Képviselőházi napló, 1896. XVIII. kötet • 1898. november 3–november 26.

Ülésnapok - 1896-354

354. országos ülés 1898. november 11-én, pénteken. 123 Elnök: Csendet kérek, Hock képviselő úr! Felszólalhatnak a képviselő urak, de nem konverzálhatnak. Horánszky képviselő urat illeti a szó. Horánszky Nándor: Ismét személyes kérdésben kérek szót, mert egyenes gyanúsítással támadtattam meg úgy én, valamint az a párt is, a melynek tagja és egyszersmind elnöke vagyok. (Halljuk! Halljuk! balfelől.) A t. képviselő úr azt mondotta, hogy a nemzeti párt igen óvatos; egészen másként cselekszik, mint a hogy beszél. Ismét azt kérdem: hol és mikor történt ez? Hiszen, t. képviselő úr, ha mi annyira óvatosak volnánk, mint a t. képviselő úr, a hol a hátsó gondolatoknak egész tömegét látjuk minden felszólalásánál, (Igaz! Úgy van! a hál- és szélső baloldalon. Zaj johbfelöl.) — kérem csak a közigazgatási törvény tárgyalására utalok, a hol még el is áráita magát a t. képviselő úr — higyje meg, akkor egészen más szituáczióban volnánk politikailag, mint a minőben vagyunk. Ha hibánk volt valaha, vagy lehetett, íxgj az mindig csak kettő volt: jelesen az őszinteség és a szoliditás, a melylyel az utolsó vonalig elmentünk a parlamenti érdekek megoltalmazásában, a hol még az ellenzékről sem mondottunk soha olyat, a mit talán más helyen beváltani nem tudnánk. (Igaz! Úgy van! balfelől.) Ezen hibáink voltak igenis, de nem azok a hibák, a melyek segélyével a t. képviselő úr annyira fürdik a hatalomban. (Tetszés balfelöl.) Csak arra kérem tehát, hogy ha gyanúsítani méltóztatik, tessék annak urát is adni, mert ezzel szemben mással, mint határozott visszautasítással, nem élhetünk. (Élénk tetszés, éljenzés és taps a bal- és szélső baloldalon.) Gr. Tisza István: T. képviselőház! (Nagy zaj balfelöl.) Polónyi Géza: A római pápához intézett levélről jó lesz beszélni! (Nagy zaj.) Elnök (csenget). Csendet kérek! Sima Ferencz: A római pápáról beszéljen! (Nagy zaj jobbfelől és felkiáltások: Halljuk! Halljuk!) Elnök: Kérem a t. képviselő urat, ne tessék közbeszólni! (Zaj.) Gr. Tisza István: T. ház! Stolz liebe ich den Spanier. (Tetszés jobbfélöl.) A t. képviselő úrban az önérzetnek oly magas foka van kifejlődve, (Felkiáltások balfelől: Jogosan! Halljuk ! Halljuk! jobbfélöl.) hogy valóban vágyaim netovábbja volna olyan derék embernek lehetni, aminőnek t. képviselőtársam tartja magát. (Nagy zaj balfelől.) Sima Ferencz: 0 nem járt Rómában! Horánszky Nándor: Én nem vettem hasznát a politikának! (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon. Elnök csenget.) Gr. Tisza István: A miket én t. képviselőtársammal szemben és a nemzeti párt és néppárt közti viszonyra nézve felhoztam, azok köztudomásra jutott tények, a melyek tekintetében nem voltam elkészülve, hogy itt letagadják a t. képviselő urak, (Nagy zaj a báloldalon.) bármennyire fájlalják is a íelhozását azon jelenségeknek, adatoknak és tényeknek, a melyekre rámutattam. (Nagy zai és mozgás a báloldalon.) Hock János: Hát nem tisztességes párt az? ! Bolgár Ferencz: Hát a néppárt mit csinál? Azért, mert nem kálvinista?! (Nagy zaj és nyugtalanság bal felöl.) Elnök (csenget): Kérem, a képviselő úr használt-e sértő kifejezést? (Felkiáltások balfelöl: Használt! Zajos ellenmondások a jobboldalon.) Gr. Tisza István: Bocsánatot kérek, a néppártról semmit sem mondottam. Csakis tévedés lehet a dologban. Én azt a szót, hogy tisztességes, most abszolúte nem használtam és a néppárttal vonatkozásban épen semmi sértő kifejezést sem használtam. Csakis félreértésből hallhatták azt a képviselő urak. (Zaj.) Elnök: Tessék kérem csendesen lenni! Én nem tudom itt ellenőrizni a képviselő urakat, a közbeszólókat és beszélőket, ha itt nincs az a csend, hogy legalább az elnökhöz eljusson a szó, a melyet mondanak. (Felkiáltások balfelől: Helyre! Helyre!) Tessék a helyükre menni. Gr. Tisza István: T. képviselőház! T. képviselőtársam szíves volt azt mondani, hogy az én nyilatkozataimban szokta ő a hátsó kapuk egész sorozatát feltalálni. Sem azon beszédemben, a melyet a közigazgatási reform kérdésében mondtam, sem másféle nyilatkozataimban nekem a t. képviselő úr hátsó ajtókat fölfedezni nem fog, ha esak, a mit mély részvéttel konstatálnék, az epekiomlés t. képviselőtársamnál már a szemevilágára is ki nem terjedt. (Tetszés a jobboldalon. Mozgás a bal és szélső baloldalon.) Elnök: Már most ennek az inczidensnek vége van. (Zaj.) Rakovszky István jegyző: Förster Ottó! (Zaj.) Förster Ottó: T. képviselőház! (Folytonos zaj.) Elnök (csenget): Kérem a képviselő urakat ott a balközépen, ne gátolják a szónokot, mert meg fogom szólítani a képviselő urakat, ha nem csendesednek le. (Halljuk! Halljuk!) Förster Ottó: T. képviselőház! Minthogy egy előttem szóló igen tisztelt képviselő úrtól rémülettel hallottam, hogy erre a házra már ki van írva, hogy: »Eladó«, engedje meg nekem a t. képviselőház, hogy még sürgősen egy szóval én is hozzászólhassak azon istenben boldogult október 22-iki napirend-kérdéshez. (Halljuk! Halljuk!) A mikor ezt teszem, egyenesen a kis16*