Képviselőházi napló, 1896. XVI. kötet • 1898. május 4–junius 28.
Ülésnapok - 1896-302
202 802. országos ülés 1898. május 20-án, pénteken. szövetkezeti tag és javaslom, hogy megfordítva az igazgatóságnak csak x / 3 része lehessen nem szövetkezeti tag. Indítványom tehát röviden az, hogy a második mondatban a helyett, hogy »az igazgatók legalább egyharmad részének*, tétessék: »az igazgatók legalább két-harmad részének Szövetkezeti tagnak kell lenni«. Ajánlom módosításom elfogadásra. Lakatos Miklós jegyző: Polónyi Géza! Polónyi Géza: T. ház! Meltzl Oszkár t. képviselőtársam módosítását nem tartom szerencsésnek, mert azon esetben, ha csak három tagból áll az igazgatóság, a mennyiben ez a minimum, tekintettel arra, hogy a központnak joga van egy igazgatót delegálni, a kérdés nem volna megoldható, mert a központ által delegált egyén lehet nem szövetkezeti tag is. A miről azonban én beszélni akarok, nem ez, hanem röviden a következő. Már az általános vita alkalmával említettem, hogy a szakaszban említett erkölcsi kifogás, melynek eldöntése szolgabírákra s a többire van bizva, oly lalitudeot tartalmaz, a mely kodifikáezionális okokból el nem fogadható. A t. miniszter úrnak nem lesz az ellen kifogása, ha ez szubstituáltatik a különben szintén nem egészen korrekt nyereségvágyból elkövetett bííntettek és vétségek fogalmával, mert tudjuk, hogy ez is egy nehézkes kodifikáezionális fogalom, de a magyar törvényhozás terminus technikusként elfogadta. Ez azonban mégis jobb, mint az erkölcsi kifogás, melynek meghatározását teljes lehetetlen egy közegre, mint például a szolgabíróra, illetőleg a czéhbíróságra bízni. Mivel pedig tudom, hogy e tekintetben Komjáthy Béla t. képviselőtánain módosítványt fog beterjeszteni, ilyennek , előterjesztésével nem is alka!matlankodom, hanem előterjesztek egy módosítványt, melyről biztosan tudom, hogy nem fogadtatik el. (Derültség.) Megmondom az intencziót is, hogy miért. Azért, mert ezen az oldalon megpróbáltuk már azt is, hogy felvilágosítást kértünk, de csodálatos módon sem a t. miniszter, sem az előadó úr nem voltak azon helyzetben, hogy felvilágosítást adhattak volna. így történt például a lejárat és lejáratelőttiség kérdésében, a melyben nem voltak képesek vagy nem akartak felvilágosítást adni. A t. előadó úr ily esetekben úgy teljesíti kötelességét, hogy nem akar, a t. miniszter úr úgy, hogy nem tud felvilágosítást adni. Ez egyszerű dolog. Már most a törvény interpretácziója érdekében az ellenzéknek kötelessége valami módon keresztülvinni, hogy annak tiszta értelme megállapíttassék; ennélfogva én kénytelen vagyok azon szakaszoknál, a melyeknél felvilágosítást óhajtok kapni, módosítványt benyújtani, hogy az leszavaztassék, hogy legalább abban a tekintetben legyen tájékozva a közvélemény, hogy a törvényhozás mily értelmet adott annak a szakasznak, vagyis hogy az az értelem, a melyet én neki adni akartam, ki van zárva. Itt van az igazgatóság kérdése. Én az összeférhetlenség elvét fogom felvetni. Sok szempontból teszem ezt, de elsősorban azért, mert ezek a szövetkezetek a központi szövetkezet révén függetlenségi viszonyba kerülhetnek és közvetve anyagi szempontból állandóan a kormány ingerencziája és befolyása alá alig juthatnak. A központnál, de itt ié ki akarom zárni azt, hogy ezen igazgatóságoknak, a melyek közvetve vagy a központnál közvetlenül a kormánynak rendelkezése alatt állanak, országgyűlési képviselők tagjai lehessenek. Azt fogják nekem mondani, de hiszen ez nem ide tartozik, hanem az összeférhetlenségi törvénybe. Csakhogy az összeférhetlenségi törvényben benne van az, hogy példánakokáért a kormánynyal és az állammal állandó szerződési viszonyban álló vállalatok igazgatói nem lehetnek tagjai a képviselőháznak; pedig itt ül dr. Neumann Ármin képviselőtársam, előadója ennek a javaslatnak, [>edig tudjuk, hogy egy intézetnél igazgatósági tag. Neumann Ármin előadó: Nem vagyok igazgató tag egyik intézetnél sem, sőt egyáltalán nem is vagyok igazgatósági tag. Polónyi Géza: Itt ül Hieronymi Károly képviselő úr; itt van az agrárbank, a melynél tömegesen keletkeztek összeférhetlenségi bízott sági határozatok, a melyek szerint a képviselők továbbra is tagjai maradhatnak azoknak az intézeteknek. Én legalább az adott konkrét esetnél akarom tudni, s ha tetszik, semmi kifogásom nincs ellene, de legalább tudja meg mindenki, hogy szabad-e az, hogy ennek a szövetkezetnek igazgatósági tagja ennek a háznak is tagja legyen, vagy sem. (Felkiáltások a jobboldalon : Szabad!) A kinek ez tetszik, szavazza ezt meg; nincsen semmi kifogásom ellene, de akarom tudni, hogy az összeférhetetlenség, különösen a központi szövetkezetre nézve, fennáll-e vagy sem ? Azonkívül tudni akarom, hogy közigazgatási tisztviselők tagjai lehetnek-e vagy sem? Itt feküdt a ház asztalán már egy törvényjavaslat; olvastuk az indokolást, a mely annak a tiszteletreméltó többségnek a nevében nagy helyesléssel nyújtatott be, a melyben kilátásba helyeztetett, hogy főispánok és általában véve a közigazgatás élén álló tisztviselők kizáratnak annak a lehetőségéből, hogy pénzintézetek élére állva anyagi érdekek hajszolásában vegyenek részt és ez által saját hivatalos teendőiket ok nélkül elmulaszszák, elszalaszszák és elhalaszszák. Azonkivííl itt van a bírák kérdése. A bíróságról szóló felelősségi törvény a egyenesen kizárja, hogy bírák