Képviselőházi napló, 1896. XVI. kötet • 1898. május 4–junius 28.

Ülésnapok - 1896-302

SOS. országos illés 1898. május 20-án, pénteken. 201 hogy a hozott határozat a tőrvény és alapszabályokkal ellenkezvén, a közgyűlési határozat megsemmisíttetik. Nincs ebben a törvényben meg ez ellen a felebbezési jog. Igaz, hogy a kereskedelmi ügyviteli szabályzatra vonatkozó miniszteri rendeletben meg van mondva a felebbezhetőség. De azt hiszem, hogy midőn egy új törvényt hozunk, sokkal világosabb, ha meg van mondva, hogy vau-e jogorvoslatnak helye vagy nincsen. A miniszteri rendeletben kétfokú felebbezésnek van helye. Én ezt ezen esetben szükségesnek nem tartom, mert három fórumon keresztül hurczolni ezeket a közgyűlési határozatokat felesleges és ez lassítaná is az ügymenetet. Ezért elegendőnek tartom az egyfokú felebbezést s így a paragrafust akképen akarnám módosítani, hogy a szakasz harmadik sorában ezen szavak után: »az illető határozatokat tétessék »legfeljebb 15 nap alatt« és azután következnék egy új bekezdés, a mely így szólana: »Ezen határozat ellen egyfokú felebbezésnek van helye«. Az egész szöveg tehát így szólana: »A czégjegyzék bírósága köteles a közgyűlési jegyzőkönyvet haladéktalanul megvizsgálni, s ha az tűnik ki belőle, hogy a közgyűlés összehívása vagy az egyes közgyűlési határozat a törvénynyel vagy az alapszabályokkal ellenkezik, köteles az összes vagy az illető határozatokat legfeljebb 15 nap alatt megsemmisíteni s a szövetkezetet új szabályszerű határozat hozatalára utasítani. Ezen határozat ellen egyfokú felebbezésnek van helye.« Elnök: Kivan még valaki szólani ? (Nem !) Ha senkisem kivan szólani, a vitát bezárom. v Az igazságügy miniszter úr fog nyilatkozni. Erdély Sándor igazságügy miniszter: T. ház ! Mintán a törvényjavaslatban kifejezetten benfoglaltatik, hogy a bíróság, a mely ezeket az ügyeket tárgyalja, haladéktalanul intézkedni tartozik akkor, midőn mi e tekintetben további intézkedést nem tettünk, azon meggyőződésből indultunk ki és azt gondoltuk, hogy ezen ügyeket 15 napnál rövidebb idő alatt fogja elintézni és a megsemmisítő határozatot, ha szükség van rá, meghozni, de nem zárkózhatom el magam sem attól, hogy ha esetleg bekövet kezhetik az, hogy a bíróság a megfelelő határidőben a határozatot meghozni nem fogja és hogy ettől az egész szövetkezet további ügymenete bizonyos fokig függőben van, magam is czélszertínek és helyesnek tartom, hogy bizonyos határidő alatt a bíróság határozatát meghozza s így Makfalvay Géza képviselő úrnak azon indítványát, mely a »legfeljebb 15 nap alatt« szavaknak beszúrását tárgyazza, elfogadom és KÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. XVI. KÖTET. tisztelettel kérem a t. házat, hogy méltóztassék szintén elfogadni. Az indítvány másik részére nézve, a mely ezekben az ügyekben a most fennálló kereskedelmi eljárással szemben a jogorvoslatot, vagyis a felfolyaroodást egy bizonyos mértékig megszorítani czélozza, minthogy nekem általában az az álláspontom, hogy felesleges és sok jogorvoslat az ügy menetének érdekében nem jó és hogy épen ezen szövetkezeteknél ezeknek a kérdéseknek a lehető leggyorsabb és pedig végérvényesen való elintézése nagy érdekében van magának az ügynek : ennélfogva nincs észrevételem Makvalvay Géza képviselő úr indítványának azon része ellen sem, hogy ebben az esetben a kereskedelmi eljárásban szabályozott felebbviteli eljárás, illetőleg felfolyamodási jog annyiban korlátoztassék, hogy ezen intézkedés ellen csak egyfokú felfolyamodásnak legyen helye a királyi ítélő táblához. Én tehát Makfalvay Géza képviselő úr indítványának ezen részét is elfogadva, kérem, méltóztassék azt a szövegbe beiktatni, (Általános helyeslés.) Elnök: Miután a módosítvány két részből áll és miután a szöveg ellen kifogás egyébbként nem tétetett: a 28. §. a két módosítvány fentartásával el van fogadva. Most kérdem, elfogadja-e a ház annak a közbeszúrását, hogy ^legföljebb 15 nap alatt«; igen vagy nem? (Igen!) Elfogadtatott. Kérdem, elfogadja-e a ház a második részét a módosítvÁnynak, hogy »a határozat ellen egyfokú felebbezés legyen«, igen vagy nem? (Igen!) Ennélfogva mindkét módosítvány elfogadtatott. Következik a 29. §. Molnár Antal jegyző (olvassa a 39. §-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatott: olvassa a 30. §-t). Meltzl Oszkár! Meltzl Oszkár: T. ház! A 30. §. megengedi és lehetővé teszi azt, hogy valamely szövetkezet igazgatóságában igazgatósági tagok olyanok is lehessenek, a kik a szövetkezetnek nem tagjai; pedig szorosan véve kötelezőleg azt kellene kimondani, hogy valamely szövetkezet belső kormányzatába, vezetésébe senki másnak beleszólása, annál ke?ésbbé döntő szava ne legyen, mint csak szövetkezeti tagnak. Bizonyos mérvben azonban elfogadom azt, hogy a mi viszonyaink közt kívánatos, hogy az intelligencziának és ügyavatottság által kiválóbbaknak módot adjunk a szövetkezetnek helyes irányba való terelésére azáltal, hogy bár nem szövetkezeti tagok, mégis felvétessenek a szövetkezeti igazgatóságba. Túlságosnak tartom azonban, hogy az igazgatóság 2

/s része lehessen nem 26