Képviselőházi napló, 1896. XVI. kötet • 1898. május 4–junius 28.
Ülésnapok - 1896-303
234 &&• országos Ülés 1898. május 21-én, szombaton. lékben túlságosnak tartom azt a pari számítást. Arról meg vagyok győződve, hogy a kisbirtokosok hitelviszonyaihoz képest itt eredményt elérni, sikerrel működni csak abban az esetben lehet, ha ezen emisszió által oly összeget szerzünk be, a melyet az illető kötvényeknek majdnem pari értékén adhatunk ki. Az nem bir jelentőséggel, ha a kamat i'/a 0 / 0 & ^ a SJ 5°/o lesz is. Mert valószínűleg az államhitel és ezen papírok kamatlába nem lesz egyforma. Mindenütt a világon egészen más kamatlábba] operál az államhitel és egészen más kamatlábat tart jogosultnak a magánhitel. Éti tehát oda konkludálok, hogy igenis ezen emisszió által remélem, hogy néhány millió forintnyi pénzkészlet fog mindjárt kezdetben a szövetkezetek rendelkezésére állni és remélem azt is, hogy idővel, a mint fejlődnek a szövetkezetek, a bizalomnak a szövetkezetek iránt való foko zatos emelkedésével ezen Összegnek nagysága is fokozatosan emelkedni fog. Azonban ha ez az összeg nem is nagy magában véve, mégsem szabad kicsinyelni azt a körülményt, ha a szövetkezet már a megindulás pillanatában a milliók tekintélyes számával rendelkezik. Azért én a kötvények kibocsátására vonatkozó egész fejezetet a teendő módosításokkal együtt a magamévá teszem, de nagyon tévesnek tartanám azt hinni, vagy hinni engedni a hitelt kereső közönség körében, hogy már most megnyílt a bőség szaruja, hogy már most lesz annyi pénz, a mennyi szükséges. Hiszem, hogy a hitelszövetkezetek idővel nagy eredményt fognak felmutatni; de csak idővel, ha már most arra irányozzuk egész akcziónkat, hogy nagyobb eredmények elérése csak a takarékosság és tőkegyűjtés rögös útján lehetséges. (Helyeslés a jobboldalon.) Nem kicsinylem a pillanatnyilag elérhető eredményt sem. Mert hiszen nemcsak az a milliónyi hitel fog szerepet játszani, melyet a központ már kezdetben rendelkezésre bocsáthat. Az az új pénz, mely a vidéknek legdrágább kölcsönökhöz szokott köreibe fog folyni, versenyt fog csinálni azoknak, a kik ma e körök hiteligényét kielégítik s e verseny kényszeríteni fogja a vidéki takarékpénztárakat is, hogy lejebb szállítsák a kamatlábukat. Tehát nemcsak az a pénz lesz olcsóbb, melyet a hitelszövetkezet ad, hanem az olcsóbbá fog tenni más pénzt is. Bocsánatot kérek, hogy az előrehaladott időben a t. ház figyelmét még igénybe veszem, de úgy gondolom, hogy mindnyájunkat az ügy iránti legtisztább szeretet vezet s azt hiszem, csak úgy érhetünk czélt, ha iparkodunk annyi pénzt rendelkezésére bocsátani a szövetkezeteknek, a mennyit csak lehet, de nem ébresztjük azt az illúziót, hogy már most minden igényt ki lehet elégíteni. Ellenkezőleg csak sok százezer ember félretett garasai fogják ezt elérhetni, ha azok jelentékeny tőkévé növik ki magukat. Ezt az utat kell — nézetem szerint — követnie úgy a kormánynak, mint a társadalomnak, A szakaszt különben elfogadom. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Nyegre,.László jegyző: Barta Ödön! Barta Ödön: T. ház ! Csak röviden kívánok rtflektálni gróf Tisza István t. képviselőtársam felszólalására. Én róla, mint pénzügyi bizottsági tagról szóltam, mert azt hiszem, hogy e tagságra meg van a teljes qunlifikácziója. De ha nincs is benne a bizottságban, mindenesetre oly pénzügyi tekintély, kinek Szavaira hivatkozhatom, midőn azt mondom, hogy azok a pénzügyminiszter szavaival a legkardinálisabb ellentétben állnak. 0 nem tartja olyan könnyűnek a felosztást, mint a pénzügyminiszter úr mondta. Azt az árfolyamheli 3—4—5 forint árkülönbséget nem tartja reparcziálhatónak 20 évre. Mert ha annak tartaná, akkor ő, a ki a pénzpiacz alakulását annyira ismeri, a ki maga is foglalkozik záloglevelek kibocsátásával és tudja, hogy az árfolyamot mily mellékkörülmények szokták befolyásolni, nem mondaná, hogy 5°/o-os kamattól sem liad vissza oly czélból, hogy a veszteség kisebbíttessék. Igen jól tudja Ő is, hogy ma, midőn S^^o-os kölcsönön töri a fejét a kormány, midőn a bankok igyekeznek zálogleveleik kamatozását leszáliítan', midőn a földhitelintézet 3.c°/o-es záloglevelekkel próbálkozik, igaz, hogy meglehetős gyenge eredménynyel, milyen eredmény várható B°/o záloglevelek kibocsátásától, a melyeket a kormány legmesszebb menő garancziákkal — még jogászi skrupulusok félretételével is — vesz körűi, melyekre a jogászok azt mondják, hogy csak nagy állami politikai érdekből szabad ezen jogászi skrupulusokat leküzdeni. Maga az igazságügyminiszter is ezen a nézeten volt, tudniillik a törvényes zálogjog engedélyezésével. Ha most ezen garancziákkal körülvett papirost dobnak a piaczra 5°/o kamatozással, mit jelent ez? Vagy azt, hogy a kormány az állam erkölcsi garancziáját nem tekinti értéknek, vagy azt, hogy ezt a papirt előre is kisebb qualifikácziójának tart, mint azokat a papírokat, melyek ez idő szerint a piaczon forognak. Ha kevesebb értékű, akkor* tessék ezt kijelenteni; ne tessék ezen papírnál annyi garancziát keresni, a mennyi egynek sincs, úgymint az ötszörös felelőssége minden tagnak, az ötszörös felelőssége minden szövetkezetnek, ki tagja a központi szövetkezetnek ; a törvényes zálogjog minden szövetkezeti adóssal szemben, a törvényes zálogjog a központ számára minden szövetkezettel szemben, és az államnak erkölcsi garancziája. Ha érték ez az erkölcsi garanczia, akkor azzal oly könnyen dobálódzni nem szabad. (Ügy van ! a
