Képviselőházi napló, 1896. XVI. kötet • 1898. május 4–junius 28.

Ülésnapok - 1896-302

198 8ü<2. országos ülés 1898. május 20-án, pénteken. Komjáthy Béla : Minthogy a képviselőház a 17. §-t elfogadta, én óhajtom mégis a 18. §. második alineáját kihagyni, hogy ez a nagy felelősség, a mely ezzel a szövetkezeti tagokkal szemben meg van állapítva, mégis megrövidíttessék, hogy a kilépési idő négy hétre szoríttassák, mert ezáltal mégis hat hónapot nyer a kilépő tag és az ezalatt csinált adósság az ő vállaira nem fog nehezedni. A harmadik alineára nézve nem teszek módosítványt, csak felkérem az igen tiszt elt miniszter urat, hogy vájjon elégségesnek tartja-e ott a felmondás mikéntjének ilyeténképen való meghatározását? Az nagyon helyes, hogyha az igazgató nem akar írásbeli elismervényt adni a felmondásról, az esetben a községi elöljáróságnál ezt bejelentse, de vájjon azon eshetőségre nem számíthatunk-e, hogy sokszor talán antedatálni fogják azt az elismervényt. Csak felvetem a kérdést, méltóztassék ezt meggondolás tárgyává tenni. Én csak abból indulok ki, hogy a leghelyesebb, ha a hat hónapi határidőt két hétre szállítjuk le, és azért ajánlom, hogy az első bekezdésben ez a szó »legalább« kihagyandó és a második bekezdés egészében kihagyandó. (Helyeslés a szélső haloldalon.) Elnök: Kivan még valaki szólani? Ha senkisem kivan, a vitát bezárom. Neuman Ármin előadó: T. ház! A 18. §-nak ez az intézkedése megint csak a kereskedelmi törvénynyel szemben egy könnyítést tartalmaz, mert hiszen a kereskedelmi törvény szerint az alapszabályok megállapíthatják a határidőt, hogy a kilépést mikor kell bejelenteni. A kereskedelmi törvény 235. §-a azt mondja: »ha a felmondási határidő és akilépés időpontja az alapszabályokban meg nem állapíttatott*, tehát semminemű korlát nem létezik s ez irányban eddig legalább tudtommal semminemű panasz fel nem merült azon 25 év óta, mióta a kereskedelmi törvény fennáll. Most e tekintetben megszorítást tartalmaz a javaslat azon irányban, melyet a képviselő úr felemlített, de hogy annyira megszoríttassék a szövetkezet autonóm hatásköre az alapszabályok megalkotása körül, hogy — úgy mint a képviselő úr kívánja — a felmondási időt négy hétnél tovább ne terjeszthessék ki: ez nem volna helyes és nem is volna üdvös. A mi pedig azt az észrevételt illeti, hogy a felmondás érvényessége tekintetében állhatnának be nehézségek, figyelmeztetem a képviselő urat arra, hogy e tekintetben az igazságügyi bizottság jelentése e paragrafusra vonatkozólag felemlíti azt, hogy majd a végrehajtási utasításokban ez irányban provizió fog történni. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Felteszem a kérdést. Miután csak egy módosítvány van, az eredeti szöveget fogom feltenni szavazásra. Kérem, a kik az eredeti szöveget úgy, a mint van, a módosítvány mellőzésével elfogadják, álljanak fel. (Megtörténik.) Többség. A módosítás nem fogadtatott el. Következik a 19. §. Molnár Antal jegyző (olvassa a 19. §-t). Lakatos Miklős jegyző: Komjáthy Béla! Komjáthy Béla: Habár unalmasnak tetszik, de kötelességem itt is felszólalni. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) Midőn egy szerves törvényt akarunk alkotni, akkor kötelessége az ellenzéknek, hogy a maga aggályait nyíltan eíőterjeszsze. E szakaszban a kizárás esetei vannak elmondva, midőn az igazgatóság a tagokat kizárhatja. Ez nagy horderejű dolog, mert az a kizártnak nemcsak a hitelét veszi el, de más szempontból, erkölcsei iránt is kételyeket támaszthat, A felfogás az, hogy az igazgatóságnak nagy felelőssége tudatában bizonyos autonóm hatáskör adassék s ezen szakaszban a felügyelő bizottság hatásköre terjeszthetik ki. Véleményem szerint pedig ennek csak az esetben volna helye, ha a kereskedelmi törvény 195. §-a is módosíttatnék, mint a mely világosan kimondja, hogy a felügyelő bizottság csupán az ügyek vezetésére ügyel fel, tehát egyáltalában az ily dolgokra befolyása nem lehet és más teendőkkel meg sem bizható. Úgyde a jelen szakasz esetében az igazgatóság ügyei felett a felügyeleti bizottság határozhat, mert daczára annak, hogy az igazgatóságnak kétharmad többsége azt fogja kimondani, hogy a kizárás esete fenforog, a felügyelő bizottság egyszerűen vétót gyakorolhat és akkor az igazgatóság határozatát nem lehet végrehajtani. Én ezt az igazgatóság felelőssége és a szövetkezet megizmosodása érdekében fentarthatónak nem tartom. Módosítást nem akarok beadni, mert tudom, hogy milyen sorsban fogna az részesülni, csak kötelességemnek tartottam arra a t. házat figyelmeztetni. Elnök: Kivan még valaki szólani? Ha senkisem kivan, a vitát bezárom. Következik a szavazás. A képviselő úr nem adott be módosítványt. A ház elfogadja a 19. §-t úgy, a mint van ? Elfogadtatott. Menjünk tovább. Molnár Antal jegyző (olvassa a 20. §-t). Elnök: Kivan valaki szólani ? Senkisem kíván. A ház a 20. §.-t elfogadja. (Felkiáltások a szélső baloldalon; Nem fogadjuk él!) Kívánnak szavazást? (Nem!) A szakasz elfogadtatott. Molnár Antal jegyző (olvassa a 21. §-t). Lakatos Miklós jegyző: Komjáthy Béla! Komjáthy Béla: T. ház! Anélkül, hogy módosítást akarnék beadni, csak egy alázatos kérésem van a t. előadó úrhoz, vagy a minisz-