Képviselőházi napló, 1896. XVIII. kötet • 1898. november 3–november 26.

Ülésnapok - 1896-347

347. országos ülés 1898. november 3-án, csütörtdkön. 2?. Úgy van! a hal- és szélső baloldalon.) Ezt, t. ház, csak egy államcsínyre törekvő kalandor teheti, (Úgy van! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) de ilyent parlamentáris kormánynak tennie nem szabad. (Mozgás a bal- és széUö baloldalon.) De nem elégszenek meg ezzel, hanem meg is akarják ijeszteni az ellenzéket; fenyegetnek bennünket klotürrel, és a parlament feloszlatásával. Hát, t. ház, ezek az ijesztgetések nem újak, nem is lepnek meg bennünket. . . Förster Ottó: Nem is félünk tőlük! Makfalvay Géza: ... és azt hiszem, tisz­tességes ember elhatározására egy háttérben levő választás, vagy klotür befolyással nem lehet. (Úgy van! Úgy van I balfelöl.) Á mi a klotürt illeti, ahhoz még nekünk is lehet szavunk, de hát ha sikerül önöknek azt keresztülvinni, akkor csak következetesek lesznek önmagukhoz, (Úgy van! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) mert a kik a választási szabadságot és a gyülekezési szabad­ságot megsemmisítették; a kik a sajtószabadságot meg akarták csorbítani, azoknak programmjába nagyon beleillik, hogy az egyetlen érintetlen Szabadságot, a parlamenti szólásszabadságot is megnyirbálják. Azzal be fogják bizonyítani, hogy az önök hírhedt liberalizmusa csak czégér, a mely alatt hamis bort árulnak. (Úgy van! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon) A parlament fel­oszlatása hatalmában áll a kormánynak. Hogy mi lesz ennek az eredménye, azt mi nem tudjuk, önök sem tudják, de ha azt hiszik, hogy a rendelkezé­sökre álló eszközökkel hozhatnak itt össze egy olyan képviselőházat, a melyben hírmondója sem lesz az ellenzéknek, vagy legfoiebb dekórumból egy pár mííellenzéki lesz, (Derültség) ez lehet helyes véle­lem, lehet, hogy ebben igazuk van, mert az állam­hatalom, ha összes erejét viszi a küzdelembe, ezzel szemben bajos megállani az egyeseknek, de ha az államhatalom összes visszaéléseit viszi a küzdelembe, akkor ezzel szemben megállani teljes lehetetlenség. Ne felejtsék el, uraim, azonban, hogy a természetnek megvannak a maga törvényei. A vulkánok tüzet, hamut, lávát okádnak; egész vidékeket elpusztítanak, messze földön rettegést idéznek elö, de a folytonos kitörés, a folytonos rázkódtatás lassan, de folyvást őrli a vulkán belsejét, nagy sziklatömegek hullanak alá a mély­ségbe, a kráter összeomlik, és a rettegett vulkán most már senki által sem félt szelid halmoeskává változik. Ezt a természeti törvényt követi az emberiség is, a melynek feladata a szépnek, igaz­nak és jónak, nemesnek megvalósítása. A zsar­nokság, a mely a szépnek, igaznak, nemesnek és jónak ellensége, egy pillanatra győzedelmes­kedhetik, de legyen bár fegyvere a yér, vagy a vas, vagy legyen fegyvere a törvénytiprás és az erőszak, az igazság végre is győzedelmes­kedni fog felette. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Önök tombolhatnak hatalmuk és erejök tuda­tában, de a természet törvényei elől ki nem térhetnek; és önök felett is rövid dicsőségük után győzni fog az igazság ereje. Ép azért mi nem rémülünk meg az önök fenyegetéseitől, mi lelkiismeretünk szózatát és a haza érdekét fogjuk követni. A napirendet nem szavazom meg. (Zajos he­lyeslés és éljenzés balfelöl.) Hock János jegyző: Sima Ferencz! (Za­jos felkiáltásolc a hal- és szélső baloldalon: Holnap! Felkiáltások jobb felől: Halljuk! Halljuk!) Sima Ferencz: T. képviselőház! Miután hosszasabban kívánok szólani, kérném, hogy beszédemet holnap tarthassam meg, annyival is inkább, mert fél kettőtől már csak néhány perez választ el bennünket. (Felkiáltások jobbfelöl: Hall­juk ma!) Elnök % Felteszem a háznak a kérdést: Meg­engedi-e a ház a képviselő árnak, hogy beszédét holnapra halaszsza, vagy ma kívánják azt meg­hallgatni? (Felkiáltások balfelöl: Holnap! Holnap! Jobbfelöl: Ma!) Kérek csendet! Ezt a kérdést szavazással kell eldönteni. Huszonhét képviselő névszerinti szavazást kért. Gajári Ödön: T. képviselőház! A házszabá­lyokhoz kérek szót. (Halljuk!) Kétségtelenül áll az, hogy a háznak régi gyakorlata, de a ház­szabályok rendelkezése szerint is egy permissziv rendszabály áll fenn, a melynél fogva minden képviselő, a ki hosszasabban kivan szólni, ha a szólás joga őt 3 /42-kor éri, az elé az alternatíva elé van állítva, hogy vagy kérje a házat, hogy az ülés azon a napon, ha hosszasabban akar beszélni, tovább tartson a rendszeresen megálla­pított ülésnél, vagy pedig, hogy beszéde más napra halasztassék. Ezt a permissziv rendszabályt eddig mindenkor úgy alkalmazta a t. ház, hogy a 3 /42 legalább megközelíttessék. Kétségtelen előttem, hogy a házszabályoknak alkalmazása a háznak joga. A t háznak jogában áll a házsza­bályok értelmezését így vagy úgy megcsele­kedni. Én azonban tiszteletteljesen figyelmeztetem a t. képviselő urakat, hogy hiszen manapság már nem szokatlan dolog az, hogy valaki akár kétórás beszédre is készül, és ezért lehetséges, hogyha tovább megyünk az engedékenységben, már valaki 3 /H-kor is kérni fogja azt, hogy más­nap beszélhessen. És akkor tényleg azelőtt a vád előtt állunk majd az országgal szemben, —• a melynek mégis csak némi joga van megkövetelni azt, hogy mi legalább ezt a négyórai időt be­tartsuk és tanácskozásra fordítsuk — hogy mi itt az időt elfecséreljük. Én tehát a házszabá­lyokra való figyelemmel azon tiszteletteljes kérést

Next

/
Thumbnails
Contents