Képviselőházi napló, 1896. XVII. kötet • 1898. szeptember 5–október 29.

Ülésnapok - 1896-335

S3S. országos illés 1898. október 16»én, szombaton. 147 Pulszky Ágost előadd: T.képviselőház! Van szerencsém a pénzügyi bizottság jelentését (írom. 500,) a t. ház elé terjeszteni az 1899. év négy első hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavas­lat tárgyában, kérem a t. házat, hogy a jelen­tést kinyomatni és az osztályok mellőzésével annak idején napirendre tűzni méltóztassék. (He­lyeslés jőbbfelöl.) Polónyi Géza: T. képviselőház! A ház­szabályokhoz kérek szót. A pénzügyi bizottság­nak ezen törvényjavaslat tárgyalásánál való el­járása sokszorosan sérti a házszabályokat és a képviselők számára bietosított jogoknak tényleges kijátszására vezethet. A pénzügyi bizottság, miután a törvényjavaslat tegnap benyujtatott, a nélkül, hogy az ülés tartama alatt a pénzügyi bizottság ülése ki lett volna irva, mert az csak a képviselők eltávozása után Íratott ki, ülést tartott. Elsősorban ezt kívánom elnökileg kon­statáltatni. A második dolog, a mit tényként konstatálni kívánok az, hogy a pénzügyi bizott­ság ülést tartott a nélkül, hogy annak minden tagja erről tudomással birt, vagy csak bírhatott volna is, és hogy megtartotta ülését anélkül, hogy a törvényjavaslat a képviselők között szét­osztatott volna. A képviselőház tegnap elhatá­rozta, hogy az úgynevezett indemnitásra szóló törvényjavaslatot kinyomatja és a képviselők között szétosztatja, és én hivatkozhatom a kép­viselőház minden tagjára, a ki nem tagja a pénzügyi bizottságnak, de ha ez kétségbe vonat­nék, kérem a háznagyi hivatal és az iroda útján nyomban megállapíttatni, hogy a törvényjavaslat a képviselők között csak ma reggel osztatott szét, Ennélfogva nekem jogom van arra hivat­kozni és tényként konstatálni azt, hogy a pénz­ügyi bizottság gyűlést tartott és megkezdette egy törvényjavaslat tárgyalását, azt be is fejezte, mielőtt a törvényjavaslat a képviselők között szétosztatott volna. Ezen eljárás a házszabályokba ütközik és a képviselők jogainak kijátszását vagy czélozza, vagy arra feltétlenül vezet. A házszabályok 113. § a szószeritit a kö­vetkezőképpen rendelkezik: »Azon törvényja­vaslatokra vonatkozólag, a melyek előkészítő tárgyalás végett bizottsághoz utasíttattak, min­den képviselő, habár nem tagja a bizottságnak, nyújthat be indítványt vagy módosítást az illető bizottság elnökéhez, a ki azokat a bizottsági tárgyalás folyama alatt előterjeszti és a bizott­ság az illető képviselőt meghallgatja. Azon kép­viselőnek, a kinek indítványa vagy törvényjavas­lata a ház által utasíttatott valamely bizottsághoz, joga van annak tárgyalásain részt venni, habár nem tagja is a bizottságnak, szavazattal azonban nem bir.« Ez az első dolog, a mi miatt fel kell szól­lalnom. Nekem is, másnak is, a házszabály egyenesen biztosítja azt a jogot, hogy a bizott­ság előtt folyó tárgyalásokon, különösen tör­vényjavaslatoknál indítványokat tehessek, azokat az elnöknek átadhassam és a bizottság engem ott meghallgasson. Méltóztatik ebből, t. ház, látni azt, hogyha egy törvényjavaslatot, a mely tegnap nyújtatott be, és a melyre vonatkozólag a pénzügyi bizottság üléseiről senkinek előzetes tudomása nem volt, még aznap délután, a nélkül, hogy az ülés tartama alatt a bizottsági ülés ideje ki lett volna hirdetve, a házszabályok megsértésével és előadót nem is választva, nyomban az előadó választásával együttesen, a mely érdemleges tárgyalásba bocsájtkozik és a miként per Pausch uud Bogén azt megszavazza: ez szabályellenes eljárás különösen oly viszo­nyok között, a mikor az állami költségvetésnek négy hónapra szóló meghosszabbítása eminenter politikai kérdés, mert az soha oly mértékben bizalmi kérdés nem volt, mint most. Én nem akarok gyanúsítani senkit, de ezen tényekből folyólag oly konklúzióra kell jutnom, hogy a pénzügyi bizottság mélyen tisztelt elnöke és a többséghez tartozó bizottsági tagok oly szívességet akartak tenni a kormánynak, a mely a házszabályok szerint tilos és megengedve nincs, mert a képviselők jogainak gyakorlatát lehetet­lenné teszi, magyarán kijátsza. A házszabályok 122. §-a ugyanis világosan előírja, hogy a ház­nak minden egyes bizottsága albizottságokra oszolhatik, azonkívül pedig, a mi kötelessége is minden bizottságnak, jelentéseiket, illetőleg ja­vaslatukat előadói által irásba foglalva terjesztik elő. Ki az itt a képviselőházban, a ki tudo­mással ne bírna arról, hogy minden bizottság ülésében évtizedek óta elfogadott gyakorlat az, hogy a bizottság első ülésén benyújtott törvény­javaslatnál arra szorítkozik, hogy a törvény­javaslatnak előadója választatik meg és csak, mikor az előadó már megválasztatott, tűzetik ki az érdemleges tárgyalás. Ennél az esetnél ezt sem tartották meg, hanem nyomban belementek az érdemleges tárgyalásba és letárgyalták egy egész, vagy negyedóra alatt azt a törvényjavas­latot, a mely az ország jövendő sorsa felett négy hónapra van hivatva intézkedni. De, t. kép­viselőház, a házszabályok 124. §-a bizottságok­ban feltétlenül biztosítja a bizottság kisebbségi tagjainak azt a jogát, hogy különvéleményt nyújthassanak be. Miként lett ez a dolog itt három bizottsági tagra nézve egyszerűen ki­játszva és lehetetlenné téve ? Méltóztattak hallani — és ezt ténybelileg konstatálni akarom, — először, hogy a ház tegnapi ülésében jelentetett be ezen törvényjavaslat; méltóztattak hallani és ténybelileg konstatálom, 15* *

Next

/
Thumbnails
Contents