Képviselőházi napló, 1896. XVI. kötet • 1898. május 4–junius 28.
Ülésnapok - 1896-294
398. május 9-én, hétfőn. 14 294. országos ülés lí Iára való letételét rendelje el a ház és együtt fognak elintéztetni a törvényjavaslattal. (Helyeslés.) Ily értelemben a határozatot kimondom. Perczel Béni jegyző: Belitska Béni, a közigazgatási bizottság előadója! Belitska Béni előadó : T. ház! Van szerencsém a közigazgatási bizottság jelentését (írom. 414) a belügyminiszter úrnak Máramaros vármegyebeli Huszt község határából a 2190-2193. és 2195—2225. helyrajzi száma birtokrészleteket magában foglaló területnek az Ugocsa vármegyebeli Veléte községhez való átkebelezése tárgyában a képviselőházhoz beadott jelentésére vonatkozólag tisztelettel bemutatni. Kérem a t. házat, méltóztassék a jelentés kinyomatását és szétosztását elrendelni s annak idején napirendre tűzni. Elnöki A közigazgatási bizottság jelentésének kinyomatását és szétosztását a ház elrendeli. A napirendre tíízés iránt később fog intézkedni. Perczel Béni jegyző: Lukács László magyar királyi pénzügyminiszter! Lukács László pénzügyminiszter: Tisztelt képvisebiház! Van szerencsém benyújtani egy törvényjavaslatot (írom. 413) indokolásával együtt azon egyezmény tárgyában, mely a magyar királyi pénzügyminiszter és az osztrák császári királyi pénzügyminiszter közt a bélyeges közvetlen illetékek, fogyasztási bélyeg és díjak iránt létrejött egyezményt tárgyalja. Kérem a t. házat, méltóztassék ezen törvényjavaslatot kinyomatni és jelentéstétel végett a pénzügyi bizottsághoz utasítani. Elnök: A törvényjavaslat kinyomását és szétosztását a ház elrendeli s előzetes tárgyalás végett a pénzügyi bizottsághoz utasítja. Mielőtt a napirendre áttérnénk, t. ház, vissza kell térnem azon nem épen Örvendetes jelenségre, a mely a múlt ülés alkalmával itt a házban felmerült. (Halljuk!) A gyorsírói jegyzetek szerint — és meggyőződtem, hogy mi az, a mi történt — a múlt ülés folyamán Molnár János képviselő úr beszéde közben egy közbekiáltás történt Kubinyi Géza képviselő ár részéről, melyben az van mondva: »Ki kell dobni a gazembereket!« T. ház! Az ily hang és az ily kifejezés abszolúte ki van zárva ebből a házból, (Élénk helyeslés.) ismétlem, absolute tiltva van. (Elénk helyeslés.) Ez az itteni tanácskozási hangnak teljes lesíílyedését vonná maga után, mely könnyen egy parlamentnek gyógyíthatatlan betegségévé válik. (Helyeslés.) Itt az elnöki széken hallható az a közbekiáltás nem volt; azt gondolom, más helyen sem, és csak így tudom megmagyarázni magamnak, hogy figyelmemet akkor arra nem irányozták. Szerettem volna, ha a képviselő úr itt volna a helyén, de bár nincs itt, ki kell jelentenem, hogy közbeszólása a házszabályokat sérti és ezért őt rendreutasítom. (Helyeslés.) Következik már most a gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről az igazságügyminiszterium törvényjavaslata. Tizenkét aláírással Rakovszky István és társai zárt ülést kérnek. Ez a házszabályok szerint tiz képviselő úr kívánatára elrendelhető lévén, ezennel elrendelem a zárt ülést. A karzati közönséget felszólítom, hagyja el a termet. (Megtörténik.) (Zárt ülés után.) Elnök: Az ülést megnyitom. Napirenden van a gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről szóló törvényjavaslat. (írom. 379.) Mielőtt az előadó úr előadását megkezdené, bejelentem, hogy a házszabályok értelmében az igazságügyminiszter Lányi Bertalan miniszteri tanácsost, mint megbízottját mutatja be a háznak, a ki mint a kormány meghatalmazottja lesz jelen. Az előadó urat illeti a szó. (Halljuk!) Neumann Ármin előadói T. ház! Mielőtt magára előadásomra rátérnék, bocsánatot kell kérnem, ha előadásom összefüggése és kerekdedsége okából több oly mozzanatot fogok beszédemben felölelni, melynek a bizottságok jelentései is kifejezést adnak. Ezért előre is a t. ház elnézését kikérve, áttérek előadásomra. (Halljuk ! Halljuk!) (Az elnöki széket Láng Lajos foglalja el.) A szövetkezeti ügy, mint a modern társulási eszmének egyik legnemesebb nyilvánulása hazánkban először 1875-ben, még pedig a kereskedelmi törvény keretében nyert általános szabályozást. Ezen szabályozás egy égető szükségnek kívánt eleget tenni. Ugyanis a régibb gazdasági és forgalmi viszonyokat teljesen felforgató találmányok, a technika óriási haladása és ezzel karöltve a mindinkább tért hódító verseny nálunk is, — habár később, mint máshol, — éreztették a vagyoni viszonyokat eltoló hatásukat. A kapitalizmus és pauperizmus nálunk is Sajátképen ezen kornak a szülöttjei. Nálunk is tehát oly nivelláló intézmények megteremtésére kellett törekedni, melyek a szélsőségeket kiengesztelni és kiegyenlíteni képesek és nálunk is általánossá vált az a nézet, hogy ezen nagy feladatra csak az asszocziáczónak azon neme képes, mely a széles néprétegekben szétszórt ég
