Képviselőházi napló, 1896. XVII. kötet • 1898. szeptember 5–október 29.

Ülésnapok - 1896-343

312 343. országos Illés 1898. október 26-án szerdán. lelkes hive, és éz mindenesetre sajnálatra méltó jelenség és bizonyíték arra, hogy hova fejlődhettek a mostani kormányzat alatt Horvátországban már a viszonyok, ha azok az emberek, a kik a magyar állam eszméjének az unio-pártban reníthetetlen hivei voltak, ma már ilyen államellenes és a büntető törvények által is tiltott szövetségre és összeesküvés-forma gyülekezetekre vállalkoznak. Minden szónál ékesebben illusztrálja ezt az a beszéd, a melyet egy krajnai képviselő — egy kanonok — tartott azon az ülésen, a mely szó szerint így szól: (Halljuk! Halljuk!) olvassa): »Die bereits gemeldeten Aeusserungen slovenischer Ábgeordneten am Parteitag der Domovína-Fraktion der Rechtspartei in Tersato bei Fiume werden im Laibacher »Slovenec« ausfübrlicher mítgetheilt. Darnach erklärte LandtagsAbgeordneter Domherr Kalan, dass ein engeres Zusammenwirken von Kroaten und Slovenen sehon längst nothwendig war, um im SüdenOesterreichs eine kräftige Organisation der südslavischen Völker zu begründen, welche ein unerschütterlicher Vertheidiger der Staaten und Rechte der südslavischen Völker wäre. Unser gemeinsamer Gegner hat zwischen uns Brüdern künstliche Grenzen aufgerichtet, hat uns entzweit, um nns zerstüekelt desto leiehter zu unterjochen. Wir Slovenen habén aufmerksamen Blickes die Bewegung in Croatien beobachtet; insbesondere that dies der »Slovenec«, welcher die ídeen der katholisch-nationalen Partei vertritt und der seit mehreren Jahren regelmässig Berichte ilber eure Kämpfe für die Rechte des kroatischen Volkes brachte. Mit Bewunderung liaben wir Slovenen iusbesondere auf die letzten Wahlkämpfe der vereinigten Opposition geblickt. Namentlich die Slovenen, welche der katholisch-nationalen Partei angehören, und dies ist die überwiegende Mehrheit des slovenischen Volkps in Krain, begleitet mit besonderer Sympathie die Thätigkeit der Rechtspartei, und zwar desshalb, weil diese Partei von drei grossen und verwandten und sympathischen Ideen geleitet wird: der christlichen Idee, der Idee der kroatischen Staatsrechtes, welche alléin auf dem Süden die Vcrtheidigung gegeu die Verräther zu begründen vermag, endlich die idee der wirthsehaftlichen Organisation für das Volk. Die feindliche Maciit hat uns dureh künstliche Grenzen entzweit, und wir sind bestrebt, dureh gegenseitige brtiderliche Liebe die künstlichen Grenzen niederztireissen, und an ihie Stelle einen naturgemässen Verband zu setzen, denn was Gott vereinigt, soll der Mensch nicht trennen. Mögen daher Versammlungen die Idee der Vereinigung von Kroaten und Slovenen verbreiten, die kroatischen und slovenischen Zeitschriften mögen sie pflegen, damit sie baldigst ein Gemeingut beider Nationen werde und ein massgebender Führer zum Glücke der kroatisch-slavonischen Nationen, vereinigt auf Grund des kroatischen Staatsrechtes.« Á másik szónok erre azt mondja (olvassa): »Reichsrats Abgeordneter Dr. Krek erklärte die Ausführungen Domherrn Kalan vollständig zu biliigen. Kroaten und Slovenen müssen sich auf der Basis des kroatischen Staatsrechtes vereinigen„« Hát, t. ház, ezen beszédek után minden kétségen kivtíl áll, hogy itt a horvát államjog czégére alatt szent István koronájának területi épsége ellen irányzott politikai összeesküvéssel állunk szemben. Horvát államjog! Én rendkivűl mélyre becsülöm azokat a mérhetetlen kincseket, a melyek a horvát kiegyezési törvényben le vannak fektetve és mindig követelem is, hogy megtartássók különösen annak 59. §-ában lefektetett azon elv, a mely szerint mi Horvátországot velünk szemben mint politikai nemzetet elismertük és neki bizonyos autonóm körben önálló törvényhozást is adtunk. De mentül inkább becsülöm ezeket a kincseket, annál inkább elhalaszthatatlan kötelességemnek tartom figyelmeztetni Horvátország hazafias pártjait, — mert hiszen szerencse ilyenek is vaunak, — hogy ők is kövessenek el mindent, hogy ezen szerződésünknek, megállapodásunknak, törvényeinknek keretén belül a magyar állameszme mint szent és sérthetetlen óvassék meg, és az olyan polgárokkal szemben, a kik horvát államjogról beszélnek, tekintse hazafias kötelelességének maga a horvát nemzet, különösen pedig a most kormányon levő és uralkodó többség megoltalmazni a magyar állameszmét, a mely ismer horvát nemzetet, de nem ismer horvát államot, tehát nem ismerhet horvát államjogot sem. T. ház S Nem lévén horvát állam, tiszta és világos, hogy egy ilyen szövetkezés, a mely a mi alkotmányunkkal homlokegyenest ellenkező módon, a horvát államjog álmaival és egy dél' szláv államnak jövendőjével kecsegtet bárkit, csakis az alkotmány és a törvény ellenére létesülhet, és ennélfogva ez minden éber ember figyelmét és a kormánynak megtorló intézkedését megköveteli és felhívja. Azt mondhatja valaki, hogy miért beszélek én a magyar kormányhoz, és miért nem kérdezem, hogy a horvát bán megtette-e kötelességét? Még ha úgy volna is, hogy a horvát bán hibás volna ezen dologban, még ha úgy volna is, hogy a horvát báu elmulasztott valamilyen kötelességet, akkor is a magyar országgyűlésen minden esetre a miniszterelnököt kell azért fele lösségre vonni. Azonban jogilag hogy áll a dolog? Méltóztatik tudni, hogy az idegenekre vonatkozó intézkedések szempontjából a t. belügyminiszter