Képviselőházi napló, 1896. XVI. kötet • 1898. május 4–junius 28.

Ülésnapok - 1896-302

190 302, országos ülés 1898. május 20-án, pénteken. »Utasítja a képviselőház a kormányt, hogy a póthitelek használatához való hozzájárulásában tartsa meg az alkotmányos formát; és fejezze ki a ház rosszalását, hogy a 30 milliós póthitelre vonatkozólag ezt megtenni elmulasztotta.* (Élénk helyeslés és éljenzés a szélső báloldalon.) B. Bánffy Dezső miniszterelnöki T. ház! (Halljuk.

1 Halljuk!) Szemben Kossuth Ferencz képviselő úr indítványával, melyet felolvasni volt szíves, arra kérem a t. házat, hogy ezen indítványt tárgyalásra ki ne tűzni méltóztassék, (Felkiáltások a szélső haloldalon: Gondoltuk!) Nem forog fenn, t. ház, szüksége, hogy ezen indítvány tárgyaltassék, (Zaj balfelöl.) mert azok a mik abban foglaltatnak, nem felelnek meg a valóságnak (Mozgás a szélsőbalon.) s azok, a miket beszédében elmondott Kossuth Ferencz képviselő úr, nem alaposak. (Ellentmondás a szélső baloldalon.) Hát, t. ház, igenis én a delegáczió albizottságának tárgyalása alkalmával kijelentettem, s ezt fentartom most is, hogy úgy a delegáczió elé terjesztett közös költségvetés összeállítása tekintetében, mint az azzal kapcsolatban szükségesnek mutatkozó 30 milliós póthitel tekintetében a közös kormánynyal egyetértek és azzal szolidaris vagyok. (Zaj a szélsőbalon.) De, t. ház, az volna a hiba, ha nem így járnék el, mert akkor szegném meg a törvényt, akkor követnék el mulasztást. (Helyeslés jobbfelöl) A Kossuth Ferencz képviselő úr állal hivatkozott 40. §-a az 1867, XII. törvénynek igenis, azt rendeli, hogy a közös költségvetés, általában a közös szükségletek, a két állam kormányainak egyetértésére és hozzájárulásával állapíttatnak meg. Tehát midőn a költségvetés s ezzel kapcsolatosan a póthitel iránti előterjesztés a delegáczió elébe jött, az a magyar kormány hozzájárulásával, tudtával és teljesítésével történt. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Mikor már elköltötték!) És, t. ház, ez alkalmat fel kell, hogy használjam arra, hogy kijelentsem, miszerint minden ezzel ellenkező híresztelések egészen alaptalanok. Az egy lehetetlen dolog, hogy a magyar kormány hozzájárulása nélkül létesüljön ilyen költségvetés, valamint lehetetlen dolog, hogy ilyen kiadások törvénytelenül foganatosíttassanak ; mert, t. ház, a mint mi a törvényeket szigorúan megtartjuk, úgy a közös kormány is tudja mi a joga, mi a törvények iránti kötelessége. És, t. ház, a kormány teljes tudatában van annak, hogy a költségvetés maga, mint a 30 milliós póthitel, az ország édekében szükséges. Tudatában van annak, hogy a véderő fejlesztésére, a véderő harczképességére való tekintettel olyan irányban kellett intézkedni, mint a hogyan a költségvetésben van és mint a hogy a 30 milliós póthitel tekintetében intézkedés történt. (Mozgás és felkiáltások a szélső baloldalon: De már elköltötték! Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Itt szükségesnek látom a képviselő urat figyelmeztetni, hogy az előbb idézett törvény értelmében a közösügyi költségek évi megállapítása a delegácziók hatáskörébe van utalva és így azok vannak hivatva, sőt egyedül azok illetékesek megbírálni, hogy a költségvetés, illetőleg szükséglet helyes e, alapos-e; azok illetékesek megállapítani, hogy helyesen járt-e el a kormány a póthitelt illetőleg, indokolt-e annak kérése s engedélyezhető-e a póthitel. Különben az egész kérdés felvetése még időelőtti is, a mennyiben a kérdéssel eddig még csak az előkészítésre hivatott albizottság foglalkozott. De, t. ház, Kossuth Ferencz képviselő úr tévedésben van, midőn azzal vádolja a kormányt, hogy a 30 milliós póthitel használatához való hozzájárulásával az alkotmányos formát megsértette és elmulasztotta törvényes kötelezettségét. (Mozgás a szélső baloldalon.) Hát, t ház, nem így van. Hiszen a 30 milliós póthitel nem költetett el, nem vétetett igénybe; a 30 milliós póthitel most a delegácziótól kéretik és a delegáczió megszavazása folytán fog felhasználtatni. Kossuth Ferencz képviselő úr tévedésben van, ha ezt állítja; csak abban nincs tévedésben, a mit pedig nem állított, hogy ezen szükségletről tudomása volt a kormányoknak már a múlt év folyamán, tehát tudomásával történtek a megrendelések . . . (Fölkiáltások a szélsőbalon": Ahá! Tehát megrendelések! Élénk mozgás a szélsőbálon. Elnök csenget.) A megrendelés és a szállítás közt egy kis különbség van; talán méltóztatik azt tudni. (Helyeslés jobbfelöl. Derültség a szélsőbalon.) Méltóztatnak ezt nevetségesnek találni ? (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! B. Bánffy Dezső miniszterelnök: Tehát, t. képviselőház, Kossuth Ferencz képviselő úrnak egészen téves az az állítása, hogy itt engedély nélkül kiadások történtek volna; sőt ellenkezőleg, most a 30 milliós póthitel tekintetében a kormány egészen a törvényes állásponton van, (Mozgás és ellentmondás a szélső baloldalon.) a törvényes formák szem előtt tartásával jár el, sőt szem előtt tartásával jár el az 1897. évi XX. törvényczikk 16. §-ának, meg az állami számvitel szabályozásáról szól, mert ezen törvény állapítja meg, hogy a mennyiben póthitelek szükségeltetnek, azokat a kormány külön kérje. Kéri most a delegácziónál, mert a delegáczió illetékes; a delegáczió illetékes megállapítani a közös költségvetést, a delegáczió illetékes ebben határozni és az országgyűlés, a mint Kossuth Ferencz képviselő úr helyesen mondotta, az 1867 : XXII. törvényczikk 41. §-a értelmében magára a tétel