Képviselőházi napló, 1896. XVIII. kötet • 1898. november 3–november 26.

Ülésnapok - 1896-363

363. országos fllég 1898. november 23-án, seerdán. 309 bal- és szélső baloldalon: Most beszéljenek önök odaát! Ez disznóság f) Barabás Béla: Pribékek! Rakovszky István: Ekior arra jővén Szőts Pál képviselő úr és Perczel Béni képviselő úr, közbeléptek és azt mondták: »ne merjenek a képviselő úrhoz nyúlni, állásukkal játszanak, ez Rakovszky István képviselő úr«. Tehát már másod­szor mondták meg Kreesányi kapitánynak. Erre Kreesányi, daczára ennek, közbevétetett engem két rendőr által és egy rendőri biztos által. (Élénk mozgás a bal- és szélső baloldalon.) Ekkor Szőts Pál képviselő úr oda fordult és a kapitányt le akarta csendesíteni, Perczel Béni képviselő úr pedig ujolag kijelentette: »ehhez ne merjenek nyúlni, ez Rakovszky István képviselő*. Érre Kreesányi kapitány azt mondta nekem: »Az nekem mindegy, ez itten semmi súlylyal nem bir és az urat le kell tartóztatni és bekisértetni«. (Zaj.) A hogy engemet körülvettek, — én az én bőrömet olyan könnyen nem adom el, — nekik mentem és azt mondtam : »merjenek hozzám nyúlni«, egy lépést tettem és az a díszes sereg jobbra-balra elugrott, mint sáska a tarlón. (Derültség balfelől.) Mind ennek daczára még egyszer körülállták és az a rendőr tisztviselő, a ki mellett jobbróí-balról a rendőrök álltak, azt mondta: »Kérem, nekem parancsom van és mig a parancsot vissza nem vonják, mi kötelesek vagyunk a parancsnak engedelmes­kedne. Perczel Béni t. képviselőtársam akkor felém jött, — Szőts Pál t. képviselőtársam vissza­maradt, — engem karon fogva vitt és így men­tünk a képviselőház felé. Utánam jött a két rendőr az illető hivatalnokkal. Hogy merre men­tek el, és hogy tűntek el, azt én nem tudom, mert ide a házba bejöttem. T. ház! Ez a mentelmi jognak oly durva megsértése (Élénk helyeslés és felkiáltások a bal­és szélső baloldalon: Úgy van! Durva!) és ez tegnap nem egymagában álló eset volt és nagyon különös, hogy épen ellenzéki képviselőkkel tör­tént. Itt van Wittmann t. barátom esete, itt van Hock János esete, a kit szintén megszólítottak. (Zaj.) T. ház! Kreesányi kapitány tudta, hogy én képviselő vagyok, és ha az én szavaimnak nem hitt, hallotta a hivatalos jelentést, a mely az én fülem hallatára neki kijelentette, hogy ez Ra­kovszky István képviselő. Mindezek daczára engem le akart tartóztatni és a közbelépett Perczel Béni t. képviselőtársam felvilágosító szavaira azt mondta: az mindegy! Én nem bán­talmaztam sem szóval, sem tettel, én jogomat megvédtem, de ha tettem volna is, jogában nem állott engem, kinek állása, neve tudomására ju­tott, letartóztatni. Kérem a t. házat, hogy a házszabályok értelmében utasítsa a mentelmi bizottságot, hogy három napi záros határidő alatt ezt a mentelmi ügyet megvizsgálja és a háznak hivatalos jelen­tést tegyen. (Élénk helyeslés a bal- és szélső bal­oldalon.) Kérem azon kívül a t. belügyminiszter urat, intézkedjék az iránt, hogy azon botrányos eseteknek, a melyeknek nagyon rossz vége lesz, vessen véget és szolgáltasson nekem teljes elég­tételt. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Kubik Béla: Miért nem helyeselnek? Nem szabad talán? (Egy hang jóbbfelől: És ezt nekünk tűrnünk kell! Zaj jobbfelől.) Elnök: Rendreutasítom Kubik képviselő urat! (Zaj, Kérek csendet! Felkiáltások a szélső baloldalon: Helyre !) Maga a bejelentett eset vita nélkül a men­telmi bizottsághoz utasíttatik. Egyetlen egy megjegyzést, vagy értesítést kell ehhez fűznöm. Nehogy a rendőri kordonnál, vagy egyáltalán a házba való bejövetelnél félre­értés vagy tévedés történhessék, én elrendeltem, hogy mindegyik helyen a háznak agy-egy hiva­talnoka van a rendőrtiszt mellett, a kinek fel­világosítást ad. (Zaj a szélső baloldalon.) Kérem a képviselő urakat, ne szóljanak közbe. Az csak természetes, hogy néha félreértés történik. Erről az esetről nem akarok szólani, de hogy ne tör­ténjék félreértés a miatt, hogy egy képviselőt nem ismer a rendőrség, én intézkedtem, hogy ott álljon a ház egy hivatalnoka és felvilágosí­tással szolgáljon. (Helyeslés jobbfelől.) Ez az egyik. De van még egy indítvány, tudniillik az, hogy három nap alatt tegyen a bizottság jelen­tést ez ügyben. Ezt szabály szerint a ház elren­delheti. Felteszem a kérdést: Kivánja-e a háza három napi határidőt? (Igen!) A ház a három napi határidőt elfogadta. Mielőtt áttérnénk az interpellácziókra, ki­mondom, hogy a holnap délelőtt tíz órakor kez­dődő ülés napirendjén lesz a felhatalmazási törvényjavaslat. Következik Várossy Gyula képviselő úr iu­terpeJlácziója (Nagy zaj.) Kérek csendet. Kérem a képviselő urakat, azon az oldalon is szüksé­ges a csend, a hol beszélnek. Várossy Gyula.* T. ház! Az újvidéki tiszti főügyész törvénytelen megválasztása ügyében . . . (Zaj jobbfelől.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, ott a jobboldalon ne diskuráljanak. Várossy Gyula ... a belügyminister úrhoz kívánok interpellácziót intézni. Az ügy röviden a következő: Újvidéken a városi tiszti főügyész augusztus 1-én lemondott állásáról és nyugalomba ment. E lemondás azonban csak a szeptember 28-iki közgyűlésen került tár­gyalásra; a közgyűlés azt elfogadta és utasította a tanácsot, hogy törvényszabta úton a tanácsi ülés­ből a főügyészi helyre pályázatot hirdessen, azt

Next

/
Thumbnails
Contents