Képviselőházi napló, 1896. XVI. kötet • 1898. május 4–junius 28.

Ülésnapok - 1896-303

30S. országos illés 1898. május 21-én, szombaton. §25 esetleg más forrásból is kölcsönöket szerezhessen, talán még kedvezőbb feltételek mellett, mint a milyenek mellett a központból kapta, és ezen törekvésében is a központ gyámkodása alatt álljon, nem tartom helyesnek, igazságosnak és a szabad tevékenységgel megegyeztethetőnek. Én tehát részemről csatlakozom előttem szólott igen t. képviselőtársam indítványához, h< gy ezen szakasz töröltessék. (Helyeslés balfelől.) Elnök: Kivan még valaki szólani ezen szakaszhoz? (Nem!) Nem kivan szólani senki. Írott módosítás nem lett beadva . . , Barta Ödön: Nem kellett beadni, mert kihagyást indítványozok! Elnök: Indítványt mindig Írásban kell beadni. Barta Ödön: Nem adom be! Elnök: A kérdés az, elfogadja-e a ház az 59, §-t, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház többsége az 59. §-t változatlanul elfogadta. Következik a 60. §. Molnár Antal jegyző (olvassa a 60. §-t). Nyegre László jegyző: Ma lek Lajos! Mülek Lajos: T. ház! Egész szerényen egy stiláris niódosítványnyal járulok a t. ház elé azon feltevésben, hogy azt, miután érdemleges változtatást nem provokál, méltányolni és elfogadni fogják. (Derültség balfelöl) A 60. §. utolsó bekezdésében a következő szavak állanak (olvassa) : »Az alapszabályok határozzák meg, hogy a központi hitelszövetkezet milyen feltételek mellett zárhat ki valamely szövetkezetet, ügykezelési rendetlenség vagy más ok miatt.« Én nem találom szükségesnek, hogy midőn úgyis bármely ok miatt, a mely a törvény alapján az alapszabályokba felvétetik, ki lehet zárni valamely szövetkezetet, akkor ilyen fölösleges szószaporítás alkalmaztassák: »Ugykezelési rendetlenség vagy más ok miatt«. Elégséges, ha azt mondjuk: » Az alapszabályok határozzák meg, hogy a központi hitelszövetkezet milyen feltételek mellett zárhat ki valamely szövetkezetet.* A szöveg többi része pedig hagyassék ki. Ez irányban vagyok bátor módosítványt beadni s annak elfogadását kérni. (Általános helyeslés.) Elnök !Kivan még valaki szólani ? Ha senki, a vitát bezárom. Következik a szavazás. / Az első három bekezdés ellen nincsen kifogás és ennek következtében határozatilag kimondom, hogy az változatlanul elfogadtatott. A mi a negyedik bekezdést illeti, úgy látom, hogy azt -senkisem akarja eredeti szövegében fentartanij hanem abban a szövegben, KÉPVH. NáPLÓ. 1896—190í, XVI KÖTET. melyet Mülek Lajos képviselő úr indítványozott. (Általános helyeslés.) A negyedik bekezdés tehát a Mülek Lajos képviselő úr által indítványozott szövegben fogadtatott el. (Helyeslés.) Következik a 6Í. §. Molnár Antal jegyző (olvassa a 6i—6í, §-okat; észrevétel nélkül elfogadtatnak: olvassa a 65. §-t), Neumann Ármin előadó: T. képviselőház! A 65. §-ba két nyomdahiba csúszott be, a melyet ezennel bátor leszek helyreigazítani. A szövegben az első sorban ezen szó helyeit »követelésébe«, teendő »kötelékébe«; a harmadik sorban pedig ezen szó után : »más«, a kommá kihagyandó. Elnök:.,Van még valakinek észrevétele? Barta Ödön: T. képviselőház! A 65. §-ra nézve vagyok bátor a t. igazságögyminiszter úrtól egy felvilágosítást kérni; azt hiszem, hogy ezt megadni nem lesz nehéz. Mit ért a t. miniszter úr az alatt, a mi ebben a szakaszban van, hogy (olvassa) : »bírói felhatalmazás vagy közbenjárás nélkííl az általa legalkalmasabbnak talált módon kie)égíteni«. Én ismerem a törvényes zálogjoggal való kielégítés módozatait és azokat a kielégítés törvényes módjainak tartom; de hogy egy új törvényben azt mondjuk ki, hogy egy hitelező az általa legalkalmasabbnak talált módon elégítse ki magát, ezzel teljesen túl mentünk azon a határon, a meddig a privilégiumokban elmenni szabad. Azt hiszem, hogyha a t. miniszter úrnak nincsen valami speczialis módja, a melyet a törvényeinkben eddig szabályozott zálogjogi kielégítés mellé ide be akar illeszteni, akkor ezt a generalizálást itt, ki lehetne hagyni és azt lehetne mondani, — én nem indítványozom, — hogy joga van magát úgy kielégíteni, mint a hogy a törvényes zálogjogból való kielégítés más törvényekben körfíl van írva; körül van írva a kereskedelmi törvényben, a váltótörvényben; ezt ismerjük. Mert a legalkalmasabb mód az is lehet, hogy egy millió forint értéket, szabad kézből elad ötvenezer forintért. Ez is egy alkalmas mód, gyors is, czélhoz is vezet, sőt a központra, nézve nem is veszedelmes; mert ezen az úton c^ak a vidéki szövetkezetek mennek tönkre. Én azt »a legalkalmasabb módot« olyannak tartom, melyet minden skrupulus nélkííl törvénybe iktatni nem szabad, mert ilyen latitude-okat sohasem tartok megengedhetőnek. (Helyeslés balfelől.) Én indítványt nem teszek, csak felvilágosítást kérek a t. miniszter úrtól. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Erdély Sándor igazságiigyminiszter: T. ház! Azt hiszem, ha valaki kritika tárgyává 29