Képviselőházi napló, 1896. XVI. kötet • 1898. május 4–junius 28.
Ülésnapok - 1896-316
438 316. országos ülés 1898. jnnlns 17-én, péntefcea. A liberalizmus felett már szintén ítéletet mondottak a nemzetek.« — »Szeretet, béke és nyugalom, ezek tudniillik a liberálisok, kormány-, állami, közigazgatási tisztvisetö'k mást nem érdemelnek, mint hogy könyörtelenül életüktől megfosztassanak. (Zaj a jobboldalon.) így néznek ki a liberálisok, a kik csalárdul, hamissággal ámítják a népet, a melyet aztán ki is rabolnak.« — »k mit liberálisok túlkapásairól, hamisságáról, csalásairól, semmirevalóságáról, bátorságáról hallottunk, az tiszta igazság.« — »A zsidó, miként a farkas, arra törekszik, hogy erkölcsileg és anyagilag is a keresztényt tönkretegye, elpusztítsa, felfalja, mert hisz' vallása a Talmud azt így parancsolja.« A »Christliches VolksblatU, szerkesztik: Lepsényi Miklós és Németh Gellért, (Élénk derültség jobbfdol.) a következőket írja (olvassa): »A kormány a katholikus pénzeket katholikus czélokra zsugorian, protestáns és zsidó czélokra pedig bőségesen fordította; a katholikus javakat mamelukoknak adta haszonélvezetbe, püspököknek és ejyéb méltóságviselőknek csakis a liberalizmus hű szolgáit neveztette ki. Kövessétek -— így szól az igaz katholikusokhoz — a püspököket és papokat! A mi protestáns testvéreinknek, a zsidóknak, a czivilis papoknak, anyakönyvi vezetők, a községi jegyzők, írnokoknak, a liberális korteseknek, vagy egyéb individuumoknak, kiknek kellemesebb a korcsma, mint a templom, többet káromkodnak, mint imádkoznak, nincs szavuk, — t. i. az autonómiai választásokhoz. Azok mind tolvajok, orgazdák, rablók, gyilkosok, (Élénk ierültség.) a mint ezt a mindennapi tapasztalat mutatja. így néznek ki a faczér zsidókölkök által felizgatott szocziálisták. A politikai foglyok szabadon bocsátását követelték 1848-ban. S ma azt hangoztatják — t. i. a liberális kormányzat, — a katholikus papokat börtönbe hurczoljátok, hanem hagyjátok szabadon csalni és sikkasztani azokat, a kik a kormánypártot szolgálják.« (Nagy zaj a jobboldalon.) Kubinyi György: Szépre tanítják a népet! Erdély Sándor igazságügyminiszter: Itt van ismét a »Magyar Néplap«, szerkesztik Lepsényi Miklós és Németh Gellért. Ez »autonomiai mozgalmak« czímen a következőket írja: (olvassa): »Mi közük a kóczos zsidóujságoknak a katholikus autonómiához ? Hogy merik a rongyszedő nép kölkei ez ügybe is beütni orrukat? (Élénk derültség.) Nincs rá eset, hogy a szólásszabadság legázolásait az ellenzék megengedné. Nem, ha verekedés lesz is a dologból. Ha Bánffy úr nagyon sokat okoskodik és arczátlankodik, még szert tehet egy-két poflevesre. (Élénk derültség. Zaj a jobboldalon.) Ez a rendszer — t. i. a jelenlegi kormányzat az adózó szegény néptől mindig csak elvesz, hogy a gazdagoknak zsebeit tömhesse. Sobri, Milfay és Bogár Imre pedig épen ellenkezőleg cselekedtek«. Még csak egy pár sort olvasok fel. (Halljuk ! Halljuk !) Kubinyi Géza: Halljuk! Hadd piruljanak ! Erdély Sándor igazságügyminiszter (olvassa): »A zsidó szocziálizmus. Hazát nem szeret, mert az az elve, a mi a legtöbb zsidóé: a hol teletömhetem a bendőm, ott a hazám ! A magyar nép e pióczái, ez átkot képező hitvány fekélyek, e népbolondító zsidókölykök ... a népámító szocziálista-kolomposok. A becsület. A ki csal, az nem becsületes ember. A ki sikkaszt, az se becsületes ember, Bánffy és Perczel ilyen emberekkel czimborálnak, tehát ítéljétek meg milyen becsületesek. (Élénk derültség.) Lopás, lopás, mindenfelé lopás tonik elénk, A sikkasztok pénzt, a választási elnökök egy része szavazatokat, a liberalizmus uépjogokat lop. A börtönök tömve, a templomok üresek. A nép izzad, fárad, dolgozik, nélkülöz, s alig tudja teste mezítelenségét befedni. Hogy a nép hasa korog, hogy vér folyik, hogy a zsandárok puskái ropognak, hogy a katonaság táskáiban éles töltények vannak, hogy a börtönök nem képesek befogadni az elfogottakat, az nem zavarja ezeket a derék urakat. Ok naponként jóllaknak, tehát jólét van; ők akadály nélkül támogathatják Bánffyt, tehát szabadság van, a kormánypárti lapokig a czenzura keze nem ér el, tehát a sajtón nincsenek lánczok. Ma liberálisnak lenni nagyobb bűn, mintha valaki Istenkáromló, csaló, paráználkodó, gyilkos. (Zajos derültség.) Minden liberális tehát, legyen az pap vagy laikus, az ördög szüleménye, (Élénk derültség.) a szatanasz szüleménye és így megvetésre méltó alávaló gazember.« (Élénk derültség.) Igen hosszan tartana hasonló förmedvények és szemelvényeknek, a melyek még nagy számmal állnak rendelkezésemre, a felolvasása. Az ilyen szavak, az ilyen kifejezések eddig e hazában soha elő nem fordultak, nagyon természetes tehát, hogy a józan magyar nép, a czivilizált, művelt ember az ilyen dolgoktól undorral fordul el. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) És ez nagyon helyes is. Sajnos a dologban csak az, hogy annak az egypár papnak a viselkedése, a mely ebben megnyilvánul, a római katholikus papságnak arra a nagy tömegére, a melynek tisztessége, becsületessége és hazafisága előtt ennek az országnak minden fia meghajlik, szintén visszahat. (Igaz ! Úgy van! a jobboldalon.) Mi történt legközelebb, t. ház? Egy ilyen