Képviselőházi napló, 1896. XVI. kötet • 1898. május 4–junius 28.

Ülésnapok - 1896-302

206 802. országos ülés 1898. május 20-án, pénteken. a módosítvány. A kik az utolsó alineát a bizottság szövege szerint fogadják el, álljanak fel. (Megtörténik.) Többség! Ennélfogva gróf Zichy módosítványa nem fogadtatik el. Most következik Polónyi Géza képviselő úr pótlása utolsó alineaképen. Kívánják felolvastatni? (Nem!) Azok, a kik ezt az új pontot elfogadják, kérem álljanak, fel. (Megtörténik.) Kisebbség. Nem fogadtatott el. Következik a 31. §. Előbb öt perezre felfüggesztem az ülést. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Folytatjuk a tanácskozást. Molnár Antal jegyző (olvassa a 31 — 35. §-kat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa a 36 § t). Elnök: Polónyi Géza képviselő úr van felírva. Polónyi Géza'.Elállók a szótól. (Derültség.) Elnök: A 36. §. e] van fogadva. Molnár Antal jegyző (olvassa a 37 §-t). Meltzl Oszkár! (Felkiáltások: Nincs itt!) Elnök: Kivan valaki más szólni? (Nem!) Akkor meg van szavazva. Molnár Antal jegyző (olvassa a 38. §-t). Polónyi Géza: T. ház! Csak azt a megjegyzést vagyok bátor koczkáztatni és figyelmükbe ajánlani, hogy nem volna felesleges kimondani, hogy oly esetben, midőn maga az igazgató kivan hitelt igénybe venni, ő ne vehessen részt a szavazásban. (Felkiáltások a jobboldalon : Erről az alapszabályok intézkednek.) Elnök: Kivan még valaki szólani? (Nem!) A vitát bezárom. Elfogadja a ház a 38. §-t. (Igen !) Elfogadtatott. Molnár Antal jegyző (olvassa a 39. és 40. §-kat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa a 41. §-t). Gróf Tisza István! Gr. Tisza István: T. képviselőház ! A törvényjavaslat a szövetkezeti ügyben — igen helyesen — kizárja a nyerészkedést az egész vonalon és nem enged meg a szövetkezet tagjainak nagyobb anyagi hasznot, mint 5°/o-át az általuk jegyzett üzletrészeknek. Teszi ezt — igen helyesen — azon indokból, hogy lehetőleg erőt gyiijthessenek a szövetkezetek, hogy azon többlethaszon, a mely eléretnék, ne osztassék fel a tagok közt, de a szövetkezeti ügy erősbítésének, fejlesztésének ezéljaira visszatarfcassék. Önként következik ebből, hogy mindenütt, a hol jól szervezett, jól vezetett szövetkezetek fognak felállíttatni, reménységünk lehet rá, miszerint idők folyamán aránylag jelentékeny összeget képviselő tartalékalapok fognak létesülni. Azonban, t. ház, igénytelen nézetem szerint itt azután a 41. §. egy bizonyos veszélyt rejt magában, mert épen ezen virágzó szövetkezeteknél, épen ott, a hol a törvény által kitűzött czél eléretett, igen nagy kísértésnek lesznek kitéve a szövetkezet azon tagjai, kik nem az erőgyűjtés lassú és nehéz munkájában vettek részt, hanem a későbbi, boldogabb korban lettek a szövetkezet tagjai. Ezeknek nyújt a törvény igen egyszerű módot arra, hogy jelentékeny hasznot és jelentékeny nyereséget realizáljanak. Teheti ezt a szövetkezet felszámolása által, mert mindaddig, mig az a virágzó szövetkezet fennáll, többet nem kaphatnak 5°/o-nál, ellenben a felszámolás alkalmával a törvényjavaslat 41. §-a értelmében 90°/o át a felgyűlt alaptőkének maguk közt kioszthatják és igen könnyen előfordulhat az az eset, hogy ennek a kísértésnek ellenállani képesek nem lesznek, megalakul egy többség a szövetkezetben, a mely felszámolja azt tisztán azért, hogy a tartalékalapra rátehessék a tagok a kezüket, azt kioszthassák maguk közt és esetleg a szövetkezetet újra megalakíthassák. Úgy hiszem, t. ház, hogy ez ellenkezik azzal a czéllal, melyet a törvény kitűzött s a mely pártkiilönbség nélkül az egész házat vezette e törvényjavaslat tárgyalása alkalmával. Ennélfogva megvallom, legjobban szerettem volna és legjobban szeretném, ba egyenesen az mondatnék ki egész radikálisan, hogy a felszámolás alkalmával fenmaradt felesleg a maga egészében valamely közezélra legyen fordítható. Miután azonban ezzel szemben bizonyos aggályok merültek fel, melyeket részemről lehetőleg figyelembe venni és respektálni óhajtanék, módosítványom mindössze oda terjed, hogy a 41. §-ba 10°/o helyett 50°/o tétessék, vagyis felszámolás esetén legalább a tartalék fele fordíttassák például a szegényalapra. Ajánlom ezt a módosítást elfogadásra. Elnök: Kivan még valaki szólani? Kammerer Ernő: T. képviselőház! Én azt hiszem, hogy mikor az előttem szólott gróf Tisza István képviselőtársam azt mondotta, hogy e szakasz veszélyt rejt magában a szövetkezet feloszlása esetére, talán nem kegyeskedett figyelembe venni, hogy indítványa elfogadása esetére a veszély meg van már a szövetkezet megalakítása alkalmával is, mert mindenesetre nagy ingere a szövetkezetek alakításának, hogy ama hosszú idő alatt, a meddig a szövetkezetnek tagja valaki, és a meddig üzletrésze jövedelme legfeljebb B°/o-ra van leszorítva, az ő hosszas munkája eredményeként egy bizonyos töke fog összegyülemleni, a mely tőke utoljára is az ő szorgalmának, munkájának, összetartásának a megérdemelt eredménye; az ő jogos szerzeményük és tulajdonuk. És az indítvány elfogadása még azt a további veszélyt is hozná magával, hogy