Képviselőházi napló, 1896. XVIII. kötet • 1898. november 3–november 26.
Ülésnapok - 1896-356
356. országos ülés 1898. november 14-én, hétfíta. 175 arról, vájjon van-e csak valami alapja is ennek a beszédnek és azért írtam a nemzeti párt ottani végrehajtó választmánya elnökének és kértem, hívja össze a végrehajtó választmányt és ott azután állapítsák meg, hogy mi van ebben a dologban. Erre megkaptam az 1897. évi április hó 2-ikán tartott ülésről szóló jegyzőkönyvet, a melyen Hedry Ernő elnök és dr. Kakusy Béla jegyző vannak aláírva. Miután elő van ebben adva, hogy ezeket és ezeket mondotta itt gróf Tisza István képviselő úr, így szól a határozat (olvassa) : »Daezára annak, hogy a párt végrehajtó választmánya nem lát abban semmi helytelenséget, hogy ellenzéki pártok a közös ellenség ellen egyes választásoknál együttesen működjenek, és így a néppárttal való esetleges szövetségben semmi megszégyenítőt nem találnánk; (Helyeslés balfelöl.) mivel azonban gróf Tisza István állítása e megyét illetőleg teljesen alaptalan, kötelességünknek tartjuk az igazsághoz híven kijelenteni, hogy a közelmúlt választásoknál a néppárttal nem szövetkeztünk, vele nem paktáltunk és akcziónkat teljesen önállóan indítottuk és folytattuk.« Ezen jegyzőkönyv megküldetett pártunk központi elnökének, Horánszky Nándornak és nekem, közzététetett a lapokban is és én úgy gondoltam, hogy nem szükséges erről itt többet beszélnünk. Mi akkor a budget-vitában a nemzeti párt részéről nem vettünk részt és külön felszólalás tárgyává ezen jelentéktelen dolgot tenni nem akartuk. De mivel úgy szándékoltatik ezen dolog odaállíttatni, mint a melylyel paralizálni lehet a kormány hivatalos megvesztegetéseit és hivatalos erőszakoskodását, mégis egyszer szembe kellett szállni ezen állításokkal és el kellett a fentebbieket mondanom. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Bocsánatot kérve ezen kitérésért, átmegyek felszólalásom tulajdonképeni tárgyára. (Halljuk! Halljuk!) T. képviselőház! Negyven és egynéhány nap választ el már csak bennünket deczember 31-től. (Egy hang a szélső baloldalon: Éljen! Derültség.) Hogy addig vám- és kereskedelmi szövetség parlamenti úton odaát és itt nálunk létrejöjjön, az — úgy hiszem, — mindinkább kevésbbé és kevésbbé valószínű. Mindinkább és inkább bizonyos tehát ellenben az, hogy gondoskodnunk kell arról is, hogy mi lesz akkor, ha ezen egyezség létre nem jöhet. Annál több joga van tehát azon követelésünknek, hogy a kormány ezen irányban nyilatkozzék. A kormány azonban épp oly kevésbbé hajlandó erre, épp oly kevéssé felel meg ezen felhívásnak, mint nem felelt meg ennek hetekkel ezelőtt. Annál többet hallottunk azonban az utóbbi na- | pókban más oldalról a kormánypártnak jelentékeny tagjai részéről oly nyilatkozatokat, a melyek mintegy arra vannak rendelve, hogy előkészítsék a közvéleményt azon irányban, hogy mit fog majd ilyen adott esetben a kormány tenni. Tehát nem közvetetienűl a kormánytól, hanem közvetve másoktól, kormánypárti előkelő férfiaktól hallottunk igenis, hogy úgy fejezzem ki magamat, ide vonatkozó revelácziókat. És ezek mind oda mennek ki, hogy akár lesz alkotmányos úton vámszövetség, akár nem, azért közös vámterület igenis lesz. Ez a quint-esszencziája azon nyilatkozatoknak, a mi azokból kivehető. (Zaj balfelől. Halljuk! Halljuk ! ) És hogy ennek törvényes voltát igazolják, erre nézve a legkülönbözőbb, de mondhatnám mindenütt a legerőszakosabb törvény-interpretáczióhoz fordulnak. Azt ugyan konczedálják, nem vonják kétségbe, hogy a vám- és kereskedelmi szövetség köztünk és Ausztria között nem jöhet másként létre, mint az 1867 : XII. törvényczikk 61. §-a szerint, vagyis az alkotmányos faktorok között létrejövendő egyezmény útján. De ezzel szemben azt állítják, miszerint igaz ugyan, hogy a vám- és kereskedelmi szövetség csakis ily úton jöhet létre; ámde hogy a közös vámterületet bármikép, bármi módon, egyoldalú intézkedés útján is létesítheti a törvényhozás, {Mozgás balfelöl.) vagyis hogy azon törvényes szabályban, hogy vám- és kereskedelmi szövetséget csak alkotmányos úton lehet létesíteni, nincs benne az, hogy közös vámterületet csak alkotmányos úton lehetne létrehozni. Ez nézetem szerint a leghelytelenebb és legerőszakosabb magyarázata a 67-iki törvényeknek. (Élénk helyeslés balfelöl.) Vám- és kereskedelmi szövetség, gazdasági unió, közös vámterület, gazdasági közösség, ezek mind azonos, tökéletesen egyező fogalmak. Vám- és kereskedelmi szövetség az elnevezés, annak tartalma pedig a gazdasági közösség, a vámterület közössége. Tehát a név és annak lényege, annak tartalma ugyanegyet jelent? Vám- és kereskedelmi szövetségnek nevezzük azon viszonyt, a melynek lényege és tartalma a közös vámterület. Hogy ez így vau, azt legegyszerűbben abból látjuk, ha nézzük, hogy mi különbség van a vám- és kereskedelmi szerződés közt egyrészről, milyen például Poroszos Németország közt áll fenn és mi különbség van a vám- és kereskedelmi szövetség közt, — Zollverein — milyen például a német birodalom egyes államai közt áll fenn. Vám- és kereskedelmi szerződés oly két állam közt áll fenn, a melyek csak arra nézve egyeznek meg, hogy egymásnak árúit kereskedelmükben milyen vámmal terhelik meg, de különben mind a kettő megmarad a külön önálló gazdasági élet terén,
