Képviselőházi napló, 1896. XVIII. kötet • 1898. november 3–november 26.

Ülésnapok - 1896-355

150 355. országos illés 1898. november 12-éii, szombaton. hallottuk, egyenesen az önálló vámterület és vámsorompó felállítására nézve követel kötelező nyilatkozatot. . . Mezőssy Béla: Milyen feltételek mellett? Krístóffy József: • •• azon legújabb államjogi tbeoria alapján, a mely a vámsorompóknak imperativ felállítását a kiegyezési törvény 68. §-ába belemagyarázta. (Úgy van! jobbfelöl. Sálijuk!) És így történt meg, t. ház, hogy itt már az indemnitás helyett tulajdonképen más pont körül folyik a harcz, mint a krimi hadjáratban a hires Mnlakov torony körűi, a melynek elfoglalásától a győzelem függött. Az igen tisztelt függetlenségi párt is főleg egy ponton, a kiegyezési törvény 68. §-ánnk pontján indítja meg az időelőtti harezot, jól tudván, hogy annak helyes közjogi eldöntése esetleg bármelyik oldalon a győzelem sikerével járna. Nekünk azonban, a kik Deák Ferencz törvényének alapján állunk, . . . (Élénk ellenmondások a szélső baloldalon.) Förster Ottó: Gyönge imitáczíó! (Zaj. Halljuk! Halljuk! Elnök csenget.) Krístóffy József: . . . kötelességünk ezen közjogi alap megvédelmezése ezéljából bármely időben felvenni a harezot, és az ebből folyó hazafias feladatnak kívánok eleget tenni én is, midőn az igen tisztelt túloldalról hallottak után, különösen pedig a Mezőssy Béla és Bartha Miklós igen tisztelt képviselőtársainktól hallott beszédek után, a ki egyenesen azt lobbantotta a többség szemére, hogy a kiegyezési törvény 68. §-ának közjogi értelmezésére nézve erről az oldalról még felszólalás sem történt, ama nevezetes 68. §ra nézve, jóllehet még idáig nem jutottunk, a magam igazait elmondom és ezáltal egyszersmind az igen tisztelt ellenzék harcz^ modorának czéltalanságát és czélszeríítlenségét is demonstrálni megkísérlem. (Halljuk! Halljuk!) Abban minden oldalon egyetértünk, hogy ha a szövetség megkötése a törvény 61. §-ában előirt módon nem sikerűi, az országnak a 68. §-ban biztosított önálló törvényes intézkedési jogát kell igénybe vennünk. Itt azonban diametrális irányban eltérnek utaink, mert míg mi ezen az oldalon azon meggyőződésben élünk, hogy az önálló rendelkezés annyit tesz, mint szabad akaratunk szerint cselekedni, addig az igen tisztelt függetlenségi párt, és erre az álláspontra látszottak átsiklani az igen tisztelt nemzeti párt egyes szónokai is, ezzel szemben azon állítást szegezik a többség ellen, hogy a kiegyezés alkotói a 68. §-ba nem Magyarország szabad rendelkezési jogát, hanem az önálló vámterület és a gazdasági különválás kényszerét helyezték el még azon esetre is, ha ezen kényszer az országnak gazdasági és politikai kárával is járna. Pichler Győző: A törvény: törvény! (Halljuk! Halljuk!) Krístóffy József: Szóval mi ezen az oldalon azt tartjuk, hogy az ország, a mint Horánszky Nándor t. képviselőtársam deczemberi beszédében kifejtette, a szövetség kivételével a 68. §. feltételei között azt teheti, a mit akar: állíthat is fel vámsorompót, nem is, a mint azt az ország gazdasági érdeke magával hozza, (Ügy van! Ügy van! jobbfelöl.) Ellenben az igen tisztelt túloldal értelmezése szerint, az ország köteles volna ezen vámsorompókat felállítani még azon esetben is, ha ez gazdasági érdekeinknek kárát okozná. És én azt hiszem, t. ház, helyesen jellemzem a két álláspont közt feuforgó különbséget, midőn azt mondom, hogy mi.itt a jogról, önök pedig a kötelességről beszélnek; hogy a 68. §-bau fog'altakat fakultatív rendelkezésnek, önök pedig kategorikus parancsnak, tekintik. Mezőssy Béla: ügy van! Endrey Gyula % Nem is lehet máskép! (Mozgás a szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk!) Krístóffy József: Sokszor hallottam azt az állítást koczkáztatni, hogy az igen tisztelt függetlenségi pártnak ebbeli eljárása nem kelti azon véleményt, mintha Joyális és őszintén alkotmányos harezot akarna megküzdeni, mert ez esetben vagy azt mondaná, hogy ő az 1867: XII. törvényezikket minden intézkedésében és mindenkor rossznak tartván, azt most is ex asse elvetik, vagy pedig azt, hogy a mennyiben az ország önrendelkezési jogát visszanyerte, elfogadható okokkal fogják bizonyítani, hogy a vámsorompó felállítása többet ér a szabadforgalom fentartásánáí és hogy ebben őt, a kisebbséget, az ország közvéleménye is támogatja. E helyett azonban az igen tisztelt függetlenségi párt, a mint azt Bartha Miklós és Mezőssy Béla t. képviselőtársaim is tették, Deák törvényét veszi kezébe, a melyet eddig mindig elutasított s igyekszik megvetni lábait azon a közjogi alapon, a melyet eddig felforgatni törekedett. (Halljuk! Halljuk!) Azok tehát, a kik harmincz év óta ostromolták a kiegyezést, most hamisítatlan védői, magyarázói és végrehajtói akarnak lenni a kiegyezési törvénynek azokkal szemben, a kik azt harmincz évig megvédelmezték, magyarázták és az egész vonalon végrehajtották. (Igaz! Ügy van! a jobboldalon.) Sőt az igen tisztelt függetlenségi párt még ennél is tovább megy és a sorompók felállításának indokolására egyenesen az 1898:1. törvényezikk 3. §-ára hivatkozik, a melyet pedig épen azért obstruált meg, mert a sorompók felállításának kényszerét ezen az oldalon elismerni és abba belemagyarázni nem engedték. Thaly Ferencz: Gróf Apponyi Albert nem obstruálta!