Képviselőházi napló, 1896. XVII. kötet • 1898. szeptember 5–október 29.
Ülésnapok - 1896-328
118 328. országos Ölés 1898. szeptember 26-án, hétfőn. Erre a kérdésre, t. ház, válaszolom, miszerint a közös külügyminiszter ezen oly nagyjelentőségű és nemes kezdeményezést megelégedéssel és a legmelegebb rokonszenvvel fogadta, és ennek következtében és ennek megfelelően értesítette is az orosz kormányt, hogy ő császári és apostoli királyi Felségének kormánya ily békekonferenczia tartására irányzott tervét szívesen fogadja, a lehetőség szerint támogatja és ezen konferenczia elé bizonyára semmi nehézséget nem fog gördíteni. Ez az, a mi, t. ház, a dologra vonatkozólag eddig történt, a mit elmondottam. Miután a képviselő úr azonban azt is mondja és kérdi, hogy vájjon kötelességszeriíleg ezen törekvését én a külügyi kormánynak miként támogatom és Ítélem meg, ki kell, hogy jelentsem és azt hiszem, hogy ezt felesleges is kijelentenem, miszerint ezen törekvést én a magam részéről helyeslem és a közös kormánynak, illetőleg a külügyminiszternek erre vonatkozó törekvését az 1867 : XII. törvényczikk 8. §-ában nekem biztosított jogomból kifolyólag a legerélyesebben támogatni hajlandó vágyók és óhajtom is, hogy ezen most még csak kezdetben levő akczió kedvező eredményre vezessen. (Helyeslés.) Szükségesnek látom még megjegyezni, a mi különben köztudomású, hogy az orosz javaslat az összes kormányoknál nagyon rokonszenves fogadtatásra talált; azonban ismerem és nem kicainylem azon nehézségeket sem, melyek ezen nagy eszme gyakorlati megvalósításának útjában állanak. Ezt kivántam a képviselő úrnak interpellácziójára felelni. Kérem a t. házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés.) Visontai Soma: T. ház! Interpellácziómnak épen az volt a ezéíja, hogy megállapítassék hivatalos úton, vájjon külügyi kormányunk menynyiben támogatja az orosz ezár ő Felsége által kezdeményezett ezt az eszmét, hogy a népek teherviselési képességéhez arányítva, lehetőleg bizonyos lefegyverzés történjék a hadseregek keretén belül és hogy egy oly konferenczia hivassék egybe, a mely ezt, valamint ezzel kapcsolatban az államok békéjét is lehetőleg . biztosítsa. Az igen t. miniszterelnök úr, szerintem legalább, interpelláczióm tartalmának megfelelőleg teljesen kielégítő választ adott akkor, midőn közli velünk, hogy a külügyi kormányunk a czár békeeszméjét és ennek megvalósítását támogatja. Ez örvendetes ténykedés azt hiszem, nemcsak Ausztria-Magyarországra nézve, de mindazon nemzetekre és népekre örvendetes hatást fog gyakorolni, a melyek bizonyára már régen óhajtják, hogy hivatalos úton tudják meg az egyes államok magatartását az orosz czár kezdeményezésével szemben. Ezt részemről csak helyeslőleg vehetem tudomásul, a mint hogy kielégít a t. miniszter úr válaszának az a része is, a mely azzal foglalkozik, hogy 8, mint Magyarország alkotmányos miniszterelnöke, az alkotmány által számára biztosított jogkörön belül mindent elkövetett eddig és el fog követni jövőre is, hogy az a nagy eszme, a mely a népek terhén könnyíteni van hivatva, mielőbb meg val ósíttassék. Kétségtelen azonban, t. ház, hogy e mellett a társadalomnak az a feladata, hogy az emberiség békéjének eszméjét tovább fejleszsze, ezentúl is feumarad. Senkisem képzelheti, hogy bárki is, nem tudom minő utópiák megvalósítását ezélozza, de úgy vélem, hogyha akkor, a mikor a magyar nép a legnagyobb közterhek alatt roskadoz, ebbe a szomorú állapotba egy kis világosság dereng belé, a mely reményt nyújt arra, hogy a jövőben ezen az állapoton csak némileg is könnyíteni fognak, az ilyen nyilatkozatotminden népképviselő esak helyeslőleg veheti tudomásul és így az én álláspontom sem lehet más. Ennélfogva a t. miniszterelnök úr válaszát helyeslőleg és köszönettel tudomásul veszem. (Helyeslés.) Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a miniszterelnök úr válaszát tudomásul venni? (Igen!) A ház a miniszterelnök úr válaszát tudomásul vette. Ezzel a mai nap napirendje ki van merítve, s minthogy a jövő ülés iránt van már határozat, az ülést bezárom. (As ülés végződik d. e. 11 óra 50 pereskor.)
