Képviselőházi napló, 1896. XVII. kötet • 1898. szeptember 5–október 29.

Ülésnapok - 1896-319

319. országos ülés 1898. szeptember 5-én, héftön. : túlbuzgóságnak és bizonyos szolgálati igyekezet nem elég szerencsés kézzel való alkalmazásának. (ügy van! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Ily körülmények közt én a magam részéről ebből kázust csinálni nem óhajtok, de igenis kon­statálom, hogy ez az eljárás sem házszabályaink rendelkezéseinek, sem pedig a törvényhozás szólásszabadságának, sem e szólásszabadság tekin­teteinek meg nem felel. Hiba volt ez és helyte­lenség, a mi ellen felfogásom szerint felszólalni és ennek bekövetkezhetését bármily más alka­lommal, a midőn az igen veszélyes is lehetne, megakadályozni kötelességünk. Konstatálva, t. ház, a dolognak ilyen természetét, igen sajná­lom, hogy az elnöki székből ilyesmi megtörtén­hetett, de miután, ismétlem, szándékosság esete részint a dolog természeténé], részint a tett nyi­latkozatnál fogva fenn nem forog, én a magam részéről ezen eset felett ezúttal egyszerűen napi­rendre térek. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Lakatos Miklós jegyző: Győry Elek! Győry Elek : T. ház! A szólásszabadság és a házszabályok sérthetetlensége (Halljuk / Hall­juk ! Zaj. Elnök csenget.) mindenesetre oly fontos dolgok, a melyekre vonatkozólag a felmerült hiba alkalmából a nyilatkozást szükségesnek látom az én elvtársaim nevében is. Mindenekelőtt kijelen­tem azt, hogy én ahhoz az érveléshez és azok­hoz a konzequencziákhoz, a melyeket Horánszky Nándor t. képviselőtársam ez ügyből levont, teljességgel hozzájárulok. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Sőt külön határozat, vagy ké­sőbbi intézkedés tárgyává tenni ezt a dolgot annál kevésbbé kivanom, mert azt is nagy téve­désnek tartom az igen tisztelt alelnök úr részé­ről, midőn előbbi beszédében úgy nyilatkozott, hogy a jövőben határozzon majd a ház ezen kérdés iránt. Vannak dolgok, t. képviselőház, a melyekhez nem szabad megengedni, hogy kétség férjen, ha azt akarjuk, hogy alkotmányunk ép­ségben maradjon. (Élénk helyeslés a bal- és szélső haloldalon.) Lehet valakinek egyéni téves nézete vagy meggyőződése; de igen veszedelmes dolog, ha ez elnöki székből nyilatkozik meg. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Épen azért nagyon veszedelmesnek tartom különösen az alelnök árnak két nyilatkozatát. Az egyik az, a melyben azt mondja, hogy abban a pillanatban, a mikor a királyi kézirat fel­olvastatott, megszűnt a házszabályok alkalma­zásának lehetősége; attól fogva, tette hozzá, csak a jegyzőkönyvre vonatkozólag alkalmaz­ható a házszabály. Ez tisztára azt jelentené, hogy akkor már magának az alelnök úrnak sincsen többé joga valakinek a szót megadni, vagy azt valakitől megvonni, mert ez a jog is KÉPVH. NALPÓ 1896—1901. XVII. KÖTET. csak a házszabályok értelmében illeti őt meg. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ha tehát a királyi leirat felolvasása után az elnöki székben ülő mégis él ezzel a joggal: akkor ne álljon elő ilyen rémítgetésekkel, a melyek­nél fogva a saját elnöki joga is megszűnnék. Az alelnök úr másik nyilatkozata az, hogy szerinte preczedensek vannak ugyan, de kár olyan preczedensekre hivatkozni, a melyek nem egészen alkotmányos állapotok között történtek. De kérdem, mikor van legnagyobb szüksége a nemzetnek és a háznak arra, hogy bármilyen módon is, de alkalma legyen nyilatkozni, hogy jogainak érvényességét fentartja és tiltakozik minden alkotmány- és törvénysértés ellen, mint épen akkor, a mikor alkotmányellenes dolgok­kal áll szemben ? Ha ez a legfelsőbb királyi leirat nem volna olyan alkotmányos, mint a milyent ő Felsége alkotmányos érzülete biztosít, ha alkotmányellenes formában jelent volna meg : vájjon az én igen tisztelt képviselőtársam meg tudná-e tagadni mint egyéni képviselő is azt, hogy itt valaki felkelhessen, mint annak idején felkelt Deák Ferencz, és kimondja, hogy itt tör­vénytelenség történt ? (Zajos helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) No hát, t. képviselőház, azok a veszedel­mes következmények, a melyektől az igen tisz­telt alelnök úr fél, méltóztatnak látni, hogy be nem következhetnek ; de igenis, ha azon elvi álláspontra állunk, a melyre ő áll, akkor igen könnyen bekövetkezhetnek azok a veszedelmek, a melyekre Horánszky Nándor t. képviselőtár­sunk rámutatott. Épen azért mondottam én is, hogy szívesen hozzájárulok ahhoz, hogy ebben a tárgyban további intézkedés ne történjék, mert én a ház jogának és a nemzet jogának tartom azt, hogy minden időben és minden ponton és minden alkalommal ellenőrizhesse az ő alkotmá­nyos jogait; ezekhez még kétséget férni sem engedhet a t. ház. Ez nem képezheti határozat tárgyát époly kevéssé, mint az, hogy vájjon a ház létezzék-e vagy nem. Ilyen dolgokat egyéni elvi szempontok szerint magyarázni, nem pedig elfogadni a százados alkotmányos gyakor­latot, mint létezőt, már magában véve igen hely­telen dolog. Meg vagyok győződve arról, hogy teljesen jóhiszemííleg járt el a t. alelnök úr ; tévedés volt. De épen, mert tévedés volt az ő kijelentése szerint is, csak erősíteni lesz alkal­mas a helyes álláspontot az, hogyha a naplóba is belejön, hogy ez tévedés volt, és hogy Magyarország alkotmányos joga ilyen felfogás által sem szenvedhet sérelmet. Ezt volt szeren­csém a magam és elvtársaim nevében kijelen­teni. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalán.) Lakatos Miklős jegyző: Molnár János!

Next

/
Thumbnails
Contents