Képviselőházi napló, 1896. XVII. kötet • 1898. szeptember 5–október 29.

Ülésnapok - 1896-328

328. országos Illés 1898. szeptember 26-án, hétfőn. 117 intézett hozzám a rendőrség viselkedése tárgyában, a Lepsényi Miklós képviselőnek május 24-én történt bántalmazása alkalmával. Ezen interpelláeziónak első pontjában azt kérdi az interpelláló képviselő úr (olvassa) : »1. Van-e a t. miniszter úrnak tudomása arról, hogy május 24-én déli 1 órakor Lepsényi Miklós képviselő urat a képviselőház előtt egy képviselőkből és nem képviselőkből álló csoport tettleg bántalmazta ?« Erre ki kell jelentenem, hogy igenis, részint a hírlapokban, részint a házban is szóvá tettek alapján van tudomásom róla. A második kérdés ez (olvassa): »2. Van-e tudomása, illetve szándékezik-e tudomást venni arról a t. miniszter úr, hogy miként történhetett meg ezen bántalmazás, holott ugyanakkor, épen ezen bántalmazás megakadályozása czéljából, számos rendőr volt jelen?« Erre felvilágosításul azt válaszolhatom, hogy igenis, a rendőrség hírét véve annak, hogy tüntetés készülődik, a maga részéről megtette a preventív és előkészítő intézkedéseket. Hogy mégis megtörténhetett az, hogy az illető képviselő urat bántalmazták, okát abban leli, hogy 8 a ház ülésének berekesztése után nem azonnal távozott, hanem egy félóra múlva és akkor sem a főajtón, a hol a rendőrség az intézkedéseket megtette, hanem olyan mellékajtón távozott, mely már az ülés közvetlen bevégeztével lezáratott, tehát arról a rendőrségnek nem lehetett sejtelme sem, hogy ott fog a képviselő úr távozni. így történhetett meg a rendőrség előkészületei daczára is a bántalmazás. A harmadik kérdés ez (olvassa): »3. Van-e tudomása, illetve szándékozik-e tudomást szerezni a t. miniszter úr arról, hogy a rendőrség a bántalmazókat, noha azokat tetten érte, sőt kezében voltak, mert hisz a tettesek a rendőrség tagjaival is dulakodtak, még sem tartóztatta le, mint azt más, kisebb jelentőségű esetekben kötelességszerüleg meg szokta cselekedni?* Igenis, erről is van tudomásom, de nem tartóztatta és nem tartóztathatta le a rendőrség a bántalmazókat, mert ennek egyáltalában szüksége nem merült fel; mert először a képviselő urak személye és egyénisége ismeretes volt, személyazonosságot nem kellett kideríteni; másodszor nem forgott fenn annak a gyanúja, hogy a képviselő urak akár megszöknek, akár pedig az ő szabadlábon maradásuk által a vizsgálat objektív lefolyását meghiúsíitathatja; harmadszor pedig azért, mivel ebben a kérdésben, mely előreláthatólag a járásbíróság előtti vétség vagy pedig a rendőrség előtti kihágás kérdéseként lett volna elbírálva, előzetes letartóztatásnak szabályaink szerint helye nem volt, tehát mindezeknél fogva a rendőrség nem látta helyénvalónak a letartóztatást. Negyedszer azt kérdi tőlem a képviselő űr, hogy: »Indított-e, illetve szándékozik e indítani vizsgálatot a t. miniszter úr az illető rendőri közegeknek ezen ügyben mindenesetre szokatlan és feltűnő viselkedése miatt —• s mi azon vizsgálatnak eredménye ?« Kijelenthetem, hogy miután egyáltalában semmi olyas nem történt, a mi a rendőrségnek eljárását akár szokatlannak, akár pedig feltűnőnek mutatta votna, miután a rendőrség a maga hivatását teljesítette, teljesítette pedig teljes pártatlansággal és 'kötelességérzette], nem láttam szükségét annak, hogy a rendőrség ellen vizsgálatot indítsak. (Helyeslés jobbfelöl.) Kérem a t. házat, méltóztassék ezen válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Kérem azon képviselő urakat, kik a miniszter úr válaszát tudomásul veszik, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház a miniszter úr válaszát tudomásul veszi. Következik a miniszterelnök úr válasza Visontai Soma képviselő úr interpellácziójára az orosz czár békemanifesztuma tárgyában. (Halljuk! Halljuk!) B. Bánffy Dezső miniszterelnök: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Visontai Soma képviselő úr e hó 7-ikén tartott ülésben interpellácziót intézett hozzám az iránt, vájjon külügyi kormányunk minő álláspontot foglal el azon javaslattal szemben, melyet Muraview gróf notifikált II. Miklós orosz Czár ő Felségének rendeletéből és melylyel egy nemzetközi értekezlet egybehivását indítványozta abból a czélból, hogy az a világbéke biztosításával és az összes európai államokra nehezedő katonai költségek apasztásával foglalkozzék ? T. ház! A képviselő úr interpellácziójára vonatkozólag, mielőtt nyilatkoznám, méltóztassék — hogy lehetőleg rövidre fogjam az egészet — megengedni, hogy a bevezetés után és az ismételten feltett »tekintvék« után (Derültség balfelöl.) interpelláczióját olvassam. Azt kérdi a képviselő úr: » Hajlandó-e a miniszterelnök úr felvilágosítást adni, vájjon külügyi kormányunk mily állást foglal el az orosz czár békejavaslatával szemben; hajlandó-e a miniszterelnök úr az alkotmányunk által biztosított jogkörében odahaíni és minden befolyását érvényesíteni, hogy a II. Miklós orosz czárnak úgy a monarchia, valamint különösen Magyarország érdekei szempontjából kiválóan figyelemre méltó javaslatát külügyi kormányunk barátságos támogatásában részesítse, a konferenczia létrejöttét és a javaslatban felvetett eszmék érvényesülését előmozdítsa?*