Képviselőházi napló, 1896. XVI. kötet • 1898. május 4–junius 28.
Ülésnapok - 1896-297
85 297. országos tilés 1898. május 12-én, csütörtökön. tartalékalapok megerősödnek, ez az árfolyamveszteség, a mely magában véve — a mint említettem — igen csekély, részben vagy egészben a tartalékalapra háríttasäék és így az adandó kölcsönök még olcsóbbakká tétessenek. (Helyeslés & jobboldalon.) Azt hiszem, t. képviselőház, ezekből méltóztattak meggyőződni, hogy azok a 8—14°/o-os kamatozások, azok a 15°/o-os külön terhek, a melyeket Komjáthy Béla és Barta Ödön képviselő urak kiszámítottak, csakis a képzelődésben ]éteznek ;# (Igás! Úgy van! a jobboldalon.) Barta Ödön: Majd meglátjuk! Lukács László pénzügyminiszter: Apponyi Albert képviselő úr igen erős szemrehányást tett a kormánynak nem azért, hogy az itt kibocsátandó kötvényeket kedvezményekben részesíti, hanem azért, mert hasonló kedvezményekben részesítette az 1897 : XXXII. törvényczikk által olyan vállalatoknak kötvényeit is, a melyek nyerészkedésre alakultak. Hát én megvallom, nem birom felfedezni, hogy miben találja fel a t. képviselő úr azokat a hasonló kedvezményeket, a melyeket azoknak a vállalatoknak a törvény biztosított volna. Ismeretes dolog, hogy akkor, mikor az 1897 : XXXII. törvényczikket megalkottuk, egy aránylag meglehetős nagymennyisége volt már forgalomban oly kötvényeknek, a melyek törvény által szabályozva nem levén, valóban veszélyt képeztek a közhitelre nézve, mert i^en könnyen megtörténhetett volna, hogy bonyodalmas időben azok tömegesen visszavándorolnak az országba. Ez tette szükségessé annak a kérdésnek megoldását és azzal kapcsolatosan gondoskodott a kormány annak lehetővé tételéről, hogy bizonyos nagyfontosságú más közgazdasági feladatok kielégítése — nemcsak a viczinális vasutak kiépítésének szükséglete, nemcsak a községi, megyei és más szükségleteknek, hanem egyszersmind a telepítési, parczellázási és ezekhez hasonló szükségleteknek olcsóbb kölcsön útján való kielégítése is — lehetővé tétessék. Én nem tudom, t. ház, vájjon azon intézetekre nézve, a melyekre az a törvény vonatkozik, valami különös kedvezményt képeznek-e azok a határozmányok, melyek az említett törvényben foglaltatnak. Mert az, hogy az alapszabályokban szigorú intézkedéseket kell felvenni a kötvények kibocsátása tekintetében, (Zaj! Halljuk !Halljuk!) hogy külön biztosítéki alapot kötelesek létesíteni a kötvények érdekében, hogy ezen külön biztosítéki alapot mikép kell elhelyezni és mikép kell jövedelmezővé tenni, hogy mily összeg erejéig bocsáthatók ki ezek a kötvények, hogy mily arányban kell ezeknek állni a biztosítéki alappal szemben, mikor kell ezeket a forgalomból visszavonni, minő felügyelet alá helyeztetnek ezek a kötvények ; egyszóval hogy a legszigorúbb intézkedéseket kell bevenni az alapszabályba, hogy az valami különös előny, vagy kedvezmény lett volna azokra az intézetekre, ezt én nem tudom belátni. Az előny igenis meg volt a közhitel szempontjából, hogy biztosíttatott és törvényes alap adatott azoknak a kötvényeknek ég azok bonitásának; de hogy új, eddig nem élvezett kedvezményeket nyertek volna azok az intézetek, ez a tétel még bebizonyításra vár. T. ház! Feladatomul tűztem ki, hogy pénzügyi kérdésekkel fogok foglalkozni, a többi kérdésekre t. barátom, az igazságügyminiszter úr fogja észrevételeit megtenni, azért nem akarok reflektálni az előttem szólt t. képviselő úrnak arra a fejtegetésére sem, a melyből kihozta, hogy a pénzügyminiszter lesz a közgyűlés elnöke, jegyzője és tagja. (Derültség jobbfelől.) Polónyi Géza: Úgy is van! Lukács László pénzügyminiszter: A részletes tárgyalás folyamán valószínűleg alkalmunk lesz majd ezt a kérdést tisztába hozni. Én ez alkalommal csak annyit kívánok megjegyezni, hogy miként méltóztatnak látni, ebben a törvényjavaslatban oly kérdések közül, a melyek az alapszabályok körébe tartoznak, csakis egy pár legkardinálisabb dologra nézve van határozmány. Minden egyébre nézve szabadon van tartva a közgyűlés rendelkezése. Polónyi Géza: A kormánynak! Lukács László pénzügyminiszter: Bocsánatot kérek, n közgyűlés nem fog a kormányból állani, mert a közgyűlésen remélhetőleg lesznek alapítókés egyszersmind szövetkezetek is. Ha a kormány már ebben a törvényjavaslatban megkötötte volna az alapítóknak és részvényeseknek kezeit, akkor azok joggal panaszkodhatnának jogaik megszorítása miatt; míg így nyitva van az út és meg van adva a mód, a mint a t. képviselő urak is meg fognak győződni, hogy az illető érdekeltek, a kiknek exiszteneziáját közelről érdekli ez az ügy, teljes mértékben érvényesíthessék befolyásukat az alapszabályok megalkotásánál. (Helyeslés a jobboldalon.) Makfalvay Géza képviselő úr szintén egy súlyos váddal illette a kormányt és ezt a vádat gróf Apponyi Albert t. képviselő úr ma ismételte, a midőn felhozta azt, hogy abban az esetben, ha a 47. §. utolsó pontjában foglalt intézkedés fentartatik, a központon kivtíl álló szövetkezetek mind meg fognak fojtatni. Hát, t. képviselőház, én ezt a vádat szintén a dolog félreértésére vezetem vissza. És hogy ezt megvilágítsam, leszek bátor visszatérni annak a történetére, hogy miért és mikép jött ez az intézkedés a törvényjavaslatba. (Halljuk! Halljuk!) Az a kormány, t. képviselőház, a melyet a t. képviselő urak nap-nap után azzal
