Képviselőházi napló, 1896. XVI. kötet • 1898. május 4–junius 28.

Ülésnapok - 1896-313

S70 313. országos filég 1898. jnnins 14-én, kedden. esetre rendkívüli mulasztását képezi az, hogy épen most az államvasutak gépgyárának éléről eltávozott igazgatót, daczára annak, hogy már félévvel az osztrák államvasutak gépgyárához szerződött mint igazgató, a kereskedelmi miniszter mégis meghagyta további négy hónapig az államvasutak gépgyárának élén és ez a t. igazgató úr, daczára annak, hogy 20.000 forint évi fizetést élvezett az államtól, állását felhasználta arra az igazán példátlanul álló hivatali usszaélésre, hogy ezen négy hónapon át összes tehetségét és az államvasutak gépgyárában rendelkezésére álló ninden technikai adatot átszolgáltatott az osztrák államvasutak gépgyára részére. Sőt többet tett. Megtette azt, hogy a gépgyárnál alkalmazott mérnököket, miután ő nagyobb úr volt mint egy miniszter, mert tejhatalommal rendelkezett, kiküldte tanulmányútra Európába, de oly mérnököt, a ki már szerződve volt szintén az osztrák államvasutak gépgyáránál, úgy, hogy az mikor visszajön a tanulmányútról, az állam pénzén szerzett ismereteit, ha egyáltalán szerez, nem a magyar államvasutak gépgyárának hasznosítására fogja fordítani, hanem viszi egyenesen az osztrák államvasutak gépgyárának. Előttem rendkívül feltűnő dolog az, hogy a t. minisztérium mindeddig semmi tudomással nem bírt arról, hogy Förster úr az államvasutak gépgyárának gépmintáit, azon technikai titkokat, a melyek az államvasutak gépgyárának konkurrens képességét egész Európában a legnagyobb színvonalra emelték, az alatt mig ő négy hónapi respiríummal igazgatóskodott, a magyar államvasutak gépgyáránál, mind kiszolgáltatta az osztrák államvasutak gépgyárának, sőt daczára annak, hogy az osztrák államvasutak gépgyára még be sincs rendezve gépalkatrészek készítésére, hogy annak munkát adhasson, ő már előre nagyobb megrendeléseket tett a magyar államvasutak gépgyára részére ; rendelt ott kazánokat, nagyobb mértékben géprészeket, jóllehet az osztrák államvasutak gépgyára csak akkor kezd majd üzembe jönni, mikor Förster Nándor úr ott helyét elfoglalja. 0 tehát nemcsak a személyét vitte át, hanem már előre átvitt a magyar állam terhére nagyobb megrendeléseket. Daczára annak, hogy egy miniszteri rendeletben körül van irva, hogy a gépgyárak igazgatójának mely összegig van joga nagyobb megrendeléseket teljesíteni, sőt egy rendelet van arra is, hogy honnan tartozik beszerezni az államvasutak gépgyárához minden anyagot, a t. igazgató úr ezen rendeletek ellenére az osztrák államvasutak üzemébe tartozó bányákból rendelt meg nagyobb mennyiségű anyagot. Szóval, t. ház, nagyon enyhén fejezem ki magamat, ha azt mondom, hogy ha egy magasrangú állami hivatalnok, a ki miniszterelnöki fizetést húz, a ki tehát nem panaszkodhatik azon, hogy tehetségét és szorgalmát az állam anyagilag kellőkép nem méltányolja, ha az követ el ilyen visszaélést a magyar állam rovására, az az ember egyenesen hazaárulónak tekinthető. (Mozgás a jobboldalon.) igenis a pézügyminiszteri államtitkár úr... Elnök (csenget): Kérem a t. képviselő urat, hogy a parlamenten kivfíl álló egyénekről ilyen kifejezéseket ne használjon. (Zaj.) Polónyi Géza: De ha igaz, akkor a büntető bíróság elé való. Sima Ferencz : T. ház ! Én azt gondolom, hogy képviselői hivatásom körét egyetlen vonallal sem léptem át, a mikor egy 20.000 forint fizetéssel ellátott állami tisztviselőnek az ország anyagi megrontására, egy virágzó, 30 millió értéket képviselő nagy állami gyár konkurrencziak ép ess égének tönkretételére vonatkozó összes eljárásait itt a t. ház színe előtt tárgyalom. Polónyi Géza: Joga és kötelessége! Sima Ferencz: Nem kellemes dolog ezt teljesíteni, sőt a legkellemetlenebb, mert rende8en azt mondják az emberre, hogy ez az úr személyes kérdésekkel hozakodik elő. Azt hiszem, t. ház, ez nem személyes kérdés, hanem az államkormányzat egy ágában elkövetett oly súlyos visszaélés, a melyért akárhol azt az illető minisztert, a kinek felügyelete alá tartozik ez az ügy, vád alá lehetne, sőt kellene helyezni. Nem tudom, de megkérdeztem a pénzügyminiszter urat az iránt, hogy a mennyiben most már Förster Nándor úr onnan elment, s minthogy én nemcsak az itt elmondottakat, hanem még messzebb menő visszaéléseket is, melyeket Förster úr elkövetett, meggyőzően ki tudok mutatni: szándékozik-e a pénzügyminiszter úr, a ki immár képviseli az államvasutak gépgyárát, az illető űr ellen az állam érdekéből kártérítési pert és az általa elkövetett visszaélések folytán a bú'nfenyítő pert is megindítani? Másodszor kérdem a pénzügyminiszter ártól, a mennyiben már most az ő kezébe kerül az államvasutak gépgyárának és ezzel kapcsolatos Összes üzemek vezetése: fenn kivánja-e tartani továbbra is a most ott uralkodó rendszert, nevezetesen azt, hogy e ház tudta és beleegyezése nélkül egy állami üzem vezetője és ennek összes alkalmazottai, mint az államnak valami különösen kegyelt lényei, kivételes fizetésekben és a fizetéseket messze meghaladó jutalékokban részesednek ? Csak az igazgatót említem, a kinek van tizenkétezer forint fizetése és nyolezezer forint jutaléka. Vannak hintái, lovai, parádéja stb. Vannak hivatalnokok, kiknek van kétezer forint fizetésük és 3400 forint jutalékuk van azon a czímen, hogy az üzem jövedelmezőségét nagy mértékben előmozdítják. A kereskedelmi minisztériumban 9-től este 6 óráig mindig ott talá-