette az 1886 : XXI. törvényczikket, de megfeledkezett az Í896 : XXVI. törvényezikkről, a mely a közigazgatási bíróságról szól. A közigazgatási bíróságról szóló törvény 42. §-a azt mondja, hogy: »A közigazgatási bíróság előtti eljárásnak van helye a törvényhatósági bizottságnak azon határozata ellen, a melylyel a tisztviselőket, a segéd- és kezelőszemélyzet tagjait megválasztja, ha a megválasztottnak törvényszerű minősítése nincs, vagy az eljárásban a törvények és szabályok követelményei figyelmen kivííl voltak hagyva.« Ez tehát a közigazgatási bíróság kompetencziája elé van utasítva. Méltóztatik pedig tudni, hogy a törvénynek 20. §-a azt mondja, hogy azon dolgokba, a melyeket a törvény a közigazgatási bíróság elé utal, a belügyminiszter még felügyeleti jogánál fogva sem avatkozhatik bele. Ennélfogva azt hiszem, hogy vád csak akkor érhetne, hogyha törvényes hatáskörömet túllépve, azt, a mit a törvény a kezembe nem ad, a magam körmei közé akarnám kaparintani. (Helyeslés a jobboldalon.) Ennélfogva kérem a t. házat, hogy válaszomat tudomásul venni méltóztassék. (Helyeslés a jobboldalon.) Várossy Gyulai T. képviselőház! Én a belügyminiszter úr válaszát tudomásul veszem. De ezen interpellácziómat épen azért tettem meg a házban, mert a beadványát, illetve feiebbezését a közigazgatási bírósághoz felterjeszteni nem akarták. (Helyeslés a baloldalon. Folytonos zaj.) Elnök (csenget): Kérdem a házat, tudomásul veszi-e a miniszter válaszát, igen vagy nem? (Igen!) A ház a választ tudomásul vette. Következik Jagics József képviselő úr interpellácziója. Jagics József í T. képviselőház! Az államkormány, annak szervei és közegei a törvények végrehajtása körűi csak úgy fogják hivatásukat és feladatukat teljes mértékben betölteni, ha a felügyelet és az ellenőrzési jog hatályos gyakorlása mellett egyszersmind oda törekszenek, hogy az ország közönségében a törvény iránti tiszteletet, a hatóságok iránti bizalmat és magukban az állampolgárokban az állam irányában tartozó kötelességérzést is fejleszteni törekszenek. Ez, t. képviselőház, a törvények végrehajtásának erkölcsi, etikai kritériuma. Ott, t. ház, a hol a felügyeleti és ellenőrzési jog szünetel, vagy kevésbbé érvényesül; ott, a hol ezeket az etikai és erkölcsi szempontokat figyelmen kivűl hagyják ; ott, a hol a hatóságok a rideg törvény álláspontjára helyezkednek, sokszor könyörtelenül csak azért, hogy az úgynevezett állami érdeknek szerezzenek érvényt: ott ez utóbbit s ezt az egyet elérhetik ugyan, de egyben sűrű magvát vetik el a bizalmatlanságnak, az elégedetlenségnek és a felháborodásnak, a melyek, a
