Képviselőházi napló, 1896. XVIII. kötet • 1898. november 3–november 26.

Ülésnapok - 1896-362

362. országos ülés 1898. november 22-én, kedden. 281 Holló Lajos: Ujabb akta került elő ! Elnök: Kérem a képviselő urakat, ne szóljanak közbe! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Ez így van! Kérem, méltóztassék azokat az urakat, a kik még élnek azok közül, a kik résztvettek azokban az eseményekben, megkérdezni, vájjon ez a dolog nem így volt-e? Tisztán félreértés lehetett tehát az oka, mikor felzúdultak e miatt, mert lígy értették, mintha én azt mondottam volna, hogy becsületszava csak addig volt érvényes, a míg a magyarok Budán voltak. A helyes értelmezése a dolognak, a mit tegnap nem mondhattam el, és a mit bátor voltam most elmondani, az, a mit most adtam elő. Már a múltkor bátor voltam az állítólagos esküszegésre reflektálni, és azt hiszem, hogy ha mi pro és kontra minden aktát, könyvet, levelezést stb. felhozunk, akkor sohasem jövünk tisztába. Ismétlem, a magyar minisztérium hivatalos aktáiból, Hentzinek ágy a magyar, mint az osztrák minisztériumhoz intézett nyilatkozataiból merítettem azt a meggyőződést, hogy ő ezt az esküt nem tette le s ennélfogva az urak állítása nincs bizonyítva. Bátor voltam felemlíteni a múltkor azt is, hogy azon súlyos időkben, a melyekben akkoriban éltünk, akkoriban a pletyka, a hamis birek terjesztése divatos volt, nemcsak a magyar hadseregben, hanem az osztrák hadseregben is, épúgy, mint Európa minden államában az akkori viszonyok között. De abból, hogy ilyen hírek terjesztettek, nem következik még, hogy azok igazak is. És ismétlem, meggyőződésem szerint a történelemíró lesz arra hivatva, hogy itt az igazságot kiderítse. Legyenek kegyesek meghallgatni az urak, annak a bebizonyításául, hogy mily zűrzavar uralkodott akkoriban, egy rövid közleményt, a mely az akkori »Pesti Hirlap« 1849. május 30-iki számában jelent meg (olvassa) : »Bécsben az ottani térparancsnok egy plakátot adott ki«, -- tehát az osztrák katonai térparancsnok, — »e plakát szerint Hentzi áruló volt, árulással játszta a várat a magyarok kezére. Elárulta császárját, a kinek hűséget esküdött, elárulta az osztrák birodalmat, mely őt fényes helyzetére méltatta. E bűnéért ő és hátrahagyott családja örökre megbélyegzettnek, megbecstelenítettnek nyilváníttatik, és bárba ő átkos életét golyóval végzé ki, elvégre maga is átlátván gyalázatosságát, de emléke örökre meggyalázott leend,« Aláirva : »Böhm térparancsnok.« Polczner Jenő: Szobrot neki! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Ezt csak annak a bebizonyítására olvastam fel, hogy mily zűrzavar, mily fogalomzavar uralkodott az akkori időben, a mikor az osztrákok KÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. XVIII. KÖTET. részéről is Hentzi és katonáinak halála után pár nappal a térparancsnokság részéről ily plakátot ragasztottak ki. Méltóztassanak igazságosak lenni, t. képviselő urak, én ezt Hentzit illetőleg csak azért hoztam fel, hogy akkoriban még magasrangú urak is azon téves nézetben voltak, hogy Hentzi hazaáruló és esküszegő volt. (Egy hang a szélsőbaloldalon : De minek vélik a magyar parlamentben! Ne bolygassuk ezt!) Csak tisztázzuk a dolgot, a mint lehet, más czélom nincsen; nem akarok senkit sem kapaczitálni, én csak hivatalos történelmi aktákból és könyvekből beszélek, nem teszek azokhoz semmit, nem is veszek el belőlük semmit. (Mozgás a szélső baloldalon és zaj.) Mél tózta«sék egészen objektíve bírálni a dolgot és a mit mondok, kegyesen meghallgatni. Azt hiszem, hogy a tegnapi napon, nem emlékszem már, hogy az urak közű! kicsoda, de valaki Mészárost is említette ; ő is, daczára annak, hogy azon tévhitben volt, hogy Hentzi áruló és eskü'szegő, mégis csak a derék katonáról beszél. De méltóztassék elolvasni NémedyBayer művét, a melyhez, úgy, a mint az egész műve nézetem szerint tartva van, kétség nem fér. Méltóztassanak elolvasni azon passzust, mely Hentzi temetéséről szól, hogy ő mit mond. De méltóztassanak meghallgatni a szeptember 30-án Komárom várában tartott haditanácsban Klapka György részéről tett nyilatkozatot. (Közbeszólások: Halljuk! Halljuk!) Azt hiszem, hogy azon rendkívüli idők kimagasló alakjainak kijelentései a t. képviselő urak előtt nyomatékkal bírnak, már azért is, mert önök bizonyos előszeretettel folyton azon időkre hivatkoznak, Polczner Jenő: Nagyon dicső idők voltak azok! Elnök (csenget): Kérem, képviselő urak, ne szóljanak közbe, különösen Polczner képviselő urat kérem. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter : Kérem önöket, méltóztassanak Klapka beszédének csak épen erre vonatkozó passzusát meghallgatni (olvassa): »Leonidás seregével az utolsó emberig védelmezte a szorosokat, hogy hazájának időt nyerjen véderejének összegyűjtésére. Ős Budavárának parancsnoka Hentzi tábornok született magyar létére elárulta hazáját, és fegyverét az esküszegés szolgálatában forgatag de minden becsületes magyarnak tisztelettel kell Hentzi nevét említeni, mert vitéz katona volt,« és azután indokolja tovább. (Mozgás balfelöl.) Már most kérdem, hogy ha egy olyan ember, mint Klapka György, kinek kitűnő és gyenge oldalai voltak, — azokat nem bolygatom, — hanem a kiről minden ember, barát és ellenség kell, hogy elismerje, hogy a rábízott katonai feladatot fényese