Képviselőházi napló, 1896. XVIII. kötet • 1898. november 3–november 26.

Ülésnapok - 1896-362

286 362. országos ülés 189$. november 22-én, kedden. A mi magát az ügyet illeti, nagyon saj­nálom, hogy a t. miniszter úr arról nem nyilat­kozott, hogy vájjon ezen internálás és a személyes szabadságnak ez a megsértése megszünt-e már: igen, vagy nem? Mert ez a háznak véleményére és állásfoglalására talán lényeges döntő befo­lyással bir. (Úgy van! a szélső baloldalon. Egy hang johbfelöl: Az előadások beszüntettek !) Elnök: Csendet kérek ezen az oldalon. Holló Lajos: De hogy ez abból ke'et­kezett volna, miszerint az illető műegyetemi polgárok köveket és szénsalakot vettek fel és ezzel akartak véleményüknek kifejezést adni: úgy e tekintetben hivatkozom arra a közismereti! tényre, hogy valahányszor a rendőrség agresszív irányban lép fel, mindig az kelti az ifjúságban az ellenállást, a mi most is okot szolgáltatott arra a jelenségre, hogy megsértett jogaiknak akartak elégtételt szerezni. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Talán épen ez szolgált okúi arra, hogy akár a műegyetem udvaráról, akár talán máshonnan — és ezt talán nem tudja a t. minisz­ter úr — érték a kocsilakk megsértések, a melyek a rendőrséget annyira ingerültségbe hozták, hogy egyszerre egész ármádia rendőröket állított ezen merényletnek megakadályozására és a megsértett lakk hiányainak pótlására. Általában a kor­mányoknak, tehát -minden kormánynak, nemcsak ennek, hanem minden másnak kell azzal a tudattal birni, hogy a rendőri hatalmat oly mérséklettel kell használni, hogy az sohase legyen provokatív, kihívó és ellentállásra kényszerítő. (Ügy van! a bal- és szélső baloldalon.) Ámde — és ez már a t. belügyminiszter úr személyére, egyéni és hivatali működésére vonatkozik, — a mióta a t. belügy­miniszter úr kezeli azt a magas tárczát, azóta lehet tapasztalni, hogy ;iz ő rendőrségi közegei sokkal nagyobb mértékben türelmetlenek, mint azt a múltban láttuk. (Úgy van! a bal- és szélső báloldalon.) De mi ezt nem kizárólag a t. belügy­miniszter úr egyéniségéaek tudjuk be, hanem betudjuk annak az őt befolyásoló szellemnek, mely tulajdonképen az ő hatáskörét saját hatalmi állásának biztosítására használja fel. (Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Perczel Dezső belügyminiszter: T. ház! (Zaj a baloldalon.) Ivánka Oszkár: Halljuk a fenegyereket! (Derültség a bal- és szélső báloldalon. Mozgás jobb felöl.) Elnök (csenget): Kérem a képviselő urakat, hallgassák meg a szónokot nyugodtan. (Helyeslés.) Perczel Dezső belügyminiszter: T. ház! Holló Lajos képviselő úr előbbi felszólalása daczára megismételte azon kérdését, hogy az internálás, mely a műegyetemre fennállott, meg­szűnt-e? Internálásról azonban szó sem volt, a mint azt már előbb is említem, hanem a mű­egyetem rektorának és tanári karának felhívása hiában való lévén arra, bogy a műegyetemi hallgatókat rendre és a törvény korlátai közti viselkedésre birja: a műegyetemi előadásokat beszüntették, (Mozgás a baloldalon.) és a műegyetem rektorának kérésére és hozzájárulásával tette a rendőrség azt, a mit tett. Ezt tartottam szük­ségesnek kijelenteni. (Nagy zaj a bal- és szélső baloldalon. Helyeslés jobbfélől.) Elnök: Kérem, tessék csendben lenni. A kultuszminiszter úr kivan nyilatkozni. Wlassics Gyula, vallás és közoktatás­ügyi miniszter: T. ház! A mikor a t. belügy­miniszter úr első felszólalását megtette, egy közbekiáltó képviselő úr azt jegyezte meg, hogy a kultuszminisztert pedig megéljenezték. (Fel­kiáltások bálfelöl: Igen!) Midőn itt a miniszterek számára fentartott szobában tárgyaltam a mű­egyetem rektorával a leendő intézkedések tárgyá­ban, az ablaknál tárgyalván,nagy csoport ifjúság állt az ablak előtt és ott valami zajt én is hallottam. Pichler Győző: Éljenezték! Wlassics Gyula, vallás és közoktatás­ügyi miniszter: De mivel azt méltóztatik mon­dani, hogy az éljenzés volt, nehogy hallgatá­somat úgy magyarázzák, hogy én pedig eljárá­sukat helyeslem, kötelességem e tárgyban nyi­latkozni. Pichler Győző : Most már nem éljeneznék ! (Derültség.) Wlassics Gyula, vallás- és közoktatás ­Ügyi miniszter: Az egyetem autonóm rendé­szeti jogának gyakorlása úgy a műegyetemnél, mint az egyetemnél az egyetemi hatóságok fel­adata; de ha az egyetem polgárai kihágást és általában büntetendő cselekményeket követnek el, a mint állítólag a jelen esetben kővel dobál­tak, sőt az ablakból kitekintve felülről is dobál­tak kővel: akkor, bocsánatot kérek, a rend fen­tartása érdekében a rendőrség beavatkozása helyén volt. (Zaj balfelől. Elnök csenget.) Én a műegyetem rektorát kérettem és kérdeztem tőle, hogy képes-e a rendet fentartani a rendelkezésére álló eszkö­zökkel, mert ha nem, jogában van a rendőrség beavatkozását igénybe venni, de e nélkül is a rendőrségnek jogában van behatolni, ha az egye­tem falai között büntetendő cselekmény követ­tetett el. (Helyeslés jobbfelöl.) Most pedig azt az intézkedést tettem, hogy mindaddig, mig ilyen tüntetések történnek, és különösen míg a mű­egyetem udvarán itt a képviselő urak előtt tün­tetnek, az előadások szüneteljenek. (Zaj.) Én személyesen intettem a képviselőház ablaka előtt összegyűlteket, hogy távozzanak, mert ha nem, a rendőrség fog beavatkozni. ^Felkiáltások a szélső balon: Elég rossz!) Hogy szükség volt-e arra, hogy a rendőrség a tűntető csoport eltávolítá -

Next

/
Thumbnails
Contents