Képviselőházi napló, 1896. XVII. kötet • 1898. szeptember 5–október 29.

Ülésnapok - 1896-335

148 335. országos ülés 1898. október 15-én, szombaton. hogy a bizottsági ülés a képviselőház tagjainak szétoszlása után lett a táblára kiírva; konsta­tálom továbbá, hogy a törvényjavaslat maga ma reggel osztatott ki a képviselők között. (Zaj és nyugtalanság a jobboldalon.) Konstatálom továbbá még egyszer, hogy a törvényjavaslat maga, ma reggel osztatott szét a képviselők között. Már most a pénzügyi bizottságnak tagja gróf Zichy János, tagja Gulner Gyula, tagja Tomcsányi László képviselő úr, tagja Justh Gyula képvi­selő úr. (Felkiáltások jobbfélől: Sohasem volt ott!) Tudom, hogy nem volt ott; hiszen azért panasz­kodom, hogy nem volt ott. (Nyugtalanság jobb­félől.) Hogy azonban valamely képviselő telje­síti-e kötelességét, részt akar-e venni a bizott­sági ülésen, vagy nem : e tekintetben én magamat sem hivatottnak, sem jogosítottnak nem érzem arra, hogy bármi tekintetben kritikát gyakoroljak ; de nem erről vau szó, hanem arról, t. képviselő­ház, hogy lehetséges-e az, hogy a pénzügyi bizottság elnöke lehetetlenné tegye a képviselők­nek a megjelenést azzal, hogy oly módon tár­gyaltassanak a törvényi avaslatok, a mely mellett azok érdemleges tárgyalásáról a képviselők még csak tudomással sem bírnak. És ha az én t. barátom, Justh Gyula nevének említésénél azt mondják, hogy egyszer sem látták ott, van sze­rencsém hivatkozni arra, hogy részt vett és biztosítom róla, hogy kellő időben részt is fog venni; de arra azután nem hivatkozhatik az én igen tisztelt barátom, hogy Tomcsányi Lászlót és Gulner Gyulát sem látta a pénzügyi bizott­ságban. Én nem vagyok hivatva azon képviselő urak meggyőződését tolmácsolni, vagy helyettök álláspontot foglalni, de én csak arra való hivat­kozással, hogy a házszabály biztosítja a bizott­sági tagnak a külön véleményadás jogát, nem akarom megengedni, hogy szó nélkül oly pre­czedens alkottassák itt, a mely a bizottság el­járásárai ezen esetleg benyújtandó kisebbségi véleményt egyszerűen lehetetlenné teszi és kizárja, mert ez nem volna egyéb, mint csíny, és meg­kezdése egy eljárásnak, a mely az alkotmány­nak alapjaiból kiforgatására vezet. Nem tudom, mi lesz a sorsa az egész nagy kérdésnek, a mely közöttünk véleményeltérésre ad okot, de bármi legyen a sorsa, azon első stádiumában a dolognak, a hol alkotmányellenes csínyt czélzó eljárást statuálnak, konstatálnunk kell azt, hogy ez az eljárás a többségnek hozzá­járulásával, helyeslésével történik-e, hogy a képviselőknek lehetetlenné tétetik a házszabályok­ban biztosított jogok gyakorlása, lehetetlenné tétetik a törvényjavaslatok tárgyalásánál való részvétel azon módon, hogy megtartatik egy bizottsági ülés, mielőtt maga a törvényjavaslat ki volna osztva a képviselők között. A mi engem illet, engem ez a dolog abszolúte nem lep meg. Másokat talán meglephet, de én dokumentálni fogom, hogy erről az eljárásról nekem már régi idő óta előzetes tudomásom volt. Bármiként legyen is azonban a dolog, én ma­gam ad personam csak nagy köszönettel tar­tozom Bánffy Dezső úrnak és kormányának, hogy legalább az ország figyelmét felhívta arra, és az ellenzék figyelmét felhívta arra, hogy ők már készen vannak arra is, hogy a házsza­bályok kijátszásával tegyék maguknak lehetővé a kormányzást. (Úgy van! Úgy van! a szélső­baloldalon.) Én ezért csak hálás köszönettel tar­tozom. A kérdés csak az, hogy a többség maga akar-e szolidaritást vállalni ilyen törvénytelen és a házszabályt újból megsértő eljárással, igen vagy nem? (Mozgás és zaj a jobboldalon.) Ezzel tisztában kell lennünk. Azért, t. ház, most tisztán és kizárólag a házszabályokra hivatkozással ezen javaslatnak a bizottsághoz való visszautalását indítványozom, arra való tekintettel, hogy a képviselő urak jogának a házszabályokban biz­tosított módon való gyakorlása minden képviselő számára lehetővé tétessék. Határozottan és vilá­gosan ismétlem, hogy e perczben én csupán a házszabályok szempontjából tárgyalom a kérdést és azon esetre, ha ezen indítványom elutasíttat­nék, fentartom magamnak a jogot az előadó úr propozicziójának azon részéhez hozzászólani, vajon a házszabályok mellőzésével tűzessék-e ez napi­rendre, vagy sem. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Mert ezzel tisztában kell lennünk, t. ház. A meny­nyiben számíthatnék a t. többség támogatására a házszabályok védelmében . . . (Mozgás és derült­ség jobbfélől.) Bocsánatot kérek, t. képviselő urak, ha önök közül feláll valaki és igazolni fogja előttem azt, hogy a házszabályok nincsenek megsértve; (Helyeslés a szélső baloldalon.) hogy az a tárgya­lási mód a parlament méltóságának megfelelő és helyes: (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) nemcsak vissza fogom vonni indítványomat, hanem töre­delmes őszinteséggel kérek bocsánatot (Helyeslés a szélső baloldalon.) Addig azonban, t. ház, míg a házszabályok 118. §-a nekem és másoknak jogot biztosít arra, hogy a törvényjavaslatoknál indít­ványokat tehessek a bizottságban, és addig, míg megtörténhetik az, hogy én ma kapom meg a törvényjavaslatot, a melyről azt olvasom, hogy tegnap tárgyaltatott le a bizottságban: addig szeretném azt az embert ismerni, a ki a ház­szabályok szempontjából megvédi azon állás­pontot, hogy az ily eljárás lehetséges ... (Zaj.) Azért igen tisztelt ház, a magam részérő], hogy a házszabályoknak ilyen durva megsértése és a képviselői jogoknak kijátszása be ne követ­kezhessek, és ha bekövetkezik, hivatkozhassam arra, hogy az a többség szolidaritásával tör-

Next

/
Thumbnails
Contents