Képviselőházi napló, 1896. XVII. kötet • 1898. szeptember 5–október 29.

Ülésnapok - 1896-337

387. országos ülés 1898. október 18-án, kedden. \g\ Juriss Mihály, Justh Gyula, Jagics János, Josipovich Imre, Josipovich Lajos, Kabos Ferencz, Kalocsay [Alán, Kálmán Károly, gr. Károlyi István, gr. Károlyi László, gróf Károlyi Sándor, b. Kemény Ákos, Kemény Pál, Kende Béla, Király Ferencz, Kiss Albert, Kiss Ferencz, Kiss Pál, KőlozsváryKiss István, Komlóssy Ferencz, Konkoly-Thege Sándor, Kovácsy Sándor, Kubina József, Kubinyi Géza, Kullmann János, Kiss Oszkár, Kosovacz Fridolin, Krajacz László, Krajcsovics Sándor, Latinovits Géza, László Mihály, Lázár Árpád, Lázár György, Lázár Menyhért, Lepsényi Miklós, Lits Gyula, Lónyay Géza, Lónyay Sándor, Luby Géza, Lukács Béla, Lóbmayer Antal, MagyaryKossa Géza, Mara László, Marjay Péter, Márkus József, Meltzl Oszkár, Melzer Vilmos, Meszlény Lajos, Meszlény Pál, Mezei Mór, Mezőssy Béla, Miklós Ödön, Mohay Sándor, Molnár Károly, Mülek Lajos, Majstorovics Mózes, Maseg Lipót, Milekics Czirill, Nagy Gyula, Nagy Sándor, gr. Nákó Kálmán, Nedeczey János, Neiszidler Károly, Neményi Ambrus, b. Nopcsa Elek, Nedeljkovics Tivadar, Nemcsics Ede, Okolicsányi László. Oláh József, Ortutay Gyula, Osztróluczky Miklós, Óváry Ferencz, Örley Kálmán, Papp Elek, Páder Rezső, gr. Pejacsevich Arthur, b. Perényi Zsigmond, Pinkovich József, b. Podmaniczky Frigyes, Pólyák Béla, Purgly Sándor, Putnoky Mór, Pavics Ármin, Petrovics Miklós, Pliverics József, Popovics István, Popovics Vasul István, Badó Kálmán, Radvánszky György, Ragályi Lajos, Rakovszky Géza, Ráth Péter, Rátkay László, Reiter János, Rétyi Mihály, Rigó Ferencz, Rohonczy Gedeon, Rosenberg Gyula, Rosszival István, Ratkovics Iván, Sándor József, Schmidt Károly, Schivicker Henrik, Semsey László, b. Sénnyey István, Serbán Miklós, gr. Serényi Béla, Sima Ferencz, Simó Lajos, b. Solymossy Lajos, Sturman György, Saj Nándor, Sorák Péter, Spevecz Ferencz, Stekovics János, Sumanovics Szvetissláv, Szabó Imre, Szalay Károly, Szaplonczay Miklós, Szemere Attila, Szentpály Jenő, gr. Széchenyi Aladár, gr. Széchényi Tivadar, Szilágyi Dezső, Szinyei Merse Pál, Szögyény László, Szőts Pál, gr. Sztáray Gábor, Szuhányi Ferencz, Szulyovszky Dezső, Szulyovszky Gusztáv, Tallián Béla, Tarajossy Sándor, gr. Teleki Domokos, gr. Teleki Géza, gr. Teleki Samu, Thaly Ferencz, gr. Thorotzkai Miklós, Tibád Antal, Tomcsányi László, Török Bertalan, Trauschenfels Emil, Telecsky Plató, Tomasics Miklós, Tüköry Alajos. (Szavazás után.) Elnök* A szavazás eredménye a következő: 451 igazolt képviselő közül elnök nem szavazott, igennel szavazott 131, nemmel szavazott 48, (Élénk félkiáltások a szélső baloldalon: Éljen a 48!) távol volt 271 képviselő, tehát 83 többséggel elfogadtatott a pénzügyi bizottság azou indítványa, hogy indemnitásra vonatkozó jelentés az osztályok mellőzésével, közvetlenül tűzessék napirendre és ezzel Polónyi Géza képviselő úr indítványa elvettetett. Polónyi Géza: Nagy meglepetés reám nézve. (Derültség.) Elnök: Következik a napirend megállapítása. (Halljuk! Halljuk.') A napirendre vonatkozólag indítványozom, hogy a pénzügyi bizottságnak az 1899. év négy első hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslatra vonatkozó jelentése (írom. 500) a szombati napra tűzessék napirendre. Polónyi Géza: Melyik szombatra? Elnök: A jövő szombaton délelőtt 10 órakor kezdődő ülésre. (Felkiáltások a szélső baloldalon • Hát szombatig mi lesz? Derültség. Zaj.) Szombatig nem lesz ülés. Kivan valaki szólani? (Derültség. Zaj balfelöl.) Rakovszky István jegyzői Molnár János! Thaly Kálmán: Tárgyaljuk a költségvetést ! (Folytonos zaj és mozgás. Elnök csenget. Halljuk! Halljuk!) Molnár János: T. képviselőház! Én is azon kezdem, a min t. képviselőtársam Polónyi Géza tegnap kezdte volt, hogy tudniillik nagy sajnálatomra nem lehetek egy véleményen Széll Kálmán t. képviselőtársammal a tekintetben, mintha az indemnity törvényjavaslat semmiféle vonatkozásban és összefüggésben ne volna a kormány iránt való bizalom, vagy bizalmatlanság kérdésével. És itt, véleményem szerint, hasztalanul hivatkozott a t. képviselő úr Angliára, mint flagrans illusztráczióra, mert tudtommal Angliában az indemnity azon nemét, a mely itt dívik, abszolúte nem ismerik. Tény azonban, hogy az egész kontinensen úgy fogják fel az indemnityj avaslatot, mint a hogy azt mi fogjuk fel, tudniillik, hogy az nagyon is összefügg, sőt involválja a kormány iránt való bizalmat, vagy bizalmatlanságot. És ha így áll a dolog, mint legalább szerintünk, a néppárt szerint így áll, akkor nagyon természetes, hogy az indemnitytörvényjavaslat napirendre tűzését a néppárt ellenzi, mert hiszen a kormány iránt bizalommal épen nem viseltetik. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) A törvényjavaslat indokolásában azt olvasom, hogy a jelen viszonyok között alig lehet kilátás arra, hogy a rendes időben benyújtott költségvetési előirányzat még ez év folyamán törvényerőre emelkedhessek és épen azért, azt mondja az indokolás, hogy következéskép szükség van az indemnityre. Sőt azt is mondja a t. pénzügyminiszter úr, hogy ő már szeptember 9-én sietett beterjeszteni a költségvetési törvényjavas-