Képviselőházi napló, 1896. XVI. kötet • 1898. május 4–junius 28.

Ülésnapok - 1896-315

S16. országos ülés 1898. június 16-án, csütörtökön. 427 annak tudomására, hogy az osztrák kormánynak mi a szándéka, ha nem érintkezem vele, nem kérdezem meg, és nem veszem tudomásul és ő viszont nem veszi tudomásul az én szándékomat? Az egyetértő megállapodás tehát csak annyit jelent, t. ház, hogy közösen megbeszéltük, hogy így kívánunk eljárni, ilyen javaslatot kívánunk előterjeszteni; de semmiféle szerződési jellege ennek a dolognak nincs, valamint az 1898 : I. törvényczikknek se volt, és valamint ott kimondatott, hogy miután nem szerződési alapon jő létre a törvény, tehát közömbös Magyarországra nézve, hogy Ausztriában parlamenti úton, vagy pedig a 14. §. alapján iktattatik-e az törvénybe, épen úgy állunk ezzel a dologgal is, a mennyiben semmiféle szerződési jellege e megállapodásnak nem lévén, nem köthetjük magunkat ahhoz, hogy ott ilyen vagy olyan úton jöjjön létre a törvény; minden úton, mely az ottani alkotmánynak megfelel, létrejöhet Ausztriában a megfelelő törvény. Különben kénytelen vagyok kijelenteni, hogy nem ismerhetem el, hogy a 14. §. alapján való intézkedés Ausztriában bizonyos dolgokban alkotmányellenes volna. (Mozgás és cllenmondások a bal- és szélső baloldalon. Malijuk ! Halljuk! jobbfelöl.) Hiszen a 14. §. kiegészítő részét képezi az osztrák alkotmánynak. (Úgy van! Úgy van! jobb felől. EUemondások a bal- és szélső baloldalon. Elnök csenget.) Bocsánatot kérek, t. ház ! (Halljuk! Halljuk!) A ki ezt nem tudja, az nem olvasta el az ausztriai alaptörvényt, (Úgy van! Úgy van! jobbfélől.) annak fogalma sincs arról, hogy az ausztriai deczember 21-iki alaptörvényben mi foglaltatik. Hiszen a 14. §. az ausztriai deezemberi alaptörvénynek egyik paragrafusa, a mely meghatározza, hogy milyen dolgokat lehet a parlament együtt nem léte esetén császári rendelettel törvénybe iktatni. Ennélfogva míg az osztrák kormány nem terjeszkedik tovább, mint odáig, hogy csak olyan dolgokat iktat a 14. §. alapján törvénybe, a melyek beiktatása meg van engedve: hogy ebben valami alkotmányellenesség volna és hogy mi ezért Ausztriát segítenők arra, hogy alkotmányellenesen járjon el, azt én belátni egyáltalában nem vagyok képes. (Helyeslés a jobboldalon.) Major Ferencz t. képviselő úrnak nyilatkozatára csak azt kívánom még megjegyezni, hogy bár örvendenék annak, ha a képviselő úr lett volna az, ki felfedezte az adóbehajtásnak ezt a rendszerét, a melyet én itt proponálok, — ugyanis ő ezt magának tulajdonította, hogy a múlt évi budget-vita alkalmával ő hozta ezt itt szóba — kénytelen vagyok ezt az örömét megzavarni azzal, hogy kijelentem, hogy ez már három esztendővel ezelőtt fel volt véve a kormány programmjába és ki is volt minden budget-beszéd alkalmával jelentve ós így a nélkül, hogy a szerzői jog iránt vele vitatkozásba kívánnék bocsátkozni, konstatálom egyszerűen, hogy a kormány már ezelőtt régen foglalkozott ezzel a dologgal. (Igaz! Ügy van! j&bbfelől.) Azt pedig, a mit a t. képviselő ár proponált, sajnálatomra nem fogadhatom el, mert a képviselő úr a czukortermelésnek és czukoriparnak jövőjét akarja biztosítani, de én azt hiszem, nagyon he y telén politika volna a jövő biztosítása kedvéért .i jelenlegi czukoripart agyonütni. (Derültség éh tetszés jobbfélől.) Végűi még Horánszky Nándor t. képviselő úrnak egy pár észrevételére vagyok köteles megtenni reflexióimat. A képviselő úr nem fogadja el a szeszforgalmi adóra, valamint a czukor- és sörfogyasztási adóra vonatkozó javaslatokat, mert azt méltóztatik mondani, hogy azok nem szükségesek. Ellenkezőleg, hogy miért szükségesek, azt bátor voltam kifejteni azon észrevételekben, a melyeket Komjáthy Béla t. képviselő úr beszédére tettem, kimutatván, hogy okvetetlenül szükséges egy ilyen átmeneti intézkedés, akár létrejönnek deczember 31-ig a végleges javaslatok, akár nem. Okvetlenül szükséges először a bérlők szempontjából, azután az államkincstár biztosítása saempontjából és harmadszor még azért is, mert csak így tudunk bármely időpontban átmenni egy új rendszerre; mert ha egy újabb esztendőre bérleti úton biztosítjuk az adójövedelmeket akkor egy esztendeig ismét meg van kötve a kezünk és bármilyen kedvező körülmények álljanak is be a tekintetben, hogy egy jobb rendszerre menjünk át, ebben a tekintetben egy esztendő ismét veszendőbe ment. (Igaz! Úgy van! jobbfeläl.) Horánszky Nándor képviselő úr még bizonyos titkos indokokat is sejt lappangani ezen törvényjavaslatok megett, a mennyiben azt mondja, hogy az adóbázis kiterjesztése is bemnifoglaltatik ebben a javaslatban és az átmenet egy másik állapotra. Ez utóbbi tekintetben igaza van, mert ez a helyes és egyedül lehetséges átmenet a mai viszonyok között egy másik állapotra. Azonban az adóbázis terjesztése tekintetében kénytelen vagyok ellentmondani, mert a ma megállapított adóbázis semmi tekintetben nem terjesztetik ki, egyedül a sörnél. Horánszky Nándor: Hát a mezőgazdák kedvezménye ? Lukács László pénzügyminiszter: Bocsánatot kérek, az adóbeszedés természetével az össze nem egyeztethető; mert, mint italmérési adó igenis lehetséges, de mint fogyasztási adó prakticze teljesen kereszttílvihetetíen. Egyebekben periig semmivel sem emelkedik sem a söradónak, sem a ezukoradónak, sem a 54»