Képviselőházi napló, 1896. XVII. kötet • 1898. szeptember 5–október 29.

Ülésnapok - 1896-335

S3S. országos illés 1898. október 16»én, szombaton. 147 Pulszky Ágost előadd: T.képviselőház! Van szerencsém a pénzügyi bizottság jelentését (írom. 500,) a t. ház elé terjeszteni az 1899. év négy első hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslat tárgyában, kérem a t. házat, hogy a jelentést kinyomatni és az osztályok mellőzésével annak idején napirendre tűzni méltóztassék. (Helyeslés jőbbfelöl.) Polónyi Géza: T. képviselőház! A házszabályokhoz kérek szót. A pénzügyi bizottságnak ezen törvényjavaslat tárgyalásánál való eljárása sokszorosan sérti a házszabályokat és a képviselők számára bietosított jogoknak tényleges kijátszására vezethet. A pénzügyi bizottság, miután a törvényjavaslat tegnap benyujtatott, a nélkül, hogy az ülés tartama alatt a pénzügyi bizottság ülése ki lett volna irva, mert az csak a képviselők eltávozása után Íratott ki, ülést tartott. Elsősorban ezt kívánom elnökileg konstatáltatni. A második dolog, a mit tényként konstatálni kívánok az, hogy a pénzügyi bizottság ülést tartott a nélkül, hogy annak minden tagja erről tudomással birt, vagy csak bírhatott volna is, és hogy megtartotta ülését anélkül, hogy a törvényjavaslat a képviselők között szétosztatott volna. A képviselőház tegnap elhatározta, hogy az úgynevezett indemnitásra szóló törvényjavaslatot kinyomatja és a képviselők között szétosztatja, és én hivatkozhatom a képviselőház minden tagjára, a ki nem tagja a pénzügyi bizottságnak, de ha ez kétségbe vonatnék, kérem a háznagyi hivatal és az iroda útján nyomban megállapíttatni, hogy a törvényjavaslat a képviselők között csak ma reggel osztatott szét, Ennélfogva nekem jogom van arra hivatkozni és tényként konstatálni azt, hogy a pénzügyi bizottság gyűlést tartott és megkezdette egy törvényjavaslat tárgyalását, azt be is fejezte, mielőtt a törvényjavaslat a képviselők között szétosztatott volna. Ezen eljárás a házszabályokba ütközik és a képviselők jogainak kijátszását vagy czélozza, vagy arra feltétlenül vezet. A házszabályok 113. § a szószeritit a következőképpen rendelkezik: »Azon törvényjavaslatokra vonatkozólag, a melyek előkészítő tárgyalás végett bizottsághoz utasíttattak, minden képviselő, habár nem tagja a bizottságnak, nyújthat be indítványt vagy módosítást az illető bizottság elnökéhez, a ki azokat a bizottsági tárgyalás folyama alatt előterjeszti és a bizottság az illető képviselőt meghallgatja. Azon képviselőnek, a kinek indítványa vagy törvényjavaslata a ház által utasíttatott valamely bizottsághoz, joga van annak tárgyalásain részt venni, habár nem tagja is a bizottságnak, szavazattal azonban nem bir.« Ez az első dolog, a mi miatt fel kell szóllalnom. Nekem is, másnak is, a házszabály egyenesen biztosítja azt a jogot, hogy a bizottság előtt folyó tárgyalásokon, különösen törvényjavaslatoknál indítványokat tehessek, azokat az elnöknek átadhassam és a bizottság engem ott meghallgasson. Méltóztatik ebből, t. ház, látni azt, hogyha egy törvényjavaslatot, a mely tegnap nyújtatott be, és a melyre vonatkozólag a pénzügyi bizottság üléseiről senkinek előzetes tudomása nem volt, még aznap délután, a nélkül, hogy az ülés tartama alatt a bizottsági ülés ideje ki lett volna hirdetve, a házszabályok megsértésével és előadót nem is választva, nyomban az előadó választásával együttesen, a mely érdemleges tárgyalásba bocsájtkozik és a miként per Pausch uud Bogén azt megszavazza: ez szabályellenes eljárás különösen oly viszonyok között, a mikor az állami költségvetésnek négy hónapra szóló meghosszabbítása eminenter politikai kérdés, mert az soha oly mértékben bizalmi kérdés nem volt, mint most. Én nem akarok gyanúsítani senkit, de ezen tényekből folyólag oly konklúzióra kell jutnom, hogy a pénzügyi bizottság mélyen tisztelt elnöke és a többséghez tartozó bizottsági tagok oly szívességet akartak tenni a kormánynak, a mely a házszabályok szerint tilos és megengedve nincs, mert a képviselők jogainak gyakorlatát lehetetlenné teszi, magyarán kijátsza. A házszabályok 122. §-a ugyanis világosan előírja, hogy a háznak minden egyes bizottsága albizottságokra oszolhatik, azonkívül pedig, a mi kötelessége is minden bizottságnak, jelentéseiket, illetőleg javaslatukat előadói által irásba foglalva terjesztik elő. Ki az itt a képviselőházban, a ki tudomással ne bírna arról, hogy minden bizottság ülésében évtizedek óta elfogadott gyakorlat az, hogy a bizottság első ülésén benyújtott törvényjavaslatnál arra szorítkozik, hogy a törvényjavaslatnak előadója választatik meg és csak, mikor az előadó már megválasztatott, tűzetik ki az érdemleges tárgyalás. Ennél az esetnél ezt sem tartották meg, hanem nyomban belementek az érdemleges tárgyalásba és letárgyalták egy egész, vagy negyedóra alatt azt a törvényjavaslatot, a mely az ország jövendő sorsa felett négy hónapra van hivatva intézkedni. De, t. képviselőház, a házszabályok 124. §-a bizottságokban feltétlenül biztosítja a bizottság kisebbségi tagjainak azt a jogát, hogy különvéleményt nyújthassanak be. Miként lett ez a dolog itt három bizottsági tagra nézve egyszerűen kijátszva és lehetetlenné téve ? Méltóztattak hallani — és ezt ténybelileg konstatálni akarom, — először, hogy a ház tegnapi ülésében jelentetett be ezen törvényjavaslat; méltóztattak hallani és ténybelileg konstatálom, 15* *