Képviselőházi napló, 1896. XVIII. kötet • 1898. november 3–november 26.

Ülésnapok - 1896-356

356. országos ülés 1898. november 14-én, hétfíta. 175 arról, vájjon van-e csak valami alapja is ennek a beszédnek és azért írtam a nemzeti párt ottani végrehajtó választmánya elnökének és kértem, hívja össze a végrehajtó választmányt és ott azután állapítsák meg, hogy mi van ebben a dologban. Erre megkaptam az 1897. évi április hó 2-ikán tartott ülésről szóló jegyzőkönyvet, a melyen Hedry Ernő elnök és dr. Kakusy Béla jegyző vannak aláírva. Miután elő van ebben adva, hogy ezeket és ezeket mondotta itt gróf Tisza István képviselő úr, így szól a határozat (olvassa) : »Daezára annak, hogy a párt végrehajtó választmánya nem lát abban semmi helytelen­séget, hogy ellenzéki pártok a közös ellenség ellen egyes választásoknál együttesen működje­nek, és így a néppárttal való esetleges szövet­ségben semmi megszégyenítőt nem találnánk; (Helyeslés balfelöl.) mivel azonban gróf Tisza István állítása e megyét illetőleg teljesen alap­talan, kötelességünknek tartjuk az igazsághoz híven kijelenteni, hogy a közelmúlt választások­nál a néppárttal nem szövetkeztünk, vele nem paktáltunk és akcziónkat teljesen önállóan indí­tottuk és folytattuk.« Ezen jegyzőkönyv megküldetett pártunk központi elnökének, Horánszky Nándornak és nekem, közzététetett a lapokban is és én úgy gondoltam, hogy nem szükséges erről itt többet beszélnünk. Mi akkor a budget-vitában a nem­zeti párt részéről nem vettünk részt és külön felszólalás tárgyává ezen jelentéktelen dolgot tenni nem akartuk. De mivel úgy szándékolta­tik ezen dolog odaállíttatni, mint a melylyel paralizálni lehet a kormány hivatalos megvesz­tegetéseit és hivatalos erőszakoskodását, mégis egyszer szembe kellett szállni ezen állításokkal és el kellett a fentebbieket mondanom. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Bocsánatot kérve ezen kitérésért, átmegyek felszólalásom tulajdonképeni tárgyára. (Halljuk! Halljuk!) T. képviselőház! Negyven és egynéhány nap választ el már csak bennünket deczember 31-től. (Egy hang a szélső baloldalon: Éljen! Derültség.) Hogy addig vám- és kereskedelmi szövetség parlamenti úton odaát és itt nálunk létrejöjjön, az — úgy hiszem, — mindinkább kevésbbé és kevésbbé valószínű. Mindinkább és inkább bizonyos tehát ellenben az, hogy gon­doskodnunk kell arról is, hogy mi lesz akkor, ha ezen egyezség létre nem jöhet. Annál több joga van tehát azon követelésünknek, hogy a kormány ezen irányban nyilatkozzék. A kor­mány azonban épp oly kevésbbé hajlandó erre, épp oly kevéssé felel meg ezen felhívásnak, mint nem felelt meg ennek hetekkel ezelőtt. Annál többet hallottunk azonban az utóbbi na- | pókban más oldalról a kormánypártnak jelen­tékeny tagjai részéről oly nyilatkozatokat, a melyek mintegy arra vannak rendelve, hogy előkészítsék a közvéleményt azon irányban, hogy mit fog majd ilyen adott esetben a kormány tenni. Tehát nem közvetetienűl a kormánytól, hanem közvetve másoktól, kormánypárti előkelő férfiaktól hallottunk igenis, hogy úgy fejezzem ki magamat, ide vonatkozó revelácziókat. És ezek mind oda mennek ki, hogy akár lesz al­kotmányos úton vámszövetség, akár nem, azért közös vámterület igenis lesz. Ez a quint-esszen­cziája azon nyilatkozatoknak, a mi azokból ki­vehető. (Zaj balfelől. Halljuk! Halljuk ! ) És hogy ennek törvényes voltát igazolják, erre nézve a legkülönbözőbb, de mondhatnám mindenütt a legerőszakosabb törvény-interpretáczióhoz for­dulnak. Azt ugyan konczedálják, nem vonják kétségbe, hogy a vám- és kereskedelmi szövet­ség köztünk és Ausztria között nem jöhet más­ként létre, mint az 1867 : XII. törvényczikk 61. §-a szerint, vagyis az alkotmányos faktorok között létrejövendő egyezmény útján. De ezzel szemben azt állítják, miszerint igaz ugyan, hogy a vám- és kereskedelmi szövetség csakis ily úton jöhet létre; ámde hogy a közös vámterü­letet bármikép, bármi módon, egyoldalú intéz­kedés útján is létesítheti a törvényhozás, {Moz­gás balfelöl.) vagyis hogy azon törvényes sza­bályban, hogy vám- és kereskedelmi szövetséget csak alkotmányos úton lehet létesíteni, nincs benne az, hogy közös vámterületet csak alkot­mányos úton lehetne létrehozni. Ez nézetem szerint a leghelytelenebb és legerőszakosabb magyarázata a 67-iki törvé­nyeknek. (Élénk helyeslés balfelöl.) Vám- és ke­reskedelmi szövetség, gazdasági unió, közös vámterület, gazdasági közösség, ezek mind azonos, tökéletesen egyező fogalmak. Vám- és keres­kedelmi szövetség az elnevezés, annak tartalma pedig a gazdasági közösség, a vámterület kö­zössége. Tehát a név és annak lényege, annak tartalma ugyanegyet jelent? Vám- és kereskedelmi szövetségnek nevez­zük azon viszonyt, a melynek lényege és tar­talma a közös vámterület. Hogy ez így vau, azt legegyszerűbben abból látjuk, ha nézzük, hogy mi különbség van a vám- és kereskedelmi szerződés közt egyrészről, milyen például Porosz­os Németország közt áll fenn és mi különbség van a vám- és kereskedelmi szövetség közt, — Zollverein — milyen például a német biro­dalom egyes államai közt áll fenn. Vám- és kereskedelmi szerződés oly két állam közt áll fenn, a melyek csak arra nézve egyeznek meg, hogy egymásnak árúit kereskedelmükben milyen vámmal terhelik meg, de különben mind a kettő megmarad a külön önálló gazdasági élet terén,

Next

/
Thumbnails
Contents