Képviselőházi napló, 1896. XVIII. kötet • 1898. november 3–november 26.

Ülésnapok - 1896-355

!56 865. országos ülés 1S98. november 12-én, szombaton. viselőtársam, mondhatom a parlamentnek szemét deczemberben kinyitotta, 0 verte le itt a parlamentben azt a nevezetes tilalomfát, a mely az ország önrendelkezési jogát határolja és a mely fát mi többé helyéből kihúzni nem engedünk, (Helyeslés jobbról. Egy hang a baloldalon: Kiesik az magátólt) s a melyről most époly joggal megkérdezhetjük őt, mint a hogy ő minapában megkérdezte a miniszterelnök urat, hogy állja-e még a szavát a t. képviselő úr, a mint hogy egy oly férfiúról hiszem is, (Felkiáltások halról: Horánszky mindig állja!) hogy állja; de ezt legjobban avval bizonyítaná be, ha a parlament normális működésének előmozdításához hozzájárulna. (Helyeslés a jobboldalon.) Horánszky Nándor: Ha volna parlament! (Zaj.) Krístóffy József: Mert én úgy látom, hogy nemcsak a kormány, hanem az egész szabadelvű párt kitart ama nevezetes formulázás mellett, a mely tényleg erősebb jogunkat alkotja, mintha tisztán obligativ utasítást tartalmazna és a mely szabad és önálló rendelkezési jognak az igen tisztelt képviselő úr oly szerencsés tolmácsolója volt. Ezen jognak, most mrr a kiegyezés alkotói által is megmagyarázott alapján állva, itt most már nem az lesz a kérdés, t. ház, hogy a 68. §-nál fogva a vámsorompókat fel kell állítani, hanem az, vájjon szükséges-e és ozélszerű-e ezek felállítása, a minek tárgyilagos megvitatása elől a szabadelvű párt bizonyára elzárkózni nem fog. (Helyeslés a jobboldalon.) A kormány pedig a többség helyeslése mellett erre nézve is nyilatkozott, midőn kijelenté, hogy a szabad forgalom fentartását még az önálló berendezkedés esetében is az ország érdekében állónak látja. És én azt gondolom, t. ház, hogy ezenkívül itt már felvilágosításra semmisem szorul. (Igaz! Úyy van! a jobboldalon.) A kormány kijelentette, hogy a quóta tárgyában sem titkos, sem formális egyezség nem létezik, a kormány kijelentette, hogy a vámszövetség alkotmányos megkötését elsősorban feladatának ismeri a kormány; kijelentette azt is, hogyha ez nem sikerűi, az önálló berendezkedés terére fog lépni. Az ország pedig- immár ismeri a kormány felfogását a 68. §. körűi, ismeri azon formát, a melyben azt végrehajtani akarja és a dolog természetében fekszik, hogy ezen formának tartalma és részletei csak az esetben lesznek előterjeszthetők, ha az Í868 : XII. törvényczikk 68. §-nak alkalmazása tényleg előtérbe lép. (Úgy van ! Úgy van! jobbfelöl.) Mezőssy Béla: Mikor lesz az, a jövő században ? Krístóffy József: Mi lehet tehát egyéb, a mit az igen tisztelt túloldal még mindig követel, mint hogy a kormány az önálló vámterület és vámsorompó felállítására nézve tegyen kötelező nyilatkozatot, és ezáltal lemondjon azon politikai álláspontjáról, melyet nemcsak az egész szabadelvű párt, hanem az ország nagy többsége is magáénak vall. (Úgy van! Úgy van! jóbbfelől.) És ép ez az, a mely a parlamentáris élet minden törvényével ellentétben áll, s midőn Horánszky Nándor és Barabás Béla igen tisztelt képviselőtársaim azt mondták, hogyha már sebet kell ütni, inkább ejtessék ez a seb a parlamenten, mint az ország érdekén; bizonyára megfelejtkeztek t. képviselőtársaim arról, hogy ez kegyelemdöfése volna az ország érdekének is, mely alkotmányos életének legfőbb biztosítékát parlamentjében látja. (Egy hang balfelöl: Be nem ilyen parlamentben I) És ebből következik, t. ház, hogy nekünk most már kétszeres kötelességünk álláspontunk mellett kitartani, kétszeres kötelességünk, ha az alkotmány erejének és a parlament rendjének biztosításra kerül a sor, eme nehéz harczban helyűnket férfiasan és becsülettel megállani. És ebből következik t. h Á% £155 IS j hogy a magam részéről Örley Kálmán t. barátom módosítványát készséggel elfogadom. (Élénk éljenzés és taps jobb felől. A szónokot számosan üdvöslik.) Elnök (csenget): Mezőssy Béla képviselő úr félremagyarázott szavai helyreigazítása czímén kivan szólani. Mezőssy Béla: T. képviselőház! (Nagy zaj. Elnök csenget. Felkiáltások balról: Halljuk! Halljuk!) Nagyon óhajtanék, t. képviselőház, az előttem szóló t. képviselőtársamnak egész beszédére felelni. De nem tudom, t. képviselőház, nem fogok-e e miatt ismét obstrukcziós czélzattal gyanusíttatni; ha tehát a t. túloldal azzal az elnézéssel lesz irántam, hogy félremagyarázott szavaim czímén hosszasabban reflektálhassak az előttem szóló t. képviselő úr beszédére, úgy megteszem. Ez okból erre vonatkozólag kérem a t. túloldal és a ház engedelmét. (Helyeslés. Halljuk! Halljuk!) T. ház! Elsősorban is Krístóffy József t. barátomnak egész beszéde ellen egy fő-ellenvetést akarok tenni és ez az, hogy akkor, a mikor ő beszédét annak a czélnak és annak a feladatnak szentelte, hogy a közjogi kiegyezés 68. szakaszának közjogi értelmezését itt most előadja, ezt voltakép nem most kellett volna tennie, hanem meg kellett volna tennie, t képviselőház, 1897. deczemberhavában, akkor, amikora közjogi kiegyezésnek idevágó szakaszai interpretálva lettek. Mert kénytelen vagyok kijelenteni azt,t. képviselőház, hogy Krístóffy József t. barátomnak ezen közjogi értelmezése azzal, a mit itt erről az oldalról gróf Apponyi Albert adott, és a melyet Magyarország miniszterelnöke minden fentartás nélkül ily szavakkal: » Felesleges lesz nekem a gróf