Képviselőházi napló, 1896. XVIII. kötet • 1898. november 3–november 26.
Ülésnapok - 1896-354
354. országos ilés 1898. november 11-én, pénteken. 117 fellő.) A Bzabadelvű párt sorai lényegesen megerősödtek, különösen a független magyar inteiligenczia köréből. (Úgy van! Úgy van! jobbfelöl.) Azt a két árnyalatot pedig, a mely e téren nem igazolta a hozzá fűzött reményeket, épen párthíveinek legbecsesehb része hagyta cserben. (Úgy van! Úgy van! jóbbfelől.) És ha a t. nemzeti párt megfogyva ugyan, de törve nem, ezt elismerem, mégis bejutott a házba, ezt túlnyomó nagyrészben kölcsönkért néppárti szavazatokkal érte el. (Nagy zaj és élénk felkiáltások balfelől: Nem áll!) Major Ferencz: Mit jelent ez? Tessék kimagyarázni. (Nagy zaj. Elnök csenget.) Szentiványi Árpád: Ez hozza a békeolajágát? (Zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, nem járja folyton közbekiáltásokkal zavarni a szónokot. Gr. Tisza István: Nem tudom, az én tisztelt barátom mióta tart engem galambnak (Élénk derültség jobbfelöl.) és nem tudom, hogy az a magatartás, a melyet tisztelt képviselőtársaim hetek óta itt követnek s azok a megtámadások, a melyekkel hetek óta elhalmozzák ezt a pártot, egyáltalában lehetővé teszik-e önérzetes embernek, hogy ide olajággal jöjjön. (Úgy van! Úgy van! jobbfelöl.) Endrey Gyula: Az »Olay«-ágat márkiadták tegnap! (Derültség balfelöl.) Gr. Tisza István A másik észlelet, a melyet a lefolyt képviselő-választásoknál tehettünk, az, hogy igenis a néppártnak a vallás fegyvereit felhasználó agitáeziója a tudatlanabb néposztályok széles rétegeit képes volt felkavarni és felizgatni s evvel egyfelől bizonyos sikereket elérni, de másfelől a legmeszebb menő felháborodást kelteni fel, épen a magyar intelligensebb közvélemény körében. (Úgy van! Úgy van! jobbf elöl.) Ez a felháborodás kifejezésre jutott a választásoknál is. Én elismerem, hogy kivált azon kerületekben, a hol a néppárti agitáczió erősebben fellépett, a választások tisztasága ellen súlyosabb kihágások történtek, mint korábban, súlyosabb kihágások azok részéről, a kik talán pénzzel, a kik talán presszió eszközeivel léptek fel, de épp úgy azok részéről is, kik e lelkiismeretlen és féktelen izgatás üszkét dobták a jámbor aép közé. (Igaz! Úgy van! jobbfelöl.) Mert engedjék meg nekem t. képviselő urak, a választások tisztasága ellen nemcsak pénzzel, nemcsak hivatalos presszióval lehet véteni; ne beszéljen nekem a választások tisztaságáról az, a ki a népben létező naiv vallásos érzülettel visszaélve, azt kizsákmányolva, (Úgy van ! Úgy van! jobbfelöl.) a nép félrevezetésével kívánja politikai czéljait elérni. (Úgy van! Úgy van! jobbfelöl) Major Ferencz: Ezt még maga sem hiszi el! (Felkiáltások jobbfelöl: Mindnyájan élhiszszük ! Zaj.) Gr. Tisza István : T. képviselőház i Konstatálom tehát, hogy legalább igénytelen nézetem szerint az utolsó képviselő-választásoknál igenis egy hatalmas áramlata a közvéleménynek nyilatkozott meg a szabadelvű párt mellett. (Úgy van! Úgy van! jobbfelöl.) De másrészről konstatálom azt is, hogy bizonyos visszaélések, bizonyos elítélendő és szomorú jelenségek, — de, mondom, az egész vonalon, mert nemcsak e jelenségek egyes részeire kell kiterjeszkednünk, — bizonyos szomorú jelenségek mutatkoznak, a melyeket elítélendőknek, a melyeket az ország érdekében károsaknak tartunk. És nagyon kérem t. képviselőtársaimat, fogadják tőlem ezt a nyilatkozatotteljes komolysággal. (Halljuk!) Én a magam részéről igenis szükségesnek tartom, hogy ez a ház, feltétlenül a következő választások előtt, komolyan foglalkozzék a választási visszaélések kérdésével. {Derültség balfelöl.) Én nem kötöm magamat az elintézés formájához, én nem szegzem magamat semmiféle részlethez, de igenis kijelentem, hogy egyéni meggyőződésem szerint, mihelyt itt a parlamenti anarchia tünetei megszűntek, kötelességünk lesz a választási visszaélésekkel, — de újra mondom, az egész vonalon —• foglalkozni. Polónyi Géza: De nem Bánffyval! (Zaj.) Először a czéhmestert el kell távolítani. Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Gr. Tisza István: Hanem hát mondják meg nekem, t. képviselőház, ha voltak választási visszaélések, orvosoljuk-e ezeket az által, meggyógyítjuk-e a magyar közéletet az által, ha a választásnál felmerült visszás körülményeket a parlamenti helyzetnek megrontásával tetézzük ? (Igaz! TJgy van! Tetszés jóbbfelől.) Hát gyógyítása-e bajnak, ha mint parlamenti anarchiát teszünk egy talán nem minden tekintetben kifogástalanul választott parlament működése helyébe? Én egyéni felfogásom szempontjából elismerem egy álláspontnak a jogosultságát: Ha valaki azt hiszi, hogy egy parlament annyira helytelen módon alakíttatott össze, hogy az a nemzeti akarat törvényes kifejezéséül nem tekinthető, akkor nemcsak joga, de kötelessége az első percztől fogva ezen parlament minden ténykedése ellen tiltakozni. Polónyi Géza: Meg is tettük! Gr. Tisza István: Az adót, a melyet a parlament megszavaz, nem fizetni, az ujonczot, a mit ez a parlament megszavaz, nem állítani, mert akkor ez uzurpáczió. (Felkiáltások balfelől: Tiltakoztunk! Megtettük !) Czukros vízben tiltakoztak, de részt vettek a parlament munkásságában. (Felkiáltások a szásö baloldalon: Hát dinamittal
