Képviselőházi napló, 1896. XVI. kötet • 1898. május 4–junius 28.

Ülésnapok - 1896-315

426 815. országos ülés 1898. jnnins 16-án, csütörtökön. hivatalos deklaráczió, másodszor azért, mert a konferenczia titoktartásra kötelezte magát és így nem vagyok abban a helyzetben, hogy a konferenczia tárgyalásairól felvilágosításokat adhassak. Polónyi Géza képviselő úr igen súlyos kifogást emelt a törvényjavaslat ellen, azzal vádolván bennünket; hogy elmulasztottuk azt a feltételt belefoglalni a javaslatba, a mely be volt foglalva a múlt évi czukorprémiumjavaslatba, hogy tudniillik ez csak akkor válik törvénynyé, ha Ausztriában hasonló intézkedések tétetnek. Nagyon jellemző, t. képviselőház, arra nézve, hogy az ellenzéki szelek mennyire változtatják irányukat, ha megemlítem azt, hogy a múlt évben épen azért támadtak bennünket a leghevesebben, mert a múlt évi törvényjavaslatban benfoglaltatott ez a passzus, hogy ezen javaslat csak akkor válik törvénynyé, ha Ausztriában is hasonló intézkedés tétetik: ma meg épen azért támadnak, hogy miért nincs benne ez a passzus. (Derültség és tetszés jobbfelol.) Pedig, t. ház, a mint helyes volt a múlt évben az, hogy benne volt ez a passzus, épen annyira helyes, hogy most nincs benne, mert a körülmények ma nem azonosak a múlt éviekkel. A múlt évben az volt a helyzet, hogy előttünk állott az 1897. év vége, a nélkül, hogy a kiegyezési javaslatok letárgyaltattak volna, tehát nem tudhattuk, hogy a czukor adóztatása tekintetében 1897. végén túl mi fog történni; ennélfogva nem kívántuk magunkat kötelezni arra az esetre, ha Ausztriában recziprok eljárás nem követtetik, és így akkor szükség volt ezen javaslatba bevenni, hogy csak akkor válik törvénynyé, csak akkor kötelezzük magunkat Ausztriával egyforma eljárásra, ha ott is ugyanolyan törvényes intézkedések tétetnek. Ma, t. képviselőház, erre szükség nincsen, mert időközben létrejött az 1898: I. törvényczikk. Ez a törvényczikk, a mint méltóztatnak tudni, az egész vonalon a teljes recziproczitás elvére van bazirozva; ma tehát semmi szükség sem volt ilyen intézkedést a törvénybe felvenni, mert hiszen ez a javaslat az 1898 : I. törvényczikken alapszik. Ha e törvény a recziproczitásnak Ausztria részéről történő megsértése következtében elvesztené hatályát, nagyon természetesen mindaz, a mi arra van építve, szintén hatálytalanná válik, úgy ez a törvényjavaslat is, és ezért nem volt semmi szüksége annak, hogy ilyen intézkedést ebbe a törvényjavaslatba befoglaljunk. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Nagy ellenmondást lát a t. képviselő úr még abban is, hogy míg a mi javaslatunk érvénye csak deezember 31-ig tart, addig az ausztriai javaslat egy egész kampagne-évre terjed ki. Ez igaz, ez így van, és én sajnálom, hogy ennek így kellett lenni, mert beismerem, hogy bizonyos benső ellenmondás van a dologban, a midőn mi egy iparág viszonyairól rendelkezünk, a mely kampagne-évek szerint dolgozik és nem vagyunk abban a helyzetben, hogy ez iparágnak az egész kampagnéra biztosítsuk a termelési feltételeké^ hanem csakis a kampagne-év egy bizonyos részére, vagyis a naptári év végéig. De vájjon mit mondana Polónyi Géza képviselő úr, ha mi az 1898: I. törvényczikkel szemben és annak daczára deezember 31-én túli időre köteleztük volna magunkat, hogy Ausztriával egyforma eljárást kövessünk ? Azt hiszem, nemcsak ő, de az egész ellenzék a legvehemensebb és talán bizonyos mértékig jogilag alapos támadást intézhetett volna ellenünk, hogy oly időre köteleztük magunkat, a mikorra a kölcsönös és egyforma eljárás feltételei nincsenek biztosítva. (Úgy van ! Úgy van! jobbfelől. Mozgás a szélső baloldalon) Ebben óriási jogsérelmet méltóztattak volna látni és akkor ezért támadtak volna meg. Hát, t. ház, nem vagyunk annyira naivak mi se, hogy ott, a hol nem okvetetlenül szükséges, ürügyet szolgáltassunk a t. képviselő uraknak arra, hogy közjogi támadásokat intézzenek a kormány ellen. Polczner Jenő: Nem ürügyet, okot szolgáltatnak bőven. (Derültség a jobboldalon. Mozgás és zaj a szélső baloldalon. Elnök csenget.) Lukács László pénzügyminiszter: T. ház! Még egy súlyos váddal találkoztunk és sajnálatomra ezt nemcsak Polónyi Gréza képviselő úr, hanem ma Horánszky Nándor képviselő úr is ismételte, hogy tudniillik mi segélyt nyújtunk Ausztriának arra, hogy ott alkotmányellenes módon folytattassék a kormányzat; segélyt nyújtunk azért, mert lehetővé teszszük, hogy bizonyos dolgok ott az alkotmány-törvény 14. §-a alapján intéztessenek el. Hát, t. ház, (Halljuk! Halljuk!) midőn erre vonatkozólag válaszomat megadom, egyszersmind azokra is reflektálok, a miket Horánszky Nándor képviselő ár e tekintetben felemlített. Mindenesetre téves magyarázata a törvényjavaslat indokolásának az, hogy abból a szóból, hogy ez a javaslat az osztrák kormánynyal »egyetértőleg« állapíttatott meg, azt méltóztatik következtetni, hogy ez szerződési jelleggel bir. Egyáltalában nem bir azzal, t. ház . . , Horánszky lándors Egyezmény S Lukács László pénzügyminiszter: Nem is egyezmény, hanem miután az 1898: I. törvényczikk hatályának érvénye alatt nekünk egyforma intézkedéseket kell tennünk, tehát valamiképen csak érintkeznie kell a két kormánynak, (Élénk helyeslés a jobboldalon.) hogy tudja, mit akar a másik kormány. Miképen jussak én