Képviselőházi napló, 1896. XVIII. kötet • 1898. november 3–november 26.

Ülésnapok - 1896-355

3§B. országos Ülés 1898, i Apponyi Albert t. képviselő úr által elmondottakat után mondani megkisérlenem«, helybenhagyott, homlokegyenest ellentétben áll. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon. Ellenmondások a jobboldalon.) Ellentétben áll, t. ház, mert gróf Apponyi Albert t. képviselő úr kijelentette azt, hogy az önálló rendelkezés alapján, egyedül az önálló vámterület alapján lesz keresztülvive a végleges berendezkedés. (Ellenmondások jobbfelöl. Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Kérem, méltóztassék meghallgatni : (Halljuk! Halljuk! Elnök csenget.) »nemcsak ezen az alapon is, hanem egyedül ezen az alapon.« így mondta: (Ellenmondásók jobbfelől.) Óhajtanám, hogy az illető naplót idehoznák; azonnal felolvasnám. Méltóztassék utána nézni; szórói-szóra idéztem, és garancziát vállalok azért, hogy gróf Apponyi Albert t. képviselő úr azt mondotta, hogy nem »ezen az alapon is«, hanem »egyedűl ezen az alapon«. (Mozgás jobbfelöl.) És, t. képviselőház, ezt a közjogi értelmezést, ezt fejtette ki gróf Apponyi Albert, és ezt fogadta el Magyarország miniszterelnöke. (Élénk ellenmondásók jobbfelől. Halljuk! Halljuk!) Valóban, t. ház, csak csodálkozni tudok a felett, hogy ugyanaz a túloldal, a mely ezt a közjogi értelmezést akkor megtapsolta, most Krístóffy József t. barátomnak ezzel homlokegyenest ellenkező fejtegetéseit akczeptálja és meggratulálja. (Úgy van! a szélső baloldalon.) De, t. ház, utóvégre nekem ahhoz semmi közöm, hogy politikai ellenfeleim a politikai következetesség útján megakarnak-e maradni. Az tisztán és kizárólag a t. túloldal egyéni dolga, és ha időről-időre, esetről-esetre, nézeteiket megváltoztatni tetszik, ám számoljanak le saját lelkiismeretükkel! (Mozgás és zaj jobbfelöl.) Nem tudom, miért méltóztatnak nyugtalanok lenni, t. túloldal. Kértem a t. ház szíves engedelmét arra, hogy hosszasabban beszélhessek ; ha a t. ház nem adta volna meg, bizonyára nem szólaltam volna fel. (Halljuk ! Halljuk!) Először is egy megjegyzést teszek a beszéd egész fonalára, és ez az, hogy semmiféle hírlapi czikkekre, mint nem illetékes helyen megjelent nyilatkozatokra, kiterjeszkedni nem fogok, és pedig azért nem, mert azt hiszem, hogy egy törvénynek egyedüli korrekt és igazi interpretáczióját nem a hírlapi czikkek, hanem a törvényalkotóknak világos nyilatkozatai adják meg. (Mozgás és zaj a jobbóldalon.) Azonnal vissza fogok térni, legyenek nyugodtak t. képviselő urak; végig fogok menni a t. képviselő úr beszédének egész fonalán. Elsősorban is azt veti a mi szemünkre, illetve azt a közjogi ellenvetést teszi Krístóffy József t. barátom, hogy hogyan jutunk mi ahhoz, hogy annak a közjogi kiegyezésnek alapján követeljünk jogokat és vindikáljunk kötelességevemfter 12-én, szombaton. 157 ket a t. túloldal részéről a nemzettel szemben, a melyet eddig mi folytonosan támadtunk ? Hát, t. ház, ez tény; ezt elismerem. Hisz tegnap bevallottam itt a ház színe előtt, hogy én a közjogi kiegyezést egyáltalában nem tartom örökéltü alkotásnak, a melyben a nemzet minden joga és függetlensége tényleg biztosítva lett volna, hanem igenis egy alapnak tekintem, (Mozgás és zaj. Elnök csenget.) a melynek keretében biztosított jogokból sem a t. túloldal, sem a nemzeti párt, sem mi: a közjogi ellenzék, nem engedhetünk. Tehát, t. ház, mi nem védjük a közjogi kiegyezést, hanem követeljük az abban biztosított jogokat. (Ügy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Kossuth Ferencz A törvény végrehajtását ! Mezőssy Bélai T. ház! Gondoltam, hogy emlékezetem nem fog cserben hagyni . . . gróf Apponyi Albertnak a'múlt év folyamán tett nyilatkozatára vonatkozólag lesz szerencsém a naplóból szórói-szóra felolvasni: »Ebből folyőlag a sokszor idézett törvény 68. §-ának alapján történő rendezés más, mint külön vámterületi alapon nem képzelhető, nem: ezen az alapon is, hanem egyedííl ezen az alapon.« (Nagy zaj. Felkiáltások a ssélsö baloldalon; Ezen az alapon!) Úgy látszik, t. képviselőház, hogy minden szerénytelenség nélkül kijelenthetem, hogy kettőnk közül a memória nem engemet hagyott cserbe. Figyeltem Pulszky Ágost t. képviselőtársamnak arra a súgására, a melylyel Krístóffy József t. barátomat informálni akarta. Meg fogom mondani mindjárt azt is, hogy mit hozott ő fel ennek az általam idézett czitátumnak ellenvetéséül. Felhozta azt, hogy ezt gróf Apponyi Albert később mondotta. (Felkiáltások a jobboldalon: Nem ezt hozta fel!) Akkor nem terjeszkedem ki rá . . . De bizonyosan fel fogják hozni ezt az ellenvetést is, tehát kiterjeszkedem most mindjárt reá. Azt fogják mondani, hogy ezt gróf Apponyi Albert később mondotta,, mint báró Bánffy Dezső Magyarország miniszterelnöke itt az ország szine előtt nyilatkozott. (Felkiáltások jobbfelől: Úgy van !) Mindjárt reá térek ; de az önök közjogi interpretátora, a kit itt tegnap ünnepeltek, gróf Tisza István még később kijelentette, hogy a gróf Apponyi Albert két közjogi értelmezései teljesen összevágó és kongruens, de sőt Horánszky Nándor t. képviselőtársam, a kinek egyéniségét most t. képviselőtársam előtérbe akarja állítani, egy egész napot szentelt annak a bebizonyítására, hogy a gróf Apponyi Albert két közjogi nyilatkozata teljesen kongruens és Magyarország miniszterelnöke nem tiltakozott ellene. Miért nem tiltakozott? Azt nem tételezhetem fel Magyarország miniszterelnökéről, hogy azért nem tiltakozott, mert akkor a nemzeti pártra szüksége volt. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Alighanem úgy van!) Hogyha csak az az