Képviselőházi napló, 1896. XVI. kötet • 1898. május 4–junius 28.

Ülésnapok - 1896-297

84 297. országos ülés 1898. május 12-én, csütörtökön. Különben ne méltóztassék azt hinui, hogy még a postatakarékpénztárnál rendelkezésére álló egész összeg is elégséges volna a szükséglet kielégí­tésre és pótolni a kötvény kibocsátását. A t. képviselő úr maga U konstatálta, hogy a posta­takarékpénztárnál rendelkezésre áll mintegy 16 miliól. Csakhogy ez nem volna egész összegéhez felhasználható, mert úgy a törvény rendelkezése, mint a dolog természeténél fogva kell, hogy a postatakarékpénztár mindig rendelkezzék bizo­nyos mennyiségű folyó pénzkészlettel, melyet le nem köthet. Legjobb esetben tehát a betétállo­mánynak csak egy része volna felhasználható, a minek ha a kellő b'ztonság meglesz, nem is fog útjában állani semmi, és a kormány meg­teszi a szükséges intézkedéseket. A határozati javaslat 2. pontja igy hangzik (olvassa); »hogy a jegybank a szövetkezetek váltóit a mindenkor bankkamatláb mellett le­számítolja.* Ez ma is megvan. Vannak egyes szövet­kezetek, a melyek mint a jegybank mellékhelyei szerepelnek és szövetkezeti váltóknak leszámí­tolásával a jegybank ma is foglalkozik. Hogy azonban kötelezőíeg kimondassék, hogy a jegy­bank minden szövetkezeti váltót leszámítoljon, ez nem kívánható, mert ellenkeznék a jegybank mint olyannak természetével. Mert bármilyen jók is azok a szövetkezeti váltók, azt mondani, hogy azok mindig a lejárat idején pontosan be­váltatnak, nem lehet. A bank tehát igenis teszi ma is, kétség­telenül tenni fogja jövőre is azt, hogy a szövet­kezeti váltókat eszkomptáltatja, és ha meglesz a központi intézmény, mindenesetre kedvezőbb helyzetbe jut a bank e tekintetben és sokkal nagyobb mérvben ki fogja fejthetni ebbeli tevé­kenységét, de azt kimondani kötelezőíeg, hogy abank minden szövetkezeti váltó köteles eszkomp­tálni, elfogadni, azt úgy hiszem, nem lehet. így állván a dolog, nem tudom, hogy a hatá­rozati javaslat 3. pontja mire czéloz. Az van ugyan benne, hogy a mezőgazdasági hitel álta­lában a jegybank üzletkörébe felvétessék. T. képviselőház! A váltó-eszkomptra nézve már nyilatkoztam; már a másik része a mező­gazdasági hitelügynek, tudniillik a jelzálog-hitel ügy a legnagyobb mértékben fel van véve a bank üzletkörébe és köztudomású dolog, hogy ezt a bank Magyarországon sokkal nagyobb mértékben kultiválja, mint Ausztriában és ennek következtében ma a bank az egyik legolcsóbb jelzáloghitelforrás. Nem tudom, a t. képviselő úr mit kivan ezentúl még a banküzlet körébe Utalhatni, . . , M Barta Ödön: Csak a váltóhitelt! Lukács Lászlő pénzügyminiszter;.. . de bármiképen álljon is a dolog, azt, hogy a bank üzletköre mire terjesztessék ki és mire ne, azt a kérdést ennek a törvényjavaslatnak a ke­retében megoldani nem lehet, annak a helye abban a törvényben van, a mely a bankszaba­dalom megújításáról szól, a melyben addig, a meddig józanul el lehetett menni, a kormány gondoskodott, hogy a bank a maga működési körét a mezőgazdasági ügyre is kiterjeszsze, s azt hiszem, hogy ezen kérdés ott lesz ezzel kap­csolatosan megoldható. (Helyeslés a jobboldalon*) Ezekből méltóztatott látni, hogy a határozati javaslatnak egy része felesleges, másik része pedig el nem fogadható, s azok után nem marad más hátra, mint hogy arra kérjem a t. házat, hogy a határozati javaslatot mellőzni méltóztas­sék. De kérem egyszersmind a t. házat, mél­tóztassék lehetővé tenni a kormányra nézve, hogy ez a társadalmilag, hítelügyileg és pénzügyi­leg is és nőnden tekintetben nagyfontosságú kérdés sikeresen legyen megoldható. (Helyeslés a jobbo'dalon.) A kormány köszönettel fogadja ugyan azt, ha a t. ellenzék általánosságban egyik vagy másik javaslatát elfogadja, de méltóztassék meg­engedni, ha ez az elfogadás olyan kritikával történik, mint a hogy ezzel a törvényjavaslattal szemben a kritika gyakoroltatik : ez előzetesen diszkreditálja az egész dolgot, (Élénk ellenmon­dás a bal- és szélső baloldalon.) is így lehetet­lenné teszi, hogy a legjobb szándékkal és az a czél eléressék, a melyet mindannyian — meg vagyok győződve — őszinte buzgalommal el akarunk érni A támogatásnak ez a módja na­gyon hasonlít ahhoz a támogatáshoz, a melyben a t. néppárt részesíti a javaslatot, mely párt azt mondja, hogy talán a harmadik olvasásnál hajlandó lesz a javaslatot elfogadni, egyelőre azonban jobbnak tartja azt még általánosságban is elutasítam. (Derültség a jobbóldalon.) Kérem a javaslat elfogadását. (Hosszantartó, élénk helyeslés a jobboldalon.) Hock János jegyző: Kossuth Ferencz! Kossuth Ferencz: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Alig érzem s/ükségét, hogy a t. mi­niszter úr által előadottakra reflektálják, mert megvallom, bármikép figyeltem előadására, abban érveket, valódi érveket fellelni nem tudtam. Igye­kezett lerombolni a függetlenségi párt nevében beadott javaslatot, de a leró ibolás nem sikerült, mint a hogy nem sikerült azt kimutatni, hogy ha egy kötvénynek az árfolyama 97 forint és nominális értéke 100 forint, a 3 forint különb­ség nem veszteség, mert az, hogy a veszteséget miképen lehet felosztani, nem törli el a veszte­séget, csak felosztja, és ha húsz évről van szó, még kevesebbet ér az érvelés, mert húsz év alatt a szövetkezetnek tagjai mindenesetre nagyon is változni fognak. (Halljuk!)

Next

/
Thumbnails
Contents