Képviselőházi napló, 1896. XVIII. kötet • 1898. november 3–november 26.

Ülésnapok - 1896-355

152 855. országos ülés 1898. november 12-én, szombaton. ezt a szakaszt a következőleg formulázza: » Magában értetődik, hogyha az egyezkedések nem sikerülnének, az ország törvényes intézkedési jogát minden tekintetben fentartja.« Nem azt mondja tehát a kisebbség, hogy akkor a sorompó kényszer felállítása következik. Polónyi Gézaí Az 58. §-t tessék felolvasni ! Krístóffy József: Majd fogok erről is szólni. (Zaj. Halljuk! Halljuk! a szélső hátoldalon.) Nem azt mondja a kisebbségi vélemény, hogy akkor a sorompók kényszer-felállítása következik, hanem e kifejezés által minden tekintetben inkább szabad kezet látszik adni, mint lekötni a nemzet kezét arra az esetre, ha az önálló intézkedés ideje bekövetkezik. (Úgy van! Úgy van! jobbfélol. Mozgás a szélső baloldalon.) A 67-es bizottság munkálatában a 68. §. már más szerkezetben áll előttünk. Mezőssy Béla: Miért? Krístóffy József: Mindjárt megmondom. A Lónyay Menyhért által indítványozott új szakaszok, melyek az indirekt adókat, a közös határvám kezelését, a vasutak némely részét, a pénzrendszert és pénzlábat, valamint az államadósságok megosztását is az egyezség keretébe vonták, a 68. §. átdolgozását eredményezték, főleg azon okoknál fogva, mert a kisebbség szívósan sürgette, hogy a 68. §. hatálya a Lónyay Menyhért által indítványozott újabb közös érdekű ügyekre is kiterjesztessék, de még szívósabban sürgette azt, hogy a nemzetnek a 68. §-ban megállapított önálló intézkedési joga még határozottabban és szabatosabban fejeztessék ki a bizottsági szövegben. Az új szerkezet, — mint méltóztatik tudni, — Somssich Pál indítványára és Csengery Antal módosításával a február hó 4-én tartott ülésben a maiglan is érvényes, mindnyájunk előtt ismeretes szövegben fogadtatott el. Hangsúlyozni akarom azonban, hogy sem Somssich Pál indítványának indokolásában, sem a Csengery Antal módosítványában, sem pedig a kisebbség felszólalásaiban még nyomát sem találjuk annak, hogy a szakasz átdolgozását a sorompók kényszer-felállításának belemagyarázása tette volna szükségessé, (Zajos helyeslés jobbfelöl.) a mit igazol a »Pesti Napló« 1867. évi február hó 9-én megjelent, báró Kemény Zsigmond csdkke is, a melynek idevágó passzusa a következőket mondja (olvassa) : »Ezen pedig — tudniillik a 68. §-on — csak azért kívántak változtatni, hogy még határozottabban fentartassanak az ország jogai, és az eredetileg csak magában tervezett vám- és kereskedelmi szövetség megkötésekori szabad alku többi fentebb elősorolt tárgyak felett való egyezkedésre is kiterjesztessék.« Mezőssy Béla: Ez csak természetes! Krístóffy József Tehát a sorompók felállításáról szó sincs. A 67-es bizottság munkálatára beadott kisebbségi vélemény azonban csaknem világosan felfejti a 68. §. közjogi tartalmát. A 67-es bizottságnak kisebbségi véleménye ugyanis a következőket mondja (olvassa): »Azon esetre, ha az említett vámszövetségi szerződés most, vagy a jövőben meg nem köttethetnék, Magyarország országgyűlése a magyar korona országainak összes kül- ós belkereskedelmi ügyei iránt a körülményekhez képest úgy törvényhozási, mint kormányzati tekintetben önálíólag fog intézkedni.* Tehát; a körülményekhez képest. (Helyeslés jobbfélol.) Mezőssy Béla: Hát a 8. §.! Azt olvassa fel! Krístóffy József (Tovább olvas): »És a magyar korona országai és ő Felsége többi országai és tartományai között a legújabb időkig fennállott s a törvényhozás közbenjötte nélkül törvénytelenül megszüntetett közbenső vámvonalat is, a körülmények úgy kívánván, visszaállíthatja.« (Élénk helyeslés jobbról.) íme tehát a kisebbség, az ellenzék, mely a 67-es bizottságban a nemzet jogait biztosítani igyekezett, nem azt mondja, hogy a megegyezés nem sikerülte esetén a vámsorompók kényszerfelállítása következik, hanem azt, hogy a nemzetnek ezt a jogát is csak az esetben veszi igénybe, ha azt a körülmények úgy kívánják, (Helyeslés jobbfélol.) és ez a felfogás teljesen megfelel annak az álláspontnak, melyet a balközép vezérei a szabad kereskedelmi politika terén akkoriban elfoglaltak. (Helyeslés jobbfelöl.) Wittmann János : Vagy ha Bécsben megengedik ! (Élénk derültség jobbfélol.) Ez a fő! Krístóffy József: Hogy azonban a kronologikus sorrendet megtartsam, mielőtt a 67 es bizottság idevágó tárgyalásainak nevezetes pontjait felidézném, méltóztassék megengedni, hogy megemlékezzem ama két nevezetes czikksorozatról. a melyet a balközép vezérei; Tisza Kálmán és Ghiczy Kálmán indítottak a »Hon« hasábjain a 15-ös albizottság közösügyi javaslatai ellen. E bízottság munkálata ugyanis az 1866. évi május 24-iki ülésből közzététetvén, miután a háború kiütése miatt az országgyűlés időközben feloszlattatok, a balközép vezéreinek már csak a »Hon« hasábjain maradt mód és alkalom arra, hogy a 15-ös albizottság közösügyi javaslatát éles kritika alá vegye. Tisza Kálmán czikksorozatában a 68. §. közjogi tartalmára nézve a »Hon« augusztus 18-iki számában következőképen nyilatkozott (olvassa): »A kereskedelmi ügyekre és az indirekt adók főbb elveire nézve lehetetlenség nekünk, mint a józan szabadéivűség és a szabad' forgalom híveinek el nem ismernünk, hogy helyes úgy