Képviselőházi napló, 1896. XVI. kötet • 1898. május 4–junius 28.

Ülésnapok - 1896-311

350 311. országos ülés 1898. június 11-én, szombaton. vannak, a melyek a járvány elleni védekezés költségeit nem hogy felerészben, de egyátaläban nem képesek fedezni: azért egy módosítást vagyok bátor beadni, a mely nem áll egyébből, mint az 1875 : III. törvényczikk rendelkezésének a törvényjavaslat megfelelő szakaszaihoz alkalmazott alakban való fentartásában. Ajánlom elfogadásra javaslatomat, a mely következőleg hangzik (olvassa): »A járványok alkalmával elrendelt hatósági óv- és gyógyintézkedéseknél felmerülő mindennemű költse gek felerészben azon községek terhére esnek, a melynek érdekében a kérdéses intézkedések elrendeltettek, a községeknek beigazolt vagyontalansága vagy túlterheltetése esetén azonban az országos betegápolási alap, vagy ennek kimerültével az állam segélye vehető igénybe«. Ez az indítvány azt vonná maga után, hogy azokban az esetekben, a hol a községek túl vannak terhelve a közterheknek viselésével, sőt teljesen vagyontalanok, ennek a reájuk háruló járvány elleni védekezés költségeinek felerésze is az országos betegápolási alapból lenne fedezendő, azon esetben azonban, ha az országos betegápolási alap végkép kimerülne, ebben a végső esetben az államnak segélye veendő igénybe. Ezt szükségesnek tartom, mert hogyha ezt az intézkedést nem fogjuk ujabban fentartani, a mely intézkedés benn volt az 1875: III. törvényezikkben, akkor ezen szegény községekben a járvány elleni védekezést, azok szűk anyagi viszonyai következtében, teljesen lehetetlenné fogjuk tenni. Ajánlom indítványom elfogadását. (Helyeslés balfelöl.) Molnár Antal jegyző: Heltai Ferencz! Heltai Ferencz: T. ház! az előbb elfogadott terminológia értelmében ezen szakaszban is a »vagyontalan« szó a »szegény«-nyel helyettesítendő. Ez a szó kétszer fordul elő: a 9. §. 2. bekezdésében, az a) pont alatt a 2. és 3. sorban, a hol az van mondva: » vagyontalan egyének*; e helyett indítványozom a »szegény« szót és hogy a. 3 bekezdés b) pontjának 2. sorában »vagyontalan« helyett szintén »8zegény« tétessék. Elnök: Kivan még valaki a 9. §-hoz hozzászólni? (Nem!) Szólni senkisem kívánván, a vitát bezárom. Perczel Dezső belügyminiszter: T. ház! Azon módosítvány, a melyet a szóban forgó szakaszhoz Buzáth Ferencz t. képviselő úr az imént beadott, nem egyéb, mint helyreállítása azon elvi álláspontnak, a melyet ő úgy az általános vita során, valamint a 3. §-nál már kifejtett. Volt alkalmam a t. ház előtt már az általános vita során elmondott beszédemben, valamint a tegnapi napon is kifejteni, midőn a 3. §. volt tárgyalás alatt, okaimat arra nézve, hogy miért tartom én nemcsak szükségesnek, nemcsak gyakorlatinak, de igazságosnak is azt, hogy ezek a költségek úgy állapítassanak meg. hogy felerészben a községet, felerészben pedig az államkincstárt terheljék. Én azon elvi állásponttól, a melyet úgy a bizottsági tárgyaláson, valamint a ház eddigi, tanácskozásainál is e kérdésben elfoglaltam és a melyet egyedül tartok helyesnek, nem térhetek el és épen azért nagyon természetes, hogy ezúttal sem járulhatok hozzá ezen módosítványnak elfogadásához, mert ez az elvnek kiforgatása volna. Méltóztassék meggondolni azt, hogy én magam nagy összegekre rugó tételeket írattam le, a melyek még részint az 1854-iki, részint pedig az 1871-iki kolera idejéből tartattak nyilván a községekben. Ha elfogadjuk azt, a mit Buzáth Ferencz t. képviselő úr indítványoz, akkor rést ütünk a törvényjavaslaton, úgy, hogy jövőre illuzorius lenne azon kardinális intézkedés, hogy a terhet felerészben a községek viselik, mert minden az államra fog ätháríttatni . . . Major Ferencz! Az volna a helyes! Perczel Dezső belügyminiszter:... És másrészt tudjuk, hogy a községek igen nagy része nem bir vagyonnal, csupán a pótadóval tartja fenn magát és hogy túl van-e terhelve pótadóval egy község, azt megállapítani alig lehet. Én tehát nem vagyok azon helyzetben, hogy Buzáth Ferencz t, képviselő úr módosítványát elfogadhassam. Ellenben azon indítványhoz, a melyet Heltai Ferencz t. képviselőtársam beadott, a mely csak konzequens keresztülvitele annak az elvileg elfogadott kifejezés-elcserélésnek, hogy »vagyontalan* helyett »szegény« tétessék, nagyon természetes, hogy hozzájárulok. Elnök: Következik a határozathozatal. A 9. §. a) és b) betűkkel jelzett pontjaihoz Heltai Ferencz nyújtott be stiláris módosításokat, hogy tudniillik »vagyontalan« szó helyett »szegény« szó tétessék. Tekintettel a háznak előbb meghozott határozataira, azt hiszem, kijelenthetem, hogy ezt a két pontot a ház Heltai Ferencz képviselő úr módosításával fogadja el. A szakasz többi pontjai meg nem támadtattak, csupán egy hozzátoldást indítványoz Buzáth Ferencz képviselő úr a szakasz végére. Ennélfogva a szakasz többi pontjaira nézve kijelentem, hogy a ház azokat elfogadja; most bátor vagyok azt a kérdést feltenni, vájjon elfogadja-e Buzáth Ferencz képviselő urnak a szöveg után teendő új g) pontot képező pótlását, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik ezen pótlást elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik) A ház többsége nem fogadja el a pótlást. Molnár Antal jegyző (olvassa a 10. §-t).